Kutatónk a közösségi kerékpározásról: sportos, környezetkímélő és gyors
2023-03-16 11:17:33Marketingmenedzsment Tanszékünk adjunktusát, Berezvai Zombort kérdeztük a közösségi kerékpárrendszerekről készült kutatásáról.
Berezvai Zombor februárban kapott Akadémiai Ifjúsági Díjat “A közösségi kerékpárrendszerek használati mintázatai” címet viselő pályamunkájáért.
Miért választotta kutatási területének a közösségi kerékpárrendszereket? A környezetvédelem miatt, vagy éppen saját maga is nagyon szeret biciklizni?
Elvétve magam is használom a MOL Bubi kerékpárjait, de inkább azt mondanám, hogy nagyon fontos számomra a környezetvédelem, az, hogy Budapesten jobb legyen a levegő, kisebb legyen a zajterhelés. A legvonzóbb mégis az, hogy az ún. mikromobilitási eszközök – a kerékpár mellett a roller, az elektromos roller, a robogó – mennyire innovatív közlekedési módot jelentenek, és egész iparág fejlődött ki a megosztott közlekedés nyomán. A közösségi kerékpárrendszerek a nagyvárosokhoz kötődnek, a tanulmányainkban pedig azt vizsgáltuk, hogyan hatott egy-egy külső, a közlekedési rendszeren kívüli tényező a közösségi kerékpározásra. Ilyen például a Covid 19 járvány, a nagy lockdown hatása a közösségi kerékpározásra. Itt két ellentétes irányba ható tényezőt lehet megfigyelni: a lezárások és a home office gyakorlattá válása csökkentette a közlekedési igényeket, ez minden más változatlansága mellett csökkentette volna a biciklizők számát is. Ugyanakkor a másik hatás, hogy akinek mégis közlekednie kellett, az inkább kerékpárral vagy autóval ment, hiszen félt a fertőzéstől, nem akart másokkal együtt utazni. Mindezek hatására a közösségi közlekedést igénybe vevők száma durván visszaesett. Természetesen az is számított, hogy ebben az időszakban a parkolás mindenütt ingyenes volt, és a MOL Bubi havi bérletének ára csupán 100 Ft volt, vagyis jelképes összeg. A járvány egyik „nyertese” sajnos az autózás volt, de pozitív, hogy érdemben növekedett a mikromobilitás, vagyis a biciklizés, a rollerezés is.
Gondolom, ez a világ más nagyvárosaiban is hasonlóan történt.
Talán meglepő, de nem! Például Londonban sokkal kevesebben használták a közösségi kerékpárokat a Covid 19 idején. Nem végeztem pontos kutatást ennek okáról, de szerepet játszhat benne az emberek anyagi helyzete (hányan engedhetnek meg maguknak autót), illetve, hogy hányan dolgozhatnak home office-ban, így mennyivel estek vissza a közlekedési igények.
Úgy tudom, vizsgáltak egy másik fontos eseményt is, a FINA hatását a közösségi kerékpározásra.
Igen, itt azt vizsgáltuk, hogy a budapesti vizes világbajnokságra létesült új MOL Bubi gyűjtőállomások forgalma hogyan alakult. A verseny idején ezek az új állomások jól beilleszkedtek a hálózatba, azonban a FINA végeztével kihasználtságuk elmaradt a Budapest déli részén épített új állomásokéhoz képest. Talán jobb lett volna más helyeken bővíteni a rendszert; érdemes azon elgondolkodni, hol kell új állomást létesíteni. Persze közben a technika is fejlődik, most már lehetőség van ún. pop-up állomások kialakítására, amelyek az adott rendezvény után megszüntethetők. Nagyon fontos az adatgyűjtés is, minél több az információ a közlekedési szokásokról, annál logikusabban lehet kiépíteni a közösségi kerékpárrendszert, vagyis jobb döntéseket lehet hozni. Ez vonatkozik azokra a nagyobb fővárosi közösségi közlekedési felújításokra is, ahol az átmenetileg megszüntetett járatot (pl. villamos, metró) más közlekedési eszközzel pótolják. Vagyis a rendszer egy elemének egy fontos, akár átmeneti változása a közlekedés egészére hatással bír.
A kutatások során szó esik az Uber kivonulásáról, és arról, hogyan hatott ez a közösségi kerékpározásra.
Az Uber Budapestről való kivonulásával kapcsolatban érdekes eredményeket találtunk: míg a MOL Bubi rendszeres használóinál – vagyis akiknek bérletük van – csökkenést tapasztaltunk az Uber eltűnése után, az alkalmi felhasználók száma viszont megnőtt. Ebből látszik, hogy az emberek mindig alkalmazkodnak a fennálló helyzethez, és sokan kombinálják az utazási módokat. Például valaki MOL Bubival megy egy szórakozóhelyre, de onnan már Uberrel tér vissza. Az Uber megszűnése után lehet, hogy saját autóval érkezik a buli helyszínére, és sofőrszolgálattal viteti magát haza, vagy a közösségi közlekedést veszi igénybe az oda- és visszaúton is.
Álláspontja szerint használjon mindenki közösségi kerékpárt?
Nem, erről szó sincs, a MOL Bubi kapacitásai sem tennék ezt lehetővé. Jelenleg a közösségi közlekedés, a saját autó, a gyaloglás és a mikromobilitás közül utóbbi szerepel a legkisebb arányban a budapesti modal splitben. A MOL Bubinál nyáron egy nap alatt kb. 350 ezer, télen (nyilván az időjárás miatt) kb. 120 ezer utazást regisztrálnak, miközben naponta átlagosan 3,3 millió utazás történik a budapesti buszokkal. Az viszont biztos, hogy a közösségi kerékpározás a jövő közlekedésének egyik fontos eleme, ehhez azonban feltételek is kellenek: legyen jó helyen a gyűjtőállomás (vagyis például a közelben át lehessen szállni egy közösségi közlekedési eszközre), és a bicikliző számára legyen élmény nem csak a sportolás, hanem a rendszer használata is. Sok múlik tehát a fogyasztói élményen is: a MOL Bubi 2021-ben megújult, a kerékpárok könnyebben tekerhetők lettek, a hozzá tartozó applikációt egyszerűbb, jobb használni, és folyamatosan bővül a gyűjtőállomások hálózata is. A közösségi kerékpározás nagy előnye, hogy a biciklit le lehet adni; ez főként azoknak jó, akik nem tudnák otthon hol tárolni. De tudomásul kell venni, hogy nem mindenkinek felelnek meg ezek a kerékpárok, vannak, akik jobban szeretik a sajátjukat használni. Vagyis a közösségi kerékpározás a jövő közlekedésének fontos eleme, de nem fogja teljesen átírni a közlekedést. Kicsi, szűk piac ez, de nagyon népszerű.
Kik segítették a munkáját az egyetemen?
Több kutatóval is dolgoztam együtt ezekben a kutatásokban, elsősorban Bakó Barnával és Isztin Péterrel, illetve Cseke Petra, Nagy Kristóf és Vigh Enikő is társszerzők voltak egy-egy cikknél. Emellett köszönettel tartozom a BKK-nak is, ahol végig támogatták a munkánkat, több közös projektünk is volt már. Szeretek akadémiai területen, a Corvinuson kutatni, mert itt szabadabbnak érzem magam a témaválasztásban, nem szorít az, hogy a kutatás eredményeinek azonnali hasznot kell hoznia, meg kell térülnie, mint egy profitorientált cégnél.
Török Katalin
(borítókép forrása: BKK)