Kultúrsokk vagy kaland? – Külföldi hallgatók élményeiről

A Corvinus mindig is nyitott kapukkal várta a külföldi diákok jelentkezését, ezt mi sem tükrözi jobban, mint az angol nyelvű képzések széles választéka, a különféle ösztöndíjak, valamint a nemzetközi kapcsolatok és együttműködések külföldi egyetemekkel. Annak érdekében, hogy még szélesebb betekintést nyerjek a külföldi diákok mindennapjaiba, különböző nemzetiségű hallgatókkal beszélgettem budapesti élményeikről. 

A megkérdezettek közt volt palesztin-olasz, panamai, tunéziai, olasz, ecuadori, brazil és kolumbiai diák is, akik a város kulturális gazdagságát, Európán belül központi elhelyezkedését és az alacsony megélhetési költségeket emelték ki, különösen a többi európai fővároshoz képest. Eltérő utak vezették őket Budapestre, legyen az az ismerősök ajánlása, külföldi ügynökség információi vagy az egyetem nemzetközi hírneve. Az ösztöndíjak sokfélesége és a szakok széles választéka is segítette őket abban, hogy megtalálják az érdeklődésüknek megfelelő területet.

Amikor az ember útnak indul, és egy idegen városban, sőt országban kezd új életet, mindig vannak elvárásai. Ez a külföldi hallgatókra is igaz. A leggyakoribb várakozások az ország és Budapest szépségével, valamint a biztonságos környezettel kapcsolatosak. Ebben a kérdésben egyhangúlag pozitívan nyilatkoztak a megkérdezettek. Nem csak a főváros építészeti csodái és szecessziós épületei kápráztatták el őket, az egész országot megragadónak találták, legyen szó Szentendre reneszánsz bájáról vagy Esztergom barokk pompájáról. Ugyanakkor a megfizethetőség kérdése már némi ellentmondást eredményezett, és többen rámutattak arra, hogy a mindennapi megélhetés költségei a legtöbb európai fővárosban már alacsonyabbak.

Az itt eltöltött idő alatt sok diák szembesült tévhitekkel. Például a hírhedt nyolcadik kerületet előzetes negatív hírnevével ellentétben pozitívan értékelték, kiemelve a rejtett vintage üzletek, kávézók és az egyedi építészeti stílus jelentőségét, mint például a Corvin köz és az Uránia mozi belső tere. Néhányan meglepődtek azon, hogy a helyiek pontosan tudják, hol található az ő országuk a térképen. A városi élet költségei itt is említésre kerültek, sokan elismerték, hogy drágább, mint azt korábban gondolták.

A különböző kulturális háttérrel rendelkező diákok szinte kivétel nélkül szembesültek a kulturális sokkal. Sokan megemlítették a magyarok látszólagos ridegségét és zárkózottságát, ami mély benyomást tett rájuk, még ha számítottak is arra, hogy ilyen reakciókat kaphatnak. A bonyolult bürokratikus rendszer és nehézkes ügyintézés is kihívás elé állított néhány diákot, míg másokat az utcán hallható hangos orrfújás lepett meg a legjobban, ami a magyar kultúrában elfogadott szokásnak számít. 

Volt, aki a hazai étkezési szokásokkal boldogult kezdetben nehezen, a sajátos ízvilág miatt kihívásokkal szembesült az ételek fűszerezése során. Máig nehezen tudja beszerezni kedvenc közel-keleti, csípősebb fűszereit, amik Tunéziában mindennaposnak számítanak, azonban idővel felfedezte a helyi piacokat és a széles gasztronómiai kínálatot, valamint a számára szokatlan ízek is egyre inkább otthonossá váltak az idő előrehaladtával. A diákok eleinte szkeptikusak voltak a fűszerpaprika intenzív használatát illetően, így sok időbe telt nekik, mire hozzászoktak állandó jelenlétéhez az ételekben. A paprikát más fűszerekkel összekeverve, kulináris kalandjaik érdekes fejezetévé váltak a különféle ízek, amelyek rávilágítottak, mennyire szeretik a magyarok ezt az ízletes összetevőt.

A budapesti tömegközlekedés rendszere és a térképek megértése is időbe telt a hallgatóknak, de hamar ráéreztek a helyi közlekedési kultúrára. Az időjárásról is esett szó, a hideg téli idő és a hó szokatlan volt néhányuknak. Sőt, volt aki Budapesten látott életében először havat. A diákok egyike kiemelte a magyar ünnepek és hagyományok sokszínűségét. A decemberi karácsonyi vásárok és Budapest belvárosának fényei valami egészen új és csodálatos élményt jelentettek, megmutatva a város egy új arculatát.

Az interjúk során megvitattuk azt is, melyek azok a szokások, amelyeket a külföldi diákoknak el kell hagyniuk, mielőtt az ő hazájukba látogatnának. A zárkózott, passzív viselkedés gyakran kihívást jelenthet a kulturális adaptáció során. A diákok észrevették, hogy a magyarok először zárkózottabbnak tűnnek, mint amit megszoktak, de rájöttek, hogy ez inkább egy kezdeti benyomás, és amint az ember megismeri a helyieket, rendkívül barátságosak és segítőkészek tudnak lenni. A színfalak mögött gyakran érzékeny és kedves személyiségek rejlenek, akik szívesen osztják meg kultúrájukat és életüket az idelátogatókkal.

Az alkohol, különösen a pálinka fogyasztása is egy olyan szokás, ami nem mindig találkozik pozitív fogadtatással más kultúrákban. A tanács az, hogy ha valaki Palesztinába, Panamába, Tunéziába, Olaszországba, Ecuadorba, Brazíliába vagy épp Kolumbiába utazik, érdemes elhagynia a zárkózottságot és a túlzott alkoholfogyasztást. Az a felismerés, hogy minden országban mások az elfogadott normák és szokások, hozzájárulhat a sikeres kulturális integrációhoz és az élmények mélyebb megéléséhez.

Végső gondolatként a diákok arra buzdítottak mindenkit, hogy tárja ki szívét és elméjét az új kultúrák előtt. A kulturális sokk ugyan kihívásokkal jár, de ezek a kihívások lehetőséget teremtenek a fejlődésre és az emberi kapcsolatok elmélyülésére. A Corvinus Egyetemre érkező külföldi diákok számára ez az utazás nem csupán egy diploma megszerzésére irányul, hanem az életre szóló emlékek mellett a világ kulturális sokszínűségét is lehetőségük nyílik megtapasztalni.

A diverz közegbe történő beilleszkedés és az új környezethez való alkalmazkodás mindig kihívást jelent, de egyben gazdagító hatással is bír, aminek köszönhetően ezek a diákok mind fejlődnek és tanulnak az élményeik segítségével. Javaslom, ha tehetitek, ti is beszélgessetek minél több külföldi diákkal, ismerjétek meg az ő kultúrájukat, és mutassátok be a tiéteket, hiszen az egyetem többek között erről is szól.

Írta: Hugert Alex

Forrás: KGO