A Kutatók éjszakája programnak az a célja, hogy “az egyetem kinyissa a kapuit és a szélesebb közönségnek is megmutassa az egyetemen zajló kutatásokat” – mondta el beszédében Dr. Keszey Tamara kutatási rektorhelyettes az esemény megnyitóján. A Budapesti Corvinus Egyetem 35 különböző programmal várta az érdeklődőket, és több mint 70 kutató, doktorandusz és meghívott előadó igyekezett közérthetővé tenni a szakcikkeket, valamint közelebb hozni az egyetem falain belül készült kutatásokat.
Dr. Keszey Tamara nyitóbeszédének üzenete, miszerint a program célja, hogy a látogatók megismerjék az egyetemen zajló kutatásokat, valóra vált többi között a Háború és metafora című előadáson, ahová jóformán egy hadseregnyi ember özönlött. A Corvinus Egyetemen megszervezett Kutatók Éjszakája programon tartott előadást többek között a 2022-ben alakult Metafora Műhely is. Tagjai, Benczes Réka, Szabó Lilla Petronella, Béni Alexandra és Virág Ágnes, felváltva beszéltek a saját szakterületükről és kutatásaikról a háborús metaforákkal kapcsolatban.
A workshop Mentimeter kérdéssel kezdődött, amely felvezette az előadás témáját és a fogalmi keretet. A helytelen válaszok száma bizonyította, hogy egyáltalán nem elcsépelt témáról lesz szó. Az előadáson elhangzott, hogy a metafora nem csak az irodalmi nyelv szerves része, hanem a mindennapi nyelvhasználatban is él. A fogalmi metaforák, mint például “mélyrepülésben a forint”, vagy “ledöntötte a lábáról a betegség” megmutatják, hogyan gondolkozunk a világról, egyfajta mögöttes tartalmat fejeznek ki.
Az előadás során az előadók beszéltek egyebek mellett a hazai és nemzetközi politikai kommunikációról is. Kiemelték, hogy a háborús metaforák nem kizárólag politikai használat miatt terjedtek el, hanem a kutatók is hivatkoztak ilyen kontextusban a Covid-19 járványra. Párhuzamot vontak továbbá a harc, a sport, a koronavírus és a politika között. Példaként említették, hogy a sportban és a politikában is nyerni akarunk, így gyakran használják a két fogalmat együtt kampányok során.
A háború és harc metafora szintén nagyon erős képet közvetít és hatással van a tudatalattinkra is. Egyrészről félelmet kelt, mert a biztonságérzetre hat, másrészről mozgósító erővel rendelkezik és összefogásra sarkall. Azt sugallja, hogy szükséghelyzetben tegyük félre a nézeteltéréseinket és alkossunk egységet akár politikai nézetektől függetlenül is. Hátránya azonban, hogy alkalmas pánikkeltésre, valamint összeesküvés-elméletek születhetnek és terjedhetnek miatta. Az is fontos, milyen kontextusban használjuk, hiszen a koronavírus alatt a kórházakat a frontvonallal azonosították, amely negatív konnotációt hordoz magában.
A szóbeli metaforákon kívül a képi ábrázolásról is szó esett, mégpedig a koronavírusról szóló politikai mémekkel kapcsolatban. A legtöbb grafikus megvalósítás a vírusokat jelenítette meg ellenségként, a vakcinát a fegyverként, a harcosok pedig vagy az országok, a különböző politikusok, vagy az orvosok voltak. A mémek mögöttes tartalmát a közönséget bevonva magyarázták az eseményen, ahol lehetőség volt szabadon asszociálni és egymásra reflektálni.
A workshop Kahoot kvízzel zárult, ahol negyvenöt résztvevő mérette meg magát, hogy mennyire tudják azonosítani a metaforákat. A dobogós helyezettek corvinusos ajándékcsomaggal gazdagodtak. Az előadás végig jó hangulatban zajlott, az előadók humorral átitatott, mégis nagyon informatív workshopja közelebb hozta a résztvevőknek egy összetett kutatási terület különböző aspektusait.
Szöveg és fotók: Máriássy Fruzsina