Második esélyt kínál a Budapesti Corvinus Egyetem a felsőoktatásban való részvételhez

Írta: Máriássy Fruzsina

Az Illyés Gyula Program 2022 szeptemberében indult el a Budapesti Corvinus Egyetemen. A program megálmodója Takáts Előd, az egyetem rektora, aki szívügyének tekinti a hátrányos helyzetű tehetséges fiatalok segítését.

A programra olyan 26 év alattiak jelentkezhettek, akik már rendelkeznek érettségivel, a szüleik nem érték el az érettséginél magasabb végzettséget, illetve még nem nyertek felvételt felsőoktatási intézménybe. Továbbá szükséges egy tanártól, diák- vagy civil szervezettől hozott ajánlás és egy motivációs levél, amelyből kiderül, hogy miért való nekik a program.  Ezek a feltételek lehetőséget biztosítanak a budapesti, vidéki, valamint a határon túli magyar fiatalok jelentkezésére is. A programnak már idén is van kárpátaljai résztvevője, őt, a többi távolabbról származó társához hasonlóan, a Corvinus Tarkaréti Kollégiumában szállásoltak el. A lakhatáson kívül a fiatalok napi egyszeri meleg étkezést, havi nettó 130.000 forintot, oktatást és szakmai, illetve karrierorientációs mentorálást kapnak. 

A támogatás és a mentorálás ereje

Bodnár Éva projektfelelős szavai szerint a program célja az, hogy átmeneti évet biztosítsanak a nehezen leküzdhető szocioökonómiai háttérrel rendelkező, de ennek ellenére tanulni vágyó fiatalok számára. Ezalatt az idő alatt lehetőséget kapnak a felvételihez szükséges felkészülésre, és anyagi támogatásban részesülnek, hogy a tanulmányaikra koncentrálhassanak.

– mondta Bodnár Éva. Van olyan résztvevő, aki kiváló eredménnyel érettségizett, azonban a felsőoktatásban való részvételhez szükséges emelt érettségihez nem kapott megfelelő felkészítést a vidéki iskolájában, így nem tudott egyetemre jelentkezni.

Személyreszabott képzés és nemzetközi környezet

Az Illyés Gyula programra tizenhét jelentkeztek az első évben. Közülük, az egyéni beszélgetéseket követően végül nyolc résztvevő fogadta el a feltételeket, miszerint megjelenik az összes órán a hét folyamán, ezáltal részt vesz a programban. Az év elején egyénileg felmérik a résztvevők igényeit, tudását. Ez magában foglalja a karrierorientációt is, ezáltal a fiatalok részletes képet kapnak a jelenlegi tudásukról, a képességeikről, és megismerhetik a hozzájuk illő területeket. A szintfelmérés után a tudásuknak megfelelő csoportokba sorolják be őket, így megfelelő ütemben tudnak haladni.

Az oktatásban a Corvinus Egyetem hallgatóiból álló Studium Generale is részt vesz, ők történelem és matematika oktatást vállalnak, ezen felül pedig lehetőséget biztosítanak a szombati, érettségire felkészítő napokon való részvételre. A nyelvórák nemzetközi színtéren zajlanak: a résztvevők az egyetem angol képzéseire jelentkező, de angolból felzárkóztatásra szoruló külföldi hallgatókkal kerültek azonos csoportokba. Az órákon kizárólag angolul zajlik a kommunikáció és a közös munka.

– mondta Melissza, a program egyik résztvevője az idegennyelv-oktatásról. A diáklány 19 éves és építészmérnök képzésre készül a Műszaki Egyetemre. Nagyon élvezi a nemzetközi környezetet, a külföldi diákokkal közös programokat szerveznek, olykor együtt mennek várost nézni, kikapcsolódni.

“Üzenet az idősebbeknek, hogy sosem késő elkezdeni.”

Dániel a program legidősebb résztvevője. Huszonöt évesen ragadta meg a lehetőséget, hogy jelentkezzen egyetemre. “Korábban színész szerettem volna lenni, és játszottam is színházban, szinkronizáltam. Aztán egy idő után rájöttem hogy ez nem az én közegem és sokkal több mindenben ki szeretném próbálni magam. Azért jelentkeztem a programba, mert a drámatagozatos középiskolában inkább szakmai tárgyakra fektettünk hansúlyt és nem a közismeretiekre. Mindenképp újra kell érettségiznem, és én ezzel a programmal szeretném rendszerezni, bővíteni a tudásom” – mondta. Ő a Corvinus Egyetemre szeretne felvételizni jövőre, kommunikáció-és médiatudomány, esetleg szociológia szakra. Célja, hogy minden diploma adta lehetőséget kipróbáljon és megtalálja a hozzá leginkább illő karrierutat.

A fiatalok fejlődését tizenhat mentor és négy oktató segíti. Az oktatók közül többen rendelkeznek tapasztalattal hátrányos helyzetű gyerekek mentorálásában, ketten például Miskolc környékén korrepetálnak roma tanulókat matematikából. Azonban ez mind az egyetem tanulóiból álló mentorcsapatnak, mind az elkötelezett oktatóknak egy nagyon komplex és újszerű kihívást jelent, hiszen egyszerre segítik a résztvevő fiatalok új környezethez való alkalmazkodását, és ösztönzik őket a nagyvárosban való önállóság mellett a pénzügyi tudatosságra is. Az oktatók a képzés végén sem tervezik elengedni a résztvevők kezét, a szakmai mentorálás lehetősége valószínűleg továbbra is fennáll majd.

A résztvevőket nem csak tanáraik és mentoraik segítik, köztük is kialakult az egymás támogató légkör már az első hét után.

“Mindannyian féltünk kicsit, viszont nagyon jó közösség alakult ki, és segítjük egymást az órákon kívül is. Sokat tudunk beszélgetni, kommunikatív, érdeklődő és széles látókörrel rendelkező fiatalok vannak a csoportban. Nem azonos az érdeklődési körünk, de a hátrányos helyzetünk összeköt minket”

– hangsúlyozta Dániel. Közös bennük még, hogy nagyon hálásak az új esélyért, és a programban való részvételi lehetőségért.

A programot egyelőre nem tervezik nagy létszámmal bővíteni, hiszen a középpontjában a kifejezetten egyénre szabott támogatás és a tudatosság áll. Azonban a képzés egyelőre nem iskolarendszerű, így felnőttképzésnek minősül. Emiatt a résztvevők nem számítanak diáknak, a hallgatói jogviszony nem jön létre beiratkozáskor. Az egyetem egyik jövőbeli célja, hogy a képzést a Minisztérium 2024-től az új felvételi rendszerben már felvételi ponttá számítsa át, ezzel is lehetőséget biztosítva a hátrányos helyzetű fiataloknak a felsőoktatásba való bekerüléshez.

Az eredeti cikk a Közgazdász Online-on olvasható el.