Megújul a Campus kertje is!

Nemrég beszámoltunk az Egyetem új campusfejlesztésének előrehaladásáról. A beruházás azért is egyedülálló, mert hallgatóink és oktatónk nemcsak új tereket kapnak, hanem eddig nem létező funkciók is megjelennek majd az épülő Campuson. A projekt gazdája az Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány, az épületet pedig hosszú távon az Egyetem fogja használni. Így a lehetőségeket az Alapítvány biztosítja, a víziót és szakmai programot pedig az Egyetem álmodja meg.

Mi történt eddig?

A fejlesztési folyamat 2020-ban kezdődött az Egyetem elvárásait, igényeit megfogalmazni hivatott Belső Világ Munkacsoport létrehozásával. A csapat tagjait alkotó hallgatók, oktatók és további egyetemi kollégák együtt döntöttek a felmerülő kérdésekben, így minden olyan érintett csoport szempontjai érvényesülhettek, akik a jövőben használják majd az épületet. A tartalom meghatározásakor a munkacsoport célja az volt, hogy egy technológiaintenzív, inspiráló terekből álló, jövőorientált épület szülessen. Egy olyan hely koncepciója valósult meg, amely minőségi személyes pillanatok létrejöttének ad otthont, ahol magától értetődő az élményszerű közös munka és az innovatív gondolatok születése.

Látványos bontás

Az egyetemi polgárság várhatóan 2023-ban veheti birtokba a Campust, ami a remények szerint a lehető legjobban illeszkedik a fenti vízióhoz. Az összes épületre és a kertre kiterjedő felújítás decemberben kezdődött meg a Market Építő Zrt. kivitelezésében. A munkálatok – köszönhetően annak, hogy az épület kiemelkedik a Gellért-hegy oldalából – a Fővám térről, a Sóházból és a C épületből is jól nyomon követhetőek. Sőt, a campusfejlesztést irányító csapat egy meglepetésprojekttel is készül, amellyel még közelebbről lehet majd figyelni a történéseket. Fenntartható munkálatok Fontos cél, hogy ne csak a kész épület feleljen meg a legkorszerűbb fenntarthatósági követelményeknek, de már a felújítás során is a lehető legkisebbre csökkenjen a környezeti terhelés. A beruházás célja, hogy a Campus a hazai felsőoktatási beruházások közül elsőként teljesítse az Európában és Észak-Amerikában is elterjedt, úgynevezett LEED fenntarthatósági szabvány Gold minősítésének feltételeit, amihez már a bontás során intézkedéseket kell tenni, így a fém- és műanyaghulladékok mellett szükséges például az építési törmelék részleges újra-hasznosítása is.