Mi lesz a Kilián kollégium besúgójával? – kémsztorit és 80-as évek nosztalgiát varázsolt a HBO a Ménesi Campus falai közé

Az eredeti cikk a Közgazdász Online Hallgatói blogon érhető el.

Írta: Kovács Máté; Borítókép: HBO

Vidékről Budapestre költöző, elsőéves Közgáz-hallgató kalandos kémtörténete, retró magyar slágerek a kolis pincebulikban és mozgolódás az államhatalom ellen: az HBO legújabb magyar gyártású sorozata a 80-as évek első felének világába repít vissza minket, amikor az egyetemi hallgatóság körében már kezdett kibontakozni az ellenállás, de a hatalom még képes volt fenntartani a félelem és a bizonytalanság légkörét.

A történet főszereplője Demeter Geri (Váradi Gergely), aki húszévesen kerül fel Budapestre a Gazdaságtudományi Egyetemre. A kollégiumban hamar bizalmi kapcsolatot épít ki a demokratikus ellenzéki csoporttal és a szélesebb körben is ismert vezetőjükkel, Száva Zsolttal. Azonban az egyébként csendes és visszahúzódó fiú nem kizárólag politikai meggyőződésből teszi ezt. Titokban az Állambiztonság besúgója: tartótisztje a testvérének utalt életmentő gyógyszerek elvételével zsarolja. A fiúnak egyszerre kell megküzdenie a kulturális sokkal, a beilleszkedéssel, a bizonyítási vággyal és az Állambiztonsággal. 

Egyre turbulensebb légkörben kell egyensúlyoznia a család védelme és a barátai között egy olyan rendszerben, ahol a mélyben már elindult valamilyen változás, de nem lehetett tudni, ki mikor kerül bajba emiatt.

A sorozat mégsem egy sötét dráma képét tárja elénk. Autentikus helyszíneivel, korhű díszleteivel és élénk színeivel arra törekszik, hogy a belső vívódások súlyát nosztalgikus hangulattal oldja fel. Nézőként egyszerre vívódunk Geri lehetetlen döntései miatt és oldódunk fel a neonfények és retró plakátok láttán, vagy a 80-as évek magyar zenéit hallgatva az egyetemi évek gondtalannak tűnő bulijain.

Ahogy bonyolódik a történet, úgy lesz egyre nehezebb meghatározni, ki számít jónak, ki rossznak, és a korszakhoz való viszonyulásunk is ambivalenssé válik. Néha azt érezzük: mennyire könnyű lehetett akkor az élet, minden a bulikról és a csajozásról, pasizásról szólt. Voltak még jó zenék, jó ruhák, medencés parti a koli kertjében és két nap alatt szervezett Woodstock-szerű nagygyűlés. A következő pillanatban aztán arcul csap a valóság, és azon töprengünk, mit tennénk mi Geri helyében. A családunk védelméért elárulnánk alig pár hete megismert barátainkat?

Érezzük, hogy ez kicsit a mi valóságunk is, nem egy olyan távoli világ, mint egy spanyol elitiskola a Netflix-en vagy amerikai diákok furcsa kalandjai.

A tökéletes helyszínválasztás

A sorozat készítői törekedtek arra, hogy minél korhűbb díszletek közé vigyék a történetet, ebben a helyszínválasztás is tökéletesre sikerült. Ma nem könnyű olyan helyet találni, ahol a 80-as évek nosztalgiahangulatát az épületek is tükrözik. Időben túl távol van ahhoz, hogy minden a régi formájában legyen elérhető, de túl közel, hogy ne emlékezzenek a korszakot átélt nézők arra, hogy valami nem teljesen úgy volt, mint a képeken.

A sorozat jelentős részét a Corvinus Ménesi úti épületében forgatták. „A jelenlegi épületet 1978-ban adták át és Államigazgatási Főiskola néven kezdte meg működését. A főiskola hallgatói politikai és szakmai ismereteket sajátíthattak el többek között az államigazgatás, a jog, a gazdaságtan, valamint a marxizmus-leninizmus területein” – áll korábbi cikkünkben, amit az épület történetéről írtunk. 

A két torony tehát a film története szerinti időpontban, 1985-ben valóban oktatási épületként működött, így kialakítása és hangulata tökéletesen passzolt egy kollégiumhoz. Ráadásul valóban működött itt Közgáz-kollégium is, miután 2000-től a Budapesti Közgazdaságtudományi és Államigazgatási Egyetemhez (2004-től Budapesti Corvinus Egyetem) került az épület. 2012-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási karaként működött, 2020-ban került vissza a Corvinushoz.

A látványhoz szükséges élénkebb és világosabb tónus elérésében is segített az épület kialakítása. Éppen a forgatás előtti napokban jártunk mi is az üres épületben, ahol feltűnő volt, hogy milyen világos minden: „a természetes fény elárasztja a termeket és szobákat, és az ablakok minden irányba remek kilátást biztosítanak” – írja a helyszínről Engelbrecht Azurea újságírónk. Ottjártunkkor egyébként az épület már teljesen üres volt: a sorozatot nézve nem tudtam nem arra a díszlettervezői munkára gondolni, ami ahhoz kellett, hogy élettel töltsék meg ezeket a bontásra ítélt tereket a forgatás erejéig.

Spoiler: az épület ugyanis már felújítás alatt áll, így eredeti formájában nem lesz többé elérhető. Ha úgy dönt az HBO, hogy második évadot is rendel, a Kilián Kollégiumnak költöznie kell.

Van, ami azóta sem változott

A Ménesi épületet felújítják, az NDK-s cserediákokat szállító Ikarus a sorozatot reklámozza Budapest utcáin, és a szabadpiac sem egy vágyott utópia többé. A kollégiumi élet azonban ma is éppen olyan színes, amilyen a filmben volt, és a 80-as években lehetett. 

„A legtöbb szakkolis szerint a tagok között mindig akad valaki, aki szívesen segít vizsgára készülni, meghallgat és támogat, késő este az élet nagy kérdéseiről vitázik, vagy akár csak EB-meccset néz veled

– írtuk korábban a szakkollégiumi életről, és ez a hangulat a Besúgóban is megmutatkozik. A sorozatban van néhány beszólás a KISZ-esek felé, de a medencét vagy a nyugati ipar egyes termékeit azért ők sem szívesen hagyják ki.

A párhuzamok a zenében is megmutatkoznak. Olyan magyar slágereket hallhatunk a sorozatban, melyeknek ma is nagy kultuszuk van, elég csak a KFT-re, az EDDA Művekre, Vikidál Gyulára vagy Máté Péterre gondolni – utóbbiak hasonmásai szereplőként is megjelennek az egyik epizódban. A KISZ-es leánykórus kommunista indulói mellett az ellenzéki oldalon népdalok is megjelennek, melyek egészen különleges és libabőrös hangulatot kölcsönöznek a jeleneteknek.

A főcímdal az Európa kiadó ikonikus száma, a Mocskos idők lett, melyhez az HBO külön feldolgozást és klipet is készített. A főcím alatt archív felvételeken láthatjuk a nyolcvanas évek ikonikus pillanatait. A dalok között egyébként mai zenekarok feldolgozásai is helyet kaptak. A Carson Coma például külön a sorozat miatt készített feldolgozást a KFT Bábu vagy című slágeréből.

„Mocskos idők, szeretned kéne,

A jövő itt van és sose lesz vége!

Mocskos idők a sarokba bújva!

Mocskos idők, kezdjük újra!”

Olvasás a sorok között

A nosztalgia mellett arra is figyel a sorozat, hogy a korszak politikai változásait is előrevetítse. Az egyik órán például felmerül a szabadpiac gondolata, amit a tanár ugyan nem tart helyesnek, de érvelésében már inkább a megvalósíthatóság kérdése, mintsem az ideológiai elutasítás jelenik meg. 

A demokratikus ellenzéki fiatalok is gyakran fogalmaznak meg rendszerellenes kritikákat. Ezek között olyan sorok is felcsendülnek, melyek ma is hátborzongatóan ismerősnek hatnak. Persze a sorozat nem fogalmaz meg éles értékítéletet a szereplők felett. Geri, a besúgó karaktere egyszerre éleseszű, szerethető, mégsem tudunk elmenni amellett, hogy elárulja barátait. Máténak, Geri szobatársának csak az üzlet számít, folyamatosan nyugati termékekkel seftel, az ellenzéki fiatalokkal való kapcsolatára is már egy jó befektetésként tekint, mégsem tudunk teljes mértékben neheztelni rá.

Száva Zsolt a KISZ-szel is leül vitázni, melyen az alábbi sorok hangzanak el: 

„fiatal forradalmárokból lett öreg zsarnokok”, vagy „nem szeretném, hogy egyetlen leválthatatlan ember legyen az ország élén”.

Korábban viszont egy belső szavazás során épp maga jelenti ki, hogy mivel ő a csapat alapítója, az ő szavazata duplán számít, és csak így tudja megnyerni a szavazást. A karakterek tehát éppoly bonyolultak és ellentmondásosak, mint a valóságban. Ettől lesz olyan felemelően és fojtogatóan valóságszerű egy mai egyetemista számára a Besúgó.