Ugrás a fő tartalomra
Vissza2025.04.09.

Mi lesz az ESG jövője a változó világpolitikai, gazdasági környezetben?

Megalakult a Corvinus ESG Klub, ahol a transzparencia üzleti előnyeiről, a változó nemzetközi környezet hatásairól, valamint a fenntarthatóság és az ESG közötti különbségekről is beszéltek a szakértők.
Budapesti Corvinus Egyetem

2500-nál is több hazai vállalatnak lesz kötelező az ESG-beszámolás 2025-től a jelenleg hatályos jogszabályok szerint, a beszállítói láncokon keresztül ráadásul az érintettek köre ennél szélesebb lehet. A jelentések elkészítéséhez szakemberekre is nagy számban lesz szükség, képzésük pedig el is kezdődött a Corvinus három új programjában, az Akkreditált ESG Tanácsadó részismereti képzésen, az ESG menedzsment szakirányú továbbképzésen és az ESG szakközgazdász szakirányú továbbképzésen. 

Az ESG Klub azzal a céllal jött létre, hogy a programokban résztvevő szakemberek számára biztosítson kapcsolódási és tudásmegosztási lehetőséget a tanulmányokon túl. Az eseményt Jámbor Attila, a Fenntartható Fejlődés Intézet vezetője nyitotta meg, és hangsúlyozta, hogy a korábbi terveknek megfelelően létrejött az Intézet gondozásában az Egyetem ESG portfoliója, amely az oktatási, kutatási és Klub tevékenységek szoros összhangján alapul.  

Az első alkalommal a képzés három külsős oktatója, Salgó István, a Magyarországi Üzleti Tanács a Fenntartható Fejlődésért (BCSDH) tiszteletbeli elnöke, Szege György, az MBH Bank Nyrt. ESG és fenntarthatóság igazgatója, valamint Veisz Ákos, a BDO ESG tanácsadás ügyvezetője vett részt a panelbeszélgetésen, ahol Dr. Ásványi Katalin, a Corvinus Egyetem fenntarthatóságért felelős dékánja és egyben az ESG képzések programfelelőse kérdezte őket. 

Az ESG egy olyan keretrendszer, amely a vállalatok és szervezetek fenntarthatósági teljesítményét értékeli három fő területen, környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és vállalatirányítási (Governance) szempontból. A környezeti tényezők magukban foglalják például a szén-dioxid-kibocsátás csökkentését, a fenntartható erőforrás-használatot és a klímaváltozáshoz való alkalmazkodást. A társadalmi dimenzió a munkavállalói jólétet, a diverzitást és a közösségi szerepvállalást érinti, míg a vállalatirányítási szempontok közé tartozik a vállalat etikus működése, az átláthatóság és a felelős döntéshozatal.  

Az ESG már nemcsak környezeti, hanem üzleti szempontból is fontos 

Az ESG egyre nagyobb szerepet kap a befektetői döntésekben, mivel segít felmérni a vállalatok hosszú távú fenntarthatóságát és kockázatait, így az etikai mellett gazdasági szempontból is meghatározó tényezővé vált, amit a panelbeszélgetés résztvevői is kiemeltek. 

Bár mára gyakorlatilag minden szektorban megjelentek a súlyos környezeti problémákkal kapcsolatos kockázatok, néhány terület különösen érintett. A szakértők többek között az agráriumot emelték ki, ahol például az aszály kérdése és az ezzel való megküzdés a területen működő vállalkozások, vállalatok számára is megkerülhetetlen lett, de a bankoknak is számolniuk kell a fenntarthatósággal és a természeti kihívások kockázataival, amikor hitelezésről kell dönteniük. 

A fogyasztói magatartás szintén kulcskérdés, amikor az ESG üzleti oldaláról van szó. A fenntartható és etikus termékek iránti kereslet, valamint a fogyasztói tudatosság és az információhoz való hozzáférés oda vezet, hogy az ESG-szempontokra nem figyelő vállalat könnyen versenyhátrányba kerül. A rossz gyakorlatok pedig a fogyasztói bizalom szempontjából is jelentős kockázattá válnak. 

 

Lassítani lehet, de vissza már nem fordítható a folyamat 

A jelenlegi világpolitikai, világgazdasági folyamatok felvetik a kérdést, hogy a lazuló szabályozási környezet és a fenntarthatósági kérdések háttérbe szorulása milyen hatással lesznek az ESG-re és a teljes szektorra, amire optimista választ adtak a vendégek. 

A zöld átmenet folyamata ugyan valóban lassulhat a szakértők szerint, attól azonban nem tartanak, hogy az egész megfordulna. Aki egyszer már elindult és elkezdte megérteni, mérni és jelenti az ESG-teljesítményét, aligha fogja ezt visszafordítani. A szabályozásban és a jelentések összetettségében lehetnek lazítások és kiigazítások, de az összkép továbbra is abba az irányba mutat, hogy a fenntarthatóbbá és átláthatóbbá válás mindenkinek érdeke lesz. A lassulás inkább abban lesz tapasztalható, hogy akik eddig nem léptek és csak a szabályozásnak való megfelelésre fókuszálnak, ők nem most fognak sietni a belépéssel, de aki már elindult, annak nem érdeke a hátraarc. 

Az üzleti szempontot itt is kiemelték a szakértők, ami miatt a folyamat nem visszafordítható. Hiába lazul a szabályozói környezet, a fogyasztói elvárás még mindig ott lesz, hogy a vállalat fenntarthatóan, etikusan és transzparensen működjön. Ez pedig versenyelőnyt is jelent azoknak, akik nemcsak megfelelnek a szabályoknak, hanem túl is lépnek azokon. 

 

Az ESG eszköz, és nem a fenntarthatóság szent grálja 

A fenntarthatóság ugyan hangzatos fogalom lett mára, de nem mindegy, hogy mit és hogyan akarunk fenntartani. A beszélgetés résztvevői is kiemelték, hogy az ESG nem jelent azonnali és tökéletes megoldást a fenntarthatósági kihívásokra, inkább egy eszköz, ami átláthatóbb és tudatosabb működéshez vezet. 

Ahhoz, hogy a környezeti-társadalmi hatás valódivá váljon, már nem elég csak megfelelni a szabályoknak, belső motivációra is szükség van. Egyetértettek abban is, hogy ennek a motivációnak a vezetőktől kell jönnie. Vagyis ott érhető el tényleges transzformáció, ahol az ügyvezető vagy a tulajdonos elkötelezetté válik az ügy iránt. A tanácsadók számára tehát ez is fontos szerep lehet, hogy a vezetőket is meggyőzzék arról, miért kell foglalkozni az ESG-vel akár üzleti, akár fenntarthatósági érvekkel. 

Ami a legfontosabb készségeket illeti, a szabályozás pontos ismerete és a változásokban való naprakészség továbbra is kulcskérdés lesz ahhoz, hogy valaki jó ESG-szakember legyen. Fontos emellett az is, hogy tájékozott legyen az aktuális gazdasági, társadalmi és környezeti kérdésekben, mert csak így fog tudni hitelesen kommunikálni a témáról és alkalmazkodni az új kihívásokhoz.  

Az asszertív kommunikáció is fontos, hiszen az ESG csak úgy fog működni, ha azt a vállalat egésze magáénak érzi, és aktívan tesz is a siker érdekében. Ehhez pedig nagyon különböző háttérrel rendelkező munkatársakat kell meggyőzni arról, hogy fontos kérdésekről van szó, ami nemcsak a vállalat jövője, hanem a közös jövőnk, a gyermekeink jövője szempontjából is életbevágó kérdés. 

Vágólapra másolva
×