Szerző: Belayane Najoua. Borítókép: Pixabay
Az eredeti cikk a Közgazdász Online hallgatói blogon olvasható.
A fogyasztói társadalom elterjedésével egyre fontosabbá váltak az olyan anyagi javak, mint a pénz és a presztízsértékű, drága vagyontárgyak. Több időt fordítunk a jólét és a látszat megteremtésére, míg rettegünk az elért státusz és életszínvonal elvesztésétől. Ez a társadalmi változás a fiatalokra is hatással van, sőt talán éppen a kamaszok azok, akik a leginkább érzékenyek arra, hogy milyen státuszt képviselnek a környezetükben.
Ezt a státuszt a márkás ruhákkal, a legújabb mobiltelefonjukkal, a vásárlási szokásaikkal és a szabadidőtöltésükkel tudják a leginkább kifejezni. De vajon mi rejlik a tárgyak mögött? Milyen érzések, gondolatok és motivációk sarkallják a fiatalokat a márkás tárgyak megvételére?
“A korábbi kutatások rendszerint kérdőíveken alapultak, ám a kérdőívnél az egyének sokszor a társadalmilag elfogadott válaszokat választják. Ez fokozottan igaz a fiatalokra, akiknek az éppen fejlődő személyiségére óriási hatással van a környezet. Éppen ezért mi nem az adatokat és a százalékokat szerettük volna feltétlenül megtudni, hanem azt, hogy mit jelent a mai fiataloknak a boldogság. Milyen motivációk, érzések és gondolatok vannak a korábbi kérdőíves kutatások eredményei mögött” – mondja Hofmeister-Tóth Ágnes.
Mit jelent a boldogság a Z generációnak?
A kutatás legmeglepőbb eredménye a boldogsággal kapcsolható össze. Míg a nyugat-európai kutatók arra az eredményre jutottak, hogy a mai fiataloknak rendkívül fontosak a tárgyi javak és a birtoklás érzete, addig Ágnes és János ennek az ellentétével találkozott.
A nyugati kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a mai fiatalok a történelem leginkább márkatudatos és fogyasztásorientált generációját alkotják, ami tömegesen növeli a fiatalkori anyagiasságot is. Az anyagiasság tendenciája különböző mértékű az egyes társadalmi csoportokban. Az alacsony jövedelmű családoknál az anyagiasság sokkal inkább jelen van, mint a magasabb jövedelmű családok gyermekeinél. Ez azért is aggasztó, mert a birtoklás iránti vágy növekedése a belső motiváció és az iskolai teljesítmények csökkenésével jár, tehát az anyagias gondolkodás növeli a már egyébként is jelenlévő végzettségi szakadékot az alacsony és a magas jövedelmű társadalmi csoportok között.
Ezzel ellentétben Ágnes és János kutatása során, amely Magyarország alacsonyabb jövedelmű megyéjében készült, a fiatalok nagy részének a szociális kapcsolatok jelentették a boldogságot. “A kutatás alapján a boldogság egyértelműen a társas kapcsolatok eredménye. Vagyis nagyon fontosak az emberi kapcsolatok a mai fiatalok számára, mint a családdal, a barátokkal való minőségi időtöltés, ellentétben a materiális szolgáltatások fogyasztásával” – mondja a kutató.
A fiatalok a boldogsághoz társították a legtöbb szót az asszociációs tesztnél, ráadásul ezek a szavak mind egy irányba mutattak. ”Általánosságban elmondható, hogy hasonló képet társítanak a boldogsághoz a kutatásban részt vett fiatalok. Az anyagiassághoz, a sikerhez és a többi kategóriához tartozó válaszok sokkal szerteágazóbbak voltak” – mondja Hofmeister-Tóth Ágnes.
Kép: Kutatás
“Ezek a megfogalmazások azért is jelentenek biztató eredményt, mert a néhány évtizeddel ezelőtti kutatásokban olyan kifejezések, mint a minőségi időtöltés, nem jöttek elő” – mondja Debreceni János, szerinte ezek korábban nem léteztek a fiatal generációk szótárában. A mai tinédzserek viszont ketté tudják választani az anyagi jellegű és az élményszerű fogyasztást, és egyre inkább az utóbbi értékelődik fel számukra.
A különbség nemcsak földrajzilag, hanem generációk között is érzékelhető. “A boldogság esetében a fiatal generációnál az érzelmek két nagyon szélsőséges állapot között ingáznak, és éppen ezért sokkal könnyebb átbilleniük egy boldog, örömteli állapotba, mint a felnőtteknek. A fiatalok boldogságának kevesebb feltétele van, mint az idősebb generációnál” – mondja János.
Mit jelent a siker a Z generációnak?
“A siker valamilyen teljesítmény elérését jelenti, ami lehet akár vágyott iskolai vagy versenyteljesítmény” – mondja Hofmeister-Tóth Ágnes.
A sikerek elérése és a folyamatos pozitív visszacsatolás nagyon fontos a fiatal generációnak, hiszen ebben a korban az önbecsülés a személyiségfejlődés egyik fontos eleme. Az önbecsülés pedig csak úgy tud kialakulni, ha az egyén kellő elismerést és tiszteletet kap mind a magánéletében, mind az iskolában. Az a gyerek, aki fiatal korában megszerzi az elegendő önbecsülést, sokkal erősebb személyiségjegyekkel fog kilépni a nagybetűs életbe.
“Szerintem a sikert fontos kettéválasztani életútsikerré és hétköznapi sikerré. A kutatásban bebizonyosodott, hogy a fiataloknak a hétköznapi sikerek a fontosabbak, amelyek közvetlen visszacsatolások valamilyen saját személyes teljesítményükre. Például az iskolai sikerek pont ilyenek, mert ott egy számban testesül meg mindaz az energia, amit befektetett egy dolgozatba, felelésbe vagy versenybe” – mondja János.
Mi tehet egy szülő, vagy testvér?
“Habár nem tűnik nagy dolognak, de ha a gyerek tudja, hogy a szülő vagy a testvér jelen van, bármi is történjen, akkor az egy megnyugtató biztonságérzetet ad neki a kevésbé sikeres vagy kevésbé boldog napokon is. Ezenkívül rendkívül fontos az önazonosság. Ne mutasson a szülő olyan képet magáról, amivel nem önazonos. A szülő őszintesége, belátása, megfontoltsága és következetessége kulcsfontosságú szerepet játszik a gyermek személyiségfejlődésében” – mondja János.