Mitől lesz igazán zöld a Ménesi úti Campus?

Az új épület célja elnyerni a globális fenntarthatósági szimbólumként számontartott LEED Gold minősítést. Egyed Mónika, az Óbuda Group fenntarthatósági projektekért felelős projektigazgatója avat be a részletekbe, aki tanácsadóként aktívan részt vesz a feladatban.

Gőzerővel zajlik a bontás a Ménesi úton, ahol a Budapesti Corvinus Egyetem legújabb Campusa épül. A tervek szerint a felújított épület 2023-ban nyitja majd meg kapuit a hallgatók és az Egyetem munkatársai számára. A projekt gazdája az Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány, az épületet pedig hosszú távon az Egyetem fogja használni.

A cél, hogy az intézményben a hagyományos oktatási funkciók mellett kreatív kooperációra alkalmas terek is helyet kapjanak. A közösségi terek kerülnek leginkább a fókuszba, azonban lesznek majd önálló, elmélyült tanulásra ideális olvasótermek is. Emellett fontos új funkcióként jelenik meg az adattér, amely az adattudomány iránt érdeklődő hallgatók és oktató-kutatók számára készülő adatelemzési és adatvizualizációs kreatív hub lesz. Az épületkomplexum egyik különlegessége, hogy célkitűzése megszerezni a LEED Gold fenntarthatósági minősítést.

Az amerikai LEED minősítési rendszer egy kétlépcsős eljárással garantálja a fenntarthatósági minőséget: a minősítő intézet mint harmadik fél a tervezés során, illetve a kivitelezést követően is ellenőrzi a megfelelőséget igazoló anyagokat és ezek alapján ítéli majd meg a minősítést. A kitűzött Gold minősítési szint kiemelkedőnek számít az oktatási intézmények körében. Jelenleg Magyarországon még nincs olyan oktatási intézmény, amely ezt kiérdemelte volna

– mondta Egyed Mónika, az Óbuda Group projektigazgatója.

A szakember elmondta, ahhoz, hogy a minősítést egy épület kiérdemelje, egyrészt különböző előkövetelményeknek kell megfelelni. Majd ezen felül egyéb kreditek teljesítéséért lehet pontokat szerezni olyan kategóriákban, mint az elhelyezkedés és közlekedés, a fenntartható területhasználat, a víz- és energiahatékonyság, az anyagok és erőforrások, a beltéri környezeti komfort, illetve az innováció. (A Gold szint eléréséhez a 110 pontból 60 pont szükséges).

Már a bontás során gondoskodni kell a szennyezés megelőzéséről és a környezeti ártalom csökkentéséről. Ezen felül hulladékgazdálkodási tervet kell készíteni a bontási és építési hulladékok kezelésére vonatkozóan. A projektben a fém- és fahulladékok mellett például a beton- és téglahulladékok újrahasznosítása is tervben van. A cél az, hogy a bontás és építés során keletkező hulladék legalább 75%-a ne hulladéklerakókba kerüljön, hanem valamilyen módon újrahasznosítsák.

– magyarázta Egyed Mónika.

A helyszíni adottságok szintén sokat nyomnak a latban. A Ménesi út ilyen szempontból nagyon szerencsés helyen van, jó a környék infrastruktúrája.

Fontos, hogy elérhetőek legyenek különböző tömegközlekedési lehetőségek, hiszen cél az is, hogy az épület minél többféle, fenntartható közlekedési módon megközelíthető legyen a használók számára. Ennek érdekében a tervek szerint limitált parkolási lehetőség lesz elérhető a Campus területén, tervben van az elektromos autók számára töltőállomások kihelyezése, biciklitárolók létesítése, komfortos öltözők a kerékpárral érkezők számára és a közösségi autóhasználatra is gondoltunk.

– mondta a szakember, aki kitért a fenntartható területhasználat fontosságára is. A tervezés során például cél a fényszennyezés minimalizálása, illetve a hőszigethatás kialakulásának korlátozása és a takarékos ivóvízhasználat.

A vízfelhasználás csökkentése érdekében a szárazságtűrő növényeket és a víztakarékos beltéri szanitereket részesítjük előnyben

– jegyezte meg Egyed Mónika. A tervezők a beltéri környezet kialakítása során is figyelnek a fenntarthatóságra: a kiemelkedő levegőminőség biztosítása érdekében fontos a megfelelő frisslevegő-ellátás kialakítása, valamint olyan anyagok beépítése, amelyek károsanyagtartalma határérték alatti. Emellett a belső világítás és hőmérséklet megfelelő szabályozhatóságára és a megfelelő benapozottságra is nagy figyelmet fordítanak a tervezés során.

Az építkezés előtt, a tervezés kezdeti fázisában kellett kitűzni a megvalósítandó célokat, amelyeket aztán a tervezés további szakaszai és az építési munkálatok során figyelembe veszünk, szükség esetén felülvizsgálunk, de alapvetően ezek alapján történik a megvalósítás. A cél nemcsak az, hogy a kész épület megfeleljen a legkorszerűbb fenntarthatósági követelményeknek, de az is, hogy már a felújítási munkálatok során is a lehető legkisebbre csökkenjen a környezeti terhelés

– tette hozzá Egyed Mónika.