Napjaink számviteli kérdéseiről szólt a VI. Bosnyák János Emlékkonferencia 

2023. február 17-én rendezték meg a VI. Bosnyák János Emlékkonferenciát a Budapesti Corvinus Egyetem Faculty Clubjának színháztermében. A konferencia megnyitóján – Bosnyák János sötét bronzból készült mosolygós domborműve előtti koszorúzásnál – Bánfi Tamás, a Corvinus professzor emeritusa szívbemarkoló visszaemlékezésében felidézte a tizenegy éve tragikus hirtelenséggel eltávozott rektorhelyettes, intézetigazgató, tanszékvezető és az Országos Számviteli Bizottság elnöke pályafutását, személyiségét, tehetségét. Kiemelte, hogy elsősorban kritikus gondolkodásra, nyitottságra és önálló véleményalkotásra nevelte tanítványait, önzetlenül segítette kollégáit, amivel mindenki tiszteletét kiérdemelte. 

A délelőtti plenáris ülésen először az Integritás Hatóság célkitűzéseiről hallhattunk egy előadást Bíró Ferenc elnöktől és Karácsoni-Pej Melinda, a Belső Ellenőrzési és Integritási Igazgatóság vezetőjétől, akik számos izgalmas, a hatóság várható módszertanát és eredményességét firtató kérdésre is válaszoltak. A második előadó Bács Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellárja volt, aki a modellváltás rögös útjának végeláthatatlan számviteli feladatait és tanulságait összegezte. Őt Budai Eleonóra, a Pécsi Tudományegyetem adjunktusának prezentációja követte, aki a magyar számviteli rendszer rezilienciavizsgálatának² eredményeit mutatta be a 2008-2022 közötti időszakban. Zéman Zoltán, a Neumann János Egyetem professzora a digitális innováció és a kontrolling módszertanának kapcsolatáról osztotta meg gondolatait a hallgatósággal. 

Ebéd után két szekcióban folytathattak közvetlen, kötetlen és személyes hangvételű eszmecserét a konferencia résztvevői. A „Zöld számvitel” szekcióban először Böcskei Elvíra, a Budapesti Műszaki Egyetem docense beszélt az értékekről és érdekekről a fenntarthatóság hármas dimenziójában, majd Lippai-Makra Edit, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) adjunktusa tartott előadást a vállalati fenntarthatósági jelentések szabályozásában bekövetkezett változásokról. Madarasiné Szirmai Andrea, a Budapest Gazdasági Egyetem (BGE) docense az IFRS és a pénzügyi fenntarthatóság pénzügyi kérdéseiről, míg Reizingerné Ducsai Anita, a Corvinus docense a bankok, biztosítók és tőzsdei cégek nem pénzügyi jelentéstételi kötelezettségéről, az ESG-riport összeállításának dilemmáiról értekezett. Ezen szekciót a Corvinus két doktoranduszának, Zanócz Anettnek és Fábics Istvánnak az előadása zárta, amelyek a nagybankok ESG jelentéseiről, illetve a nonprofit gazdálkodók beszámolója hasznosságának méréséről szóltak. 

A másik szekcióban két könyvvizsgálati és három számvitelszabályozási kérdéseket firtató előadás hangzott el. Lukács János, a Corvinus Számvitel Tanszékének vezetője elemezte a könyvvizsgálói piac helyzetét. Gulyás Éva, a Corvinus adjunktusa az egyik volt tanítványával, Papp Ádámmal folytatott közös kutatásukról, a könyvvizsgálatban alkalmazható csődmodellekről számolt be. Őket a Corvinus két adjunktusa, Szabóné Veres Tünde és Martin Kíra követte, akik a transzferárazással kapcsolatosan végeznek kutatómunkát. Kardos Barbara, a BGE docense a mikrogazdálkodói beszámolóról és a digitalizációról készített közvéleménykutatásuk eredményét összegezte, amelyet a hazai számviteli szakemberek körében végeztek. Tóth Balázs, a SZTE tanársegédje az államháztartás számviteli információs rendszerével kapcsolatos kutatási lehetőségeket ismertette. 

A délutáni program – a konferencia névadójához méltóan – egy oktatási plenáris üléssel zárult, ahol Pál Tibor, a Miskolci Egyetem professzora az egyéves pénzügyi menedzser mesterszak elindításának hasznosságáról, Tarpataki Eleonóra, a Corvinus mestertanára a pandémia utáni számviteli oktatás változásairól, Fazakas Gergely, a Corvinus docense a hallgatók befektetői pszichológiájának tanulságairól, s végül a Corvinus három doktorjelöltje, Kertész Réka, Kovács Lilla és Menyhért Kristóf a szakmai utánpótlás-nevelés hazai helyzetéről tartott előadást. A konferencia Bánfi Tamásnak³ Arany János egyik ifjúkori zsengéjéről és egy költeményének kalóz kiadásáról szóló gondolataival zárult. 

Szerző: Dr. Lukács János tanszékvezető, Számvitel Tanszék  

Hivatkozások: 

¹ Demcsák Dóra Vanda szobrász alkotása, akinek Wagnerről készült emléktáblája a Marriott Hotel előtt látható. 

² A latin re (hátra) és salre (ugrani) szavak összefonódásából származik. Rugalmas ellenálló képességet jelent a kritikus változásokkal, váratlan akadályokkal, meglepetésekkel szemben. 

³ Bánfi Tamás a konferencia résztvevőit nagylelkűen megajándékozta APOKALIPSZIS? avagy ismét a PARADICSOMBAN? című könyvének dedikált példányával.