Nemzetközileg elismert vezetőket képeznek a Corvinus Executive MBA programjában

Az elmúlt években Ön volt a szakirányú továbbképzésekért felelős dékán az egyetemen. Változott eközben az Corvinus Executive MBA képzés? 

A Covid időszak alatt csináltunk egy nagyon erős szakfejlesztést az Executive MBA programban. Próbáltuk újragondolni az egészet, és úgy hozzáállni, hogy ne a képzés múltja befolyásoljon minket, hanem sokkal inkább az jöjjön elő, mire van szükség a piacon. Tehát arról beszéltünk nálunk végzett vezetőkkel, nagyobb munkaadókkal, a diákjainkkal és az oktatóinkkal, hogyan tudnánk még gyakorlatiasabbá tenni a képzést.  

Emellett kihívás volt az is, hogy a Maastrichti Egyetemmel szakmailag és szabályozási szempontból is összehangoljuk a képzést. Mára a végzettek mindkét egyetemről kapnak diplomát, és közben nemzetközi tapasztalatokat is szereznek. A hallgatóink az első év után két hétre elmennek Maastrichtba, és ott tanulnak, illetve külföldi oktatók is jelen vannak az itthoni képzésben. Nemcsak a partneregyetem oktatói nemzetköziek, hanem mi is hozunk ide külföldi oktatókat. Ez a képzés úgy lokális, hogy globális. Szerintem ez regionális szinten kimondottan fontos, hiszen helyben tudunk olyan nemzetközi hátteret és tanulmányokat biztosítani, amiért egyébként valahová el kellene utazni. 

Említette, hogy pár éve megújult a képzés. Milyen új elemek kerültek bele a piaci igényekre reagálva? 

Három nagyobb terület volt, amit megerősítettünk. Az egyik egy nagyon tudatos vezetőfejlesztés, ami most már végigkíséri mind a négy félévet. Az Executive MBA képzésben vezetőket emelünk a következő szintre. Nem attól lesznek jók a vezetők, hogy minél többet tudnak, hanem attól, hogy minél jobban betöltik a vezetői szerepkörüket. Ez készségfejlesztést, növekvő önismeretet és vezető ismereteket jelent. A tantárgyak mellett arra is fókuszálunk, hogyan érjék el a saját céljaikat, mennyire tudják azokat kijelölni, mennyire tartják magukat hozzájuk, mennyire tudnak róluk kommunikálni. Egy utat járnak be a kétéves képzés alatt, amit “leadership journey”-nek hívunk a programban. A képzés elég hosszú időt ölel fel, így komoly támogatást kapnak ahhoz, hogy a vezetői karrierjükben előre léphessenek. Ehhez különböző eszközöket használunk, például tapasztalt vezető mentorokat is rendelünk a résztvevőkhöz. 

Emellett az is megváltozott, hogyan viszonyulunk a változásokhoz. Korábban a “Change management” nevű tantárgy a legutolsó félévben volt. Egy integratív tárgy volt azzal a céllal, hogy valósítsuk meg az addig tanultakat. Azonban felismertük, ma már minden arról szól, hogy változunk, ezért minden félévbe beépítettünk egy kihívást, ami kicsit kilöki a komfortzónájukból a hallgatókat. Erre jó példa a Social Entrepreneurship tárgyunk, ahol a hallgatók egy számukra teljesen ismeretlen területen próbálhatják ki magukat, vagy épp a Disruptive Development Project tárgyunk is, ahol strukturálatlan problémákat kell megoldaniuk. Azt a képességüket fejlesztjük, hogy bármilyen új helyzet áll elő egy ember vagy egy vállalat életében, adaptálódni kell hozzá. Már nem lehet arra várni, hogy a világ visszatér a “normális” mederbe, mert ilyen nincs. Nem lehet kifogásokat keresni, és például azt mondani, most háború van, ezért nem teljesítek. A körülmények ellenére, vagyis azok közepette is meg kell találni, hogyan tudunk sikeresek lenni. Szerintem a jövő vezetőit nekünk úgy kell felvértezni, hogy minden szakterületen belül megmutatjuk ezeket az aktuális kihívásokat. Ez a fajta szemléletmód hozzájárul ahhoz is, hogy a résztvevők elsajátítják a vállalkozói szemléletmódot. 

Az egyik legfontosabb kihívás a gyors technológiai fejlődés. Miről szól a “Digitális átalakulás és folyamatmenedzsment” nevű tárgy, amit a képzésben oktat? 

Ez egy félkocka tárgy a digitális diszrupciókról. Nézzük azt, hogy milyen technológiai trendek vannak, de mindig oda lyukadunk ki, hogyan tudunk bennük üzleti értelmet találni. Mindig feltesszük a kérdést, az új technológiát mire tudjuk használni, például hogyan lesz belőle hatékonyság- vagy profitnövekedés. Az idei év slágertémája a mesterséges intelligencia volt. Egy külsős szakértővel, Nagy Róberttel tartottunk egy egész napos workshopot, ahol az volt a cél, hogy értsük meg, hogyan működnek a nap mint nap használt MI-alapú megoldások, majd kitaláltuk, hogyan lehetne belőlük üzletet csinálni. Az MBA képzésre minden résztvevő hatalmas munkatapasztalatot hoz magával, ezért a kiscsoportos munkában rengeteg iszonyú jó ötlet jött ki, amikor elkezdtük üzleti konstrukcióvá átfordítani a legújabb eszközöket.  

Ezek szerint jellemző, hogy kooperálnak egymással a hallgatók?  

Alapvetően erre épül az oktatási megközelítésünk. Különböző témákat veszünk elő, és utána általában csoportmunkában dolgoztatjuk föl őket, ráadásul alkalomról alkalomra változtatjuk a csoportok összetételét. Úgy próbáljuk beosztani a csoportokat, hogy ne egy cégből kerüljenek egy asztalhoz, legyen vegyes a munkatapasztalat, az iparág is. Így próbáljuk a kapcsolatépítést és a tudásmegosztást minél jobban támogatni az órákon, ami aztán folytatódik ebéd közben és a szünetekben is.  

A képzés után is megmarad a hallgatói közösség? Van szervezett alumni élet? 

Alapvetően rajtuk múlik, mennyire tartják a kapcsolatot, de az egyetem is szokott alumni rendezvényeket szervezni. Azt gondolom, hogy a közösség megfogásában nekünk mindig lesz felelősségünk MBA szinten. Volt olyan alumni sorozatunk, amikor minden egyes alkalmat különböző témákra húztuk föl, és az alumniból választottuk ki a résztvevőket. Olyan mesélt a területről, aki tényleg azzal foglalkozott. Illetve az Executive MBA programban együttműködünk a SEED Executive School-lal is. Ebben a szakmai együttműködésben az ő ajánlatuk csúcsa is a közös MBA programunk. Nekik is van egy nagyon jó rendezvénysorozatuk, ami megszólítja a programban résztvevő és végzett vezetőket. 

A dékáni pozíciója után 2022-ben a Corvinus nemzetközi kapcsolatokért felelős alelnöke lett. Az elmúlt években számos rangos nemzetközi akkreditációt szerzett meg az egyetem, az Executive MBA képzésnek is van három, vagyis ez az egyetlen triple crown EMBA hazánkban. Miért fontosak ezek a minősítések? 

Egy akkreditáció két fontos dolgot ad. Egyrészt a képzésnek, az intézménynek lesz egy nemzetközi elismerése. Másrészt egy akkreditációval bekerülünk egy közösségbe. Tehát a nemzetközi jó gyakorlatok nemcsak az előírások miatt jelennek meg nálunk, hanem a szakmai közösség oldaláról is. Nagyon jó kapcsolatot ápolunk más egyetemekkel, amik szintén színvonalas MBA képzéseket kínálnak. Mindenki fejleszt, és nagyon sok hasonló problémánk, hasonló kihívásunk van – ezeket meg tudjuk vitatni egymással. Nagy lehetőség, hogy ilyen nemzetközi közösségekben lehetünk benne. 

Egy akkreditáció nemzetközi minőségbiztosítást is jelent. Az egyetem oldaláról ez nagy láthatóságot hozhat. Például vannak olyan ranglisták, amikre csak úgy lehet rákerülni, ha akkreditáltak vagyunk, vagy akkreditált intézményként tudunk csak bizonyos dolgokban részt venni. Tehát egy kicsit olyan, mint egy klubtagság, ami lehetővé teszi, hogy magas színvonalú egyetemekkel működjünk együtt, mint például a Maastrichti Egyetem.  

Két, csak MBA-re vonatkozó akkreditációnk van. Az AMBA akkreditáció mind a két MBA programunkra vonatkozik, és idén újítjuk meg. Még nem kaptunk eredményt, de nagyon bizakodó vagyok, eddig jól sikerült a folyamat. Kimondottan az Executive MBA-re vonatkozik az EFMD akkreditációnk, amit tavaly újítottunk meg. Fontos tudni, hogy Magyarországon mi vagyunk az egyetlen egyetem, amelynek vannak MBA-re vonatkozó nemzetközi akkreditációi. 

Írta: Taxner Tünde