Olyan szakembereket képeznek, akik értik a politika és a gazdaság összefüggéseit 

Magyarországon először indít Politikai gazdaságtan mesterképzést a Corvinus. Az interjúban Medve-Bálint Gergő szakfelelőssel, a Társadalom- és Politikatudományi Intézet Politikatudományi Tanszékének docensével többek között arról beszélgettünk, milyen hallgatói és munkaerőpiaci igényekre reagáltak a szakfejlesztéssel, hogyan épül fel a szak, hol lehet elhelyezkedni és kinek ajánlott a képzés. A beszélgetés hossza és közérthetősége miatt az interjút szerkesztve közöljük. 

Miért vállalta el a szakfelelősi pozíciót, mi a személyes célja szakfelelősként? 

Szerintem, aki a politika és a gazdaság kapcsolata iránt érdeklődik, annak mindenképpen politikai gazdaságtant kellene tanulnia, mert itt kapja meg azt az átfogó tudást, ami a későbbiekben a munkaerőpiacon a legnagyobb segítségére válik. 

Hogyan képzeli el a szak jövőjét? 

Azt szeretnénk, hogy kiegyensúlyozott, stabil érdeklődés alakuljon ki hazai és nemzetközi szinten is. Szeretnénk egy olyan hallgatói bázist, melynek nagyjából fele magyar, a másik fele nemzetközi hallgató. A szak angol nyelvű lesz, és személyesen is fontosnak tartom, hogy a hallgatók nemzetközi perspektívákat ismerjenek meg, nemzetközileg is beágyazottak legyenek akár a hallgatótársakon, akár a külföldi vendégoktatókon keresztül. Ennek a lehetősége adott, hiszen viszonylag széles nemzetközi kutatói és oktatói kapcsolatrendszerrel rendelkezünk. Nyugat-Európában egyébként népszerű a képzés, és reméljük, hogy itthon is az lesz. 

Milyen kihívások merültek fel a szakfejlesztés alatt? 

A nehézséget az adja, hogy szinte minden kolléga mást gondol arról, hogy mi a politikai gazdaságtan. A szakhoz a Társadalom- és Politikatudományi Intézet mellett kapcsolódik a Globális Tanulmányok Intézet és a Közgazdaságtan Intézet is. Az itt oktató kollégák eltérő nézőpontokból vizsgálják a problémákat, ezért aztán különbözőképpen értelmezik azt, hogy mit is kéne politikai gazdaságtan címszó alatt tanítani. 

Ezeknek a kissé eltérő elképzeléseknek az összehangolása kihívás volt, de a személyes meggyőződésem az, hogy sikerült egy kiegyensúlyozott, több lábon álló képzést létrehozni, ami megfelelő arányban tartalmazza a politikai, gazdasági, sőt, jogi és szociológiai ismereteket is. Igyekszünk változatos módszertani eszköztárat nyújtani a hallgatóknak, ami tartalmaz kvalitatív és kvantitatív ismereteket is. Olyan magabiztos tudás átadására törekszünk, amivel a hallgatók a szakirodalomban könnyen eligazodnak és képesek önálló, megalapozott empirikus elemzések készítésére. 

Milyen igényekre reagáltak a szak fejlesztésével? 

Az egyik az volt, hogy a politika és a gazdaság kapcsolata iránt érdeklődő hallgatók számára eddig nem nagyon volt elérhető képzés Magyarországon. Már alapszakon is érzékeltük, hogy vannak hallgatók, akik politikai gazdaságtani érdeklődéssel bírnak, még ha nem is biztos, hogy ezt elsőre meg tudják fogalmazni. Egyfelől tehát volt egy növekvő hallgatói igény, ami fölmerült, és erre próbálunk reflektálni. 

A másik oldalon a munkaerőpiacon több multinacionális és tanácsadó cég részéről is felmerült az igény olyan végzett hallgatók alkalmazására, akik magabiztos és rendszerszintű tudással rendelkeznek a politika és a gazdaság világában is. Ezek az igények folyamatosan változnak, így főleg az a fontos, hogy olyan tudást nyújtsunk a hallgatóknak, ami naprakész, rugalmas, és a változó igényekhez is alkalmazkodni tud. 

Milyen alaptudással és érdeklődéssel kell rendelkeznie annak, aki politikai gazdaságtan mesterképzésre jelentkezik? 

Bárkinek igen jó szívvel ajánlom, aki érdeklődik a világ aktuális történései iránt a politika és a gazdaság szempontjából. Elsősorban politológia, nemzetközi tanulmányok, nemzetközi gazdálkodás és alkalmazott közgazdaságtan alapszakos hallgatókra számítunk, de más szakokról is szívesen várunk hallgatókat a megfelelő kreditelfogadással (erről részletek itt olvashatók – a szerk). 

A politikai gazdaságtan az én értelmezésemben kicsit egyszerűsítve arról szól, hogy nem lehet különválasztani a politika és a gazdaság világát, mert a kettő nagyon erős kölcsönhatásban van. Van, aki szerint a gazdasági érdekek és intézmények határozzák meg a politikai fejleményeket, mások szerint ez pont fordítva van. Ezért érdemes empirikusan feltárni azt, hogy egy adott politikai döntésnek milyen gazdasági hatásai vagy gazdasági érdekeltségei vannak, és egy adott gazdasági döntésnek, például egy beruházási döntésnek milyen politikai következményei lehetnek. Úgyhogy, aki ilyen kérdések iránt érdeklődik, annak jó szívvel tudom ajánlani ezt a szakot, mert olyan ismeretekre fog szert tenni, ami a munkaerőpiacon is alkalmazható lesz. 

Milyen tárgyakat tudna említeni, melyek különlegessé teszik a képzést? 

Inkább ismeretköröket, kérdéseket emelnék ki. Az egyik aktuális téma például a közepes jövedelmi csapda. Azt vizsgáljuk, hogy egy függő piacgazdasági rendszerben, mint amilyen a közép-európai országok többsége, ahol elsősorban a külföldi beruházók többnyire alacsony hozzáadott értékű, exportvezérelt tevékenységére épül a gazdasági növekedés, lehetséges-e a gazdasági felzárkózás és feljebb lépés, vagyis a közepes jövedelmi csapda elkerülése. Hogyha igen, akkor ez milyen intézményrendszerrel, gazdaságpolitikával érhető el, illetve milyen sikeres és sikertelen példák vannak erre a világban. 

További kérdések, hogy szükséges feltétele-e a demokrácia a jól működő piacgazdaságnak, vagy hogy milyen társadalmi és gazdasági okai vannak a populista vezetők és pártok előretörésének világszerte. Szintén aktuális példa, hogy miért kezelték eltérően a koronavírus-válságot az EU tagállamai, hogyan lehet ezt a politikai-gazdasági berendezkedésük különbségeivel magyarázni. 

Két specializációt kínálunk, egy Közép- és Kelet-Európa specializációt és egy Globális politikai gazdaságtan specializációt. Aki az előbbit választja, az többek között a térség és az Európai Unió kölcsönös egymásra hatását fogja mélyebben megismerni, aki pedig utóbbit, az a globális kereskedelempolitika, a nemzetközi tőkepiacok és regionális integrációk politikai gazdaságtanát és fejlődésre gyakorolt hatását ismerheti meg alaposabban. 

Hogyan épül fel a képzés? 

A képzés negyedéves rendszerben zajlik. Ez azt jelenti, hogy negyedévenként két tantárgy az, amivel intenzíven, hét héten keresztül foglalkoznak a hallgatók. Ez folyamatos számonkérést és hallgatói munkát jelent, viszont így jobban el lehet mélyülni egy-egy témában, mintha 5-6 tárgyat kellene tanulni párhuzamosan egy egész féléven át. 

Az első év általános politikai gazdaságtani és módszertani tantárgyakra épül. A második év első két negyedévében a specializációk tárgyait tanítjuk, az utolsó két negyedévben pedig nincs oktatás, hanem a kötelező szakmai gyakorlat és a szakdolgozat megírása történik. A célunk az, hogy olyan szakdolgozatok születhessenek, melyek elmélyült kutatómunkát tükröznek, másrészt akár a leendő munkáltatónál is el lehet helyezkedni a szakmai gyakorlat során. Ezek a mögöttes okai annak, hogy a konkrét egyetemi oktatást másfél évre szűkítettük.  

Milyen területen helyezkedhetnek el a végzett hallgatók? 

A lehetséges munkáltatók köre nagyon széles, hiszen a képzés politológus közgazdász diplomát ad. A multinacionális vállalatok mellett említhetünk olyan nemzetközi tanácsadó cégeket is, melyeknek vannak kormányzati megrendeléseik, kapcsolataik is. Személyesen több olyan külföldi kollégát ismerek, akik politikai gazdaságtani diplomával nemzetközi szervezeteknél, például az Európai Bizottságnál vagy az OECD-nél helyezkedtek el. Nyilván fontos a magabiztos angol nyelvtudás, de aki bekerül a szakra, annak már legalább középfokú nyelvtudással rendelkeznie kell, és a képzés során ezt tovább lehet fejleszteni. 

Emellett kutatóintézeteknél és az államigazgatásban is el lehet helyezkedni, de a szakon szerzett ismeretekkel a médiában is lehet karriert építeni, gazdasági újságíróként, szerkesztőként. Igyekszem én is és a kollégáim is minél több szakmai gyakorlati lehetőséget felkutatni és elérhetővé tenni ezeket a hallgatók számára. 

Milyen értékekkel és látásmóddal fog rendelkezni a hallgató a képzés után? 

Összetett, átfogó ismeretanyagot igyekszünk naprakészen átadni az aktuális politikai-gazdasági viszonyokról, szereplőkről és intézményekről. Ami nagyon fontos, hogy a végzett hallgatóinknak kritikus látásmódja lesz, és képessége arra, hogy rendszerszinten értsék az aktuális politikai, gazdasági fejleményeket, problémákat. Képesek lesznek ezek önálló elemzésére, és ezért magabiztosan, felelősen vesznek majd részt a döntéselőkészítésben vagy akár a döntéshozatalban. 

A szakról korábban Dr. Balázs Zoltánnal, a Corvinus egyetemi tanárával is készítettünk interjút, aki a szakfejlesztési folyamatban vett részt. Ez az interjú itt olvasható. 

Szerző: Kovács Máté (Corvinus Kommunikáció)