A Corvinus Egyetem intézeti struktúráját érintő reformnak már 10-20 évvel ezelőtt itt lett volna az ideje Takáts Előd szerint. Minél tovább halasztja az egyetem ezeket a lépéseket, annál inkább korlátozza saját versenyképességét.
Miért döntöttek úgy, hogy szükség van az intézetek átalakítására?
A jelenlegi intézeti struktúra fölött eljárt az idő. Utoljára a Corvinus Egyetem jogelődjén 33 évvel ezelőtt zajlott le hasonló reform Csáki Csaba és Zalai Ernő vezetésével, ami az akkori időszakban egy előremutató koncepciót ültetett át a gyakorlatba.
Azóta viszont túlhaladt az idő ezen a struktúrán. Egyrészt, bekerültek a rendszerbe felesleges elemek: például két professzor konfliktusából két hasonló funkciót ellátó szervezeti egység jött létre. Bár azóta már egyik kolléga sem dolgozik itt, a redundáns struktúra mégis velünk maradt.
Másrészt, és talán ez még fontosabb, egy diszciplináris struktúra segítségével tudjuk orientálni az oktatókat és kutatókat a tudományterületük felé. Ez megkönnyíti számukra az együttműködést, a szellemi társaik felé irányítja őket és kiaknázza a közös gondolkodás lehetőségét.
Miért most kerül sor az átalakításra?
Szívem szerint azt mondanám, hogy ennek 10-20 évvel ezelőtt kellett volna megtörténnie. A 2000-es évek elejétől egyre világosabbá vált, hogy a jó egyetemeket kiemelkedő kutatási teljesítmény jellemzi, a szervezetük pedig ennek megfelelően diszciplínák szerint szerveződik. A jelenből visszanézve már akkor időszerű lett volna ez a reform, hiszen az erős diszciplináris műhelyek képesek a közösségük révén diszciplínákhoz kötött, valamint a napjainkban egyre fontosabb interdiszciplináris kutatásokba bekapcsolódni.
Ugyanakkor minden véleményt értek, amelyik tart a változástól és lelassítaná a folyamatot. A lassú átmenettel járó bizonytalanság azonban hatalmas stresszt helyezne mindannyiunkra. Minél tovább húzzuk, annál nagyobb nyomás alá kerül az egyetem egésze, miközben ez a stressz elvonja a figyelmet a napi működésünktől és a fejlődésünktől.
A realitás az, hogy a globális piacon szeretnénk versenyezni kollégákért, publikációkért, kutatási pénzekért, a jelenlegi struktúránkban pedig nem vagyunk eléggé versenyképesek. Minél tovább halasztjuk a változást, annál később zárkózunk fel a modern intézményi struktúrával működő nyugati egyetemekhez.
Hogyan alakították ki az új struktúrát, milyen nemzetközi példákat vettek alapul a szervezet kialakításánál?
Cél volt az oktatásban és kutatásban előremutató, a nemzetközi színtéren is jól értelmezhető, a meglévő párhuzamosságokat kiküszöbölő, az egyetem meglévő erősségeire építő, ugyanakkor új szinergiák kiaknázását lehetővé tevő közösségek, műhelyek, illetve szervezeti keretek kialakítása.
Mivel egyik fő stratégiai célunk a nemzetköziesítés, ezen belül a nemzetközi kutatásba való bekapcsolódás és a nemzetközi kutatók felvétele, így törekedtünk a nemzetközi tapasztalatok átvételére is. Az intézeti struktúra kialakításához elemeztük a világ egyetemeinek rangsorát meghatározó QS World University Rankings legjobb 100 egyeteme közül azokat, amelyek hasonló működési profillal rendelkeznek. Természetesen figyelembe vettük, hogy a Corvinus Egyetem történelme, létszáma és kutatási-oktatási profilja kisebb-nagyobb mértékben eltér ezektől a példáktól – ezzel együtt a diszciplínák mentén jól kirajzolódtak az intézeti keretek.
Az egyetem meghirdetett 11 intézetvezetői pozíciót. Milyen tulajdonságokat keresnek a leendő intézetvezetőkben?
Az első kritérium, hogy a saját tudományterületén elismert oktató- és kutatótevékenységet folytat. A második, hogy kiváló szervezőként összefogja az intézetet, megteremti a szinergiák kiaknázásának lehetőségét. Ennek nemcsak az irányítás vagy a teljesítményértékelés a része, hanem az intézet oktatóinak és kutatóinak a fejlesztése, mentorálása is. A harmadik pedig a proaktív hozzáállás: a leendő intézetvezetők új ötletekkel segítik majd a rektor és az akadémiai vezetés munkáját – nemcsak a saját intézetük, hanem az egész egyetem működésével kapcsolatban.
Hogyan zajlik majd a végleges struktúra kialakításának folyamata?
Első lépésként meg kell találnunk a megfelelő intézetvezetőket. Az írásbeli pályázatok feldolgozása után a pályázókat egy hattagú bizottság hallgatja meg, amelynek tagjai a rektor, Szabó Lajos általános rektorhelyettes, Csenterics Zsuzsanna HR-vezető, valamint a Professzori Testület három tagja lesznek.
Fontos, hogy a Szenátus az intézeti struktúra koncepcióját hagyta jóvá. Így még nyílik tér az intézetvezetői pályázatokban finomhangolni a struktúrát. Az intézetvezetők pályázataiban előállhat az a helyzet, hogy a koncepciókban lesznek átfedések, ezért a struktúrát közösen, a leendő intézetvezetőkkel együtt, velük egyeztetve alakítjuk ki. Ezt a végleges intézeti struktúrát és az intézetvezetők személyét együtt visszük majd a Szenátus elé.
A pontos menetrendet természetesen megosztjuk a pályázókkal és az egyetemi közösséggel.
Mit tapasztal, mennyire mozgatja meg az egyetemi közösséget az intézetvezetői pályázat?
Nagyon sokan érdeklődnek. Már zajlanak a beszélgetések, egyeztetések.
Mindez hatalmas kultúraváltást jelent a Corvinus életében, hiszen korábban tipikusan egy kolléga jelentkezett egy vezetői pályázatra. Amióta tavaly augusztusban rektorként az egyetemre érkeztem, a rektorhelyettesi pályázatoknál és a doktori iskolákat felügyelő dékáni pályázatnál is egyre több jelentkező volt. Az erős, versenyző koncepciók miatt pedig egyáltalán nem volt könnyű dolga a bíráló bizottságoknak. Ezáltal ugyanakkor nemcsak jó jelölteket találtunk, de a működésünk is közelebb került a nemzetközileg elfogadott mércékhez.
Itt is hangsúlyoznám, hogy ezek a pályázatok nyíltak. Szeretnék mindenkit arra biztatni, hogy pályázzon, mutassa meg a szakmai koncepcióját. Minden jó pályázat erősíti a pályázó akadémiai láthatóságát: ajtót nyit új szakmai lehetőségekre is. Továbbá minden jó pályázat erősíti az egyetemet is. Minden jelentkezés lépés egy modern, nyitott és teljesítményelvű egyetem felé.
Az intézetvezetői pályázatok kiírása az alábbi linken található.