Palkovics: a versenyképesség javítását szolgálja a kutatás-fejlesztés és a felsőoktatás átalakítása

 Az új struktúra rugalmasabb és kiszámíthatóbb működési környezetet teremt, egyszerűsíti az együttműködést a piaci szereplőkkel, és objektíven mérhető és számon kérhető minőségi és mennyiségi teljesítmény-elvárások vezethetők be – közölte az innovációs és technológiai miniszter.

Mint elmondta: a szerkezetváltás már 2014-ben megkezdődött a felsőoktatás területén. Új egyetemi kampuszok épültek, 6 év alatt 65 százalékkal nőtt a külföldi hallgatók száma és átalakult a doktorképzés rendszere.

Ezt követte az intézményi modellváltás, amelynek során 21 intézmény döntött úgy, hogy a “macerás” állami fenntartás helyett vagyonkezelő alapítványokra bízza az intézmények működtetését.

Ezzel párhuzamosan az állam vállalta, hogy a következő időszakban 1700 milliárd forintnyi fejlesztési forrást biztosít az intézmények számára, illetve már 2022-ben, a megelőző évhez képest két és félszeresével nő az egyetemek finanszírozásának mértéke – ismertette.

A finanszírozás egy keretmegállapodás alapján történik és a források egy részét teljesítményhez kötötten biztosítja az állam – tette hozzá.

Ilyen teljesítményi mutatók lehetnek a hallgatók lemorzsolódásának mértéke, a publikációk száma, a diákok elhelyezkedési mutatója a diploma megszerzése után, a vállalati együttműködésből származó bevételek, a külföldi hallgatók, vagy az idegennyelvű oktatók létszáma – sorolta a miniszter.

A politikus szerint ugyancsak jelentős előrelépést jelent az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat létrehozása, amelyhez több mint 36 milliárd forint infrastruktúra-fejlesztési támogatást biztosított az állam és a működtetési finanszírozás 2020-ra, az előző évi duplájára, vagyis 22 milliárd forintra nőtt.

Ugyanakkor létrehozták a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatóhálózatot, a Nemzeti Laboratóriumok hálózatát, illetve a felsőoktatási intézményekhez kapcsolódóan kiépül a jövőben a Tudományos és Innovációs Park-hálózat. Szintén a magyar tudomány nemzetközi beágyazottságát szolgája, hogy tudományos és technológiai szakdiplomaták kezdték meg szolgálatukat a fontosabb országok magyar nagykövetségein – mondta a tárcavezető.

Arról is szólt: továbbra is támogatja, hogy megvalósuljon a Fudan Egyetem budapesti campusa, mert ez jó befektetés volna Magyarország számára.

Szerinte a kínai egyetemen világnézetileg semleges oktatás zajlik; ezt mutatja, hogy intézmény valamilyen formában jelent van a legtöbb európai országban, sőt az Egyesült Államokban is.

Úgy vélekedett, hogy sokat veszítünk, ha az intézményről szóló népszavazáson a választók elutasítják a létrehozását. Ha pedig nem így történik, akkor megkezdődik a Fudan fejlesztése – mondta Palkovics László.

(Forrás: MTI)