„Egyszerre kutatom, művelem és oktatom a doktori témámat” – Hartyándi Mátyás Jenő PhD-története  

Ezúttal Hartyándi Mátyás Jenőt, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Doktori Iskolájának harmadéves hallgatóját mutatjuk be. Mátyás célja egyszerre kutatni, művelni és oktatni a vezetés- és szervezetfejlesztést.  

A japán életszemlélet inspirálta Ikigai modell szerint az ideális munka négy tényező metszetében található: jók legyünk abban, amit csinálunk, szeressük a munkánkat, a világnak legyen szüksége a tevékenységünkre, és jól is keressünk. Mátyás mind a négyet megtalálta az egyetemi oktatás és kutatásban, kiegészítve a szervezeti tanácsadással. A doktori tanulmányai mellett tanácsadóként, trénerként és óraadó oktatóként is dolgozik, így próbálja összekapcsolni az üzleti gyakorlatot a legfrissebb tudományos eredményekkel és a tudásátadással. „Azt tartom hitelesnek, ha megvalósítok egy háromszöget: egyszerre kutatom, művelem és oktatom a doktori témámat”.   

Fejlesztői élethivatással egy üzleti egyetemen  

A doktori tanulmányok során elsődlegesen a kutatás kerül előtérbe, ami Mátyást már az elmúlt tíz évben, pedagógusi pályafutása alatt is vonzotta. Dolgozott közoktatásban és felnőttoktatásban, illetve mentálhigiénés szakemberként is. Eközben írt tanulmányokat, de azt érezte, hogy PhD nélkül elért egy képzeletbeli üvegplafont: a tudományos képesítés hiánya nem engedi tovább lépni.   

Pár éve elkezdett körbenézni a magyar képzések között – a családja és a gyermekei ugyanis ide kötik. „Megtetszett az a nemzetközies irány, amerre a Corvinus az elmúlt években elindult”. A Corvinus mellett szólt az is, hogy az egyetem üzleti kapcsolatai kiterjedtek. „Fejlesztői élethivatással és bölcsész háttérrel egy nagy problémám volt trénerként: eladni magamat. Itt megkaptam ehhez a státuszt” – indokolja döntését Mátyás.  

A felvételi előtt semmilyen szál nem kötötte az egyetemhez. „Nem vagyok öregdiák, mégis az oktatók rendkívül konstruktívan álltak hozzám. Megkerestem több témavezetőt is, és mindenki nagyon támogatott” – meséli a kezdetekről. „Nagyon fontos, hogy lehetőleg már a jelentkezés előtt legyen kapcsolat a leendő témavezetőhöz”. Szerinte az a helyzet ideális, amikor már van az egyetemen egy kutatási irány, amibe be tud kapcsolódni az új doktorandusz, és négy-öt éven keresztül együtt tud kutatni a tapasztaltabb kollégákkal.  

A felvételi folyamat során értékelték, hogy jelentős oktatói rutinnal rendelkezik, és nem azért jelentkezett, hogy beletanuljon a tanításba. „Azt hangsúlyozták, hogy a PhD nem arról szól, hogy tanár leszel, hanem hogy kutató”. Mátyás doktori iskolájában rangos nemzetközi publikációk megírása a fő cél, és a hallgatók kutatói készségeinek fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. „Ha valaki nem csak a neve elé akar plusz három karaktert berakni, akkor ez arról szól, hogy tényleg élvezi a kutatást. Ha ennek örömét már megtapasztalta egy TDK-dolgozat megírása vagy demonstrátori feladat során, akkor nem lesz gond a motivációval” – véli Mátyás.  

Vezetők fejlesztése játékos módszerekkel  

Mátyás a doktori iskola Szervezeti és Vezetéselmélet Specializációján tanul, és vezetésfejlesztéssel foglalkozik. „Sok ember arra gondol, amikor ezt hallja, hogy a témám csak a vezetőkről szól. Róluk is szól, de a vezetésben mindig benne van a kapcsolat vezető és követő vagy társvezető között. Szóval engem nemcsak a vezető támogatása érdekel, hanem az is, hogy egy kapcsolat, egy csoport, egy szervezet hogyan működik hatékonyan”. Főleg, amikor olyan turbulens és kiszámíthatatlan változások történnek, mint egy világjárvány vagy egy közeli háború, és a vezetőknek alkalmazkodni kell ezekhez a körülményekhez. „A témám adaptív és reziliens vezetők képzése, ami aktuálisabb nem is lehetne” – magyarázza Mátyás.  

A kutatás arra koncentrál, milyen módszerekkel lehetne a vezetőket hatékonyan képezni. Mátyást három irány inspirálja: a pszichodráma, a komoly játékok és szimulációk világa, illetve az élő szerepjátékok (Live Action Role-Playing) módszertana. Ezek mind játékos, dramatikus módon fejlesztik a vezetők kompetenciáit és önismeretét. „Ha az ember képes ellazulni és valamihez játékosan állni, akkor új kapacitások szabadulnak fel benne. Képes olyan helyzetekben, amelyekben eddig mindig elakadt, kívülről nézni önmagára, kísérletezni a viselkedésével. Így jobban megfejtheti saját magát, és megváltoztathat bizonyos működésmódokat”. A képzelőerő és a beleélés ezen felül segíthet a vezetőnek feltérképezni olyan helyzeteket, állapotokat is, amikkel kapcsolatban még nincsenek saját tapasztalatai. Úgy próbálhat ki szituációkat, hogy a tetteknek nincs akkora tétje, mint az üzleti életben.   

Ezek az innovatív módszerek már évtizedek óta jelen vannak a coachingban, de Mátyás egy speciális szempontra, a szereprugalmasságra koncentrál. „Minden szerepünk olyan, mintha egy ruha lenne a ruhatárunkban. Vannak olyan helyzetek, amikor nincs mit felvennünk, mert nincsenek saját élményeink, vagy azok blokkolva vannak, így szerepünk sem kapcsolódik hozzájuk”. Az interaktív módszerek abban tudnak segíteni, hogy a szerepkészletet fejlesszék, és „új ruhákat rakjanak be a vezetők ruhatárába”. Ha például egy krízishelyzetben keményen kell vezetni, azt a szerepet fel tudja venni akkor is, ha korábban csak egy tréningen próbálta, de félre is tudja tenni, amikor demokratikusabb döntéshozatalra van szükség. 

Nemzetközi csapatmunka és folyamatos újratervezés  

Mivel a PhD-témája szorosan kapcsolódik a tanácsadói gyakorlathoz, Mátyás egy konkrét módszertant is fejleszt a kutatás során. Ezt bemutatta már Norvégiában, Dániában, és remélhetőleg viszi Franciaországba is. Minden konferencián kapott értékes visszajelzéseket. Az egyik rangos konferencián például nemzetközi szaktekintélyek kérdeztek bele a doktori témájába. Eddigi tanulmányai egyik legnagyobb sikerének tartja a visszajelzést, amit kapott. „Az egyik professzornak felvázoltam a terveimet negyedórában. Pislogott párat, és azt mondta, ez nagyon érdekes, ilyet még senki nem csinált, és nagyon relevánsnak tartja. Akkor azt éreztem, hogy tényleg rátapintottam valami lényegesre, ami összeköthet különböző területeket”.   

Bár a doktorit egyedül kell végig csinálni, a kutatás nemzetközi csapatmunka. „Most éppen egy holland kollégával dolgozom együtt egy projekten” – meséli Mátyás, aki sok energiát fektet a nemzetközi kapcsolatépítésbe. Nagyon sokat jár konferenciákra is, ebben a félévben például hat helyre utazik. A doktori iskola, az Új Nemzeti Kiválóság Program (ÚNKP) ösztöndíj és a Kreatív Kutatási Ötletdíj támogatják ezeket az utazásokat, amik egy hosszú út állomásai.   

„A doktori egy hosszútávfutás. Nem sprintelni kell tudni, hanem négy év alatt elérni bizonyos célokat. Fel kell építeni az egészet, mint egy hegymászós küldetést”. Ki kell találni, mikor megyünk tovább a csúcs felé, mikor verünk tábort, mik a fontos mérföldkövek, miközben folyamatosan szem előtt tartjuk a célt. A gyorsan változó világban és a tudományos publikálás útvesztőiben folyton újra kell tervezni: „végig tudjuk, hova akarunk nagyjából eljutni, de az útvonal mindig változik”.  

Írta: Taxner Tünde