„A kutatás és az oktatás kéz a kézben jár” – Meleg Ágnes PhD-története

Meleg Ágnes a Corvinus Közgazdasági és Gazdaságinformatikai Doktori Iskolájának negyedéves hallgatója. Egyszerre menedzser, mesteroktató, gazdaságinformatikus kutató és leendő édesanya. 

Ágnes kanyargós úton jutott el a Gazdaságinformatikai Doktori Programig. Alapszakon turizmus-vendéglátást, mesterképzésen pénzügyet tanult, miközben végig dolgozott.  „Ezeket az irányváltásokat a munkahelyeim nagyban befolyásolták” – mesélte nekünk. A gazdaságinformatikához ugyancsak pozícióváltásoknak köszönhetően jutott el a mesterképzés után. Korábban nem járt a Corvinusra, egy véletlennek köszönheti a kapcsolatot. „A cégnél, ahol akkor dolgoztam, lehetőségem nyílt vendégelőadóként elmenni az egyik gazdaságinformatikus órára a Corvinusra. Utána elkezdtünk beszélgetni a kurzus oktatójával a tanulmányokról, és biztatott a doktorira. Most ő a témavezetőm” – mondta Ágnes.  

Egész életen át tartó tanulás 

A fiatal kutató mindig is szeretett tanulni, és felismerte, hogy a gazdaságinformatika területén szívesen fejlődne még. „Motivált a doktori elkezdésére, hogy az ember saját magának tud valami hasznosat csinálni”. Ellentétben a legtöbb munkahelyi feladattal, a képzés során a saját elképzeléseiket tudják megvalósítani a hallgatók. Ez természetesen nehézségeket is hoz magával. „A doktori teljesen más, mint egy alap- vagy egy mesterképzés, eltér a munkahelyi környezettől is. Idő, amíg az ember megtalálja a helyét” – mondta Ágnes, aki végig munka mellett végezte a képzést. A támogató otthoni, munkahelyi és egyetemi környezet sokat segített neki a munka-magánélet egyensúly megtartásában.  

Az egyetemen eleinte a kötelező tantárgyakat élte meg a legnagyobb segítségként. „Az egyik célom a tanulás volt. A lifelong learning tipikus esete vagyok”. Emellett a közösség is szerepet játszott abban, hogy a negyedik év végére már majdnem készen van az értekezéstervezete, amit remélhetőleg pár hónapon belül meg tud védeni. „Bármennyire is egyedül csinálom a doktorit, ha szólok, hogy segítségre van szükségem, a kollégákkal együtt tudunk működni”. Emellett az egyetem infrastrukturális hátteret is biztosít a PhD-hallgatóknak. Ágnes kiemelte, hogy a kutatáshoz szükséges szoftverek és szakirodalmi adatbázisok sokat segítettek neki a kutatásban.  

A kutatáson és a képzésen túl az oktatásban is szerepet vállalt az elmúlt években. „Abban támogattak, amiben jól éreztem magamat. Kifejezetten szeretek tanítani, így a második évtől kezdve folyamatosan oktatok az egyetemen”. Ágnes most már mesteroktató, és az oktatási tevékenységei nagyon közel állnak a kutatási témájához.  

Kompetenciamérés üzleti szimulációs módszerrel 

Ágnes titkon mindig is tanár szeretett volna lenni, ezért már a doktori jelentkezéskor közel érezte magához a tanuláselemzést. Ez a terület a hallgatókkal vagy diákokkal kapcsolatos adatok elemzését fedi le. „Azért jó a PhD, mert a határterületeket le tudja fedni. Míg az alap- és mesterképzések jobban behatároltak, a PhD-kutatások lehetnek multidiszciplinárisok. Az én témám is ilyen” – magyarázta Ágnes. Sok szakirodalom olvasásával és konferenciák látogatásával meglátta, hol tudna újat mutatni. „Ezzel párhuzamosan az egyetemen is igény merült fel a kompetenciamérés iránt” – így ezzel a területtel kezdett el foglalkozni.  

Az elmúlt évek során kutatótársaival kialakított egy kompetenciamérést a gazdaságinformatikus végzős alapszakos hallgatóknak, akiket tanított is. „Ezáltal jobban megismerhettem az évfolyamot, illetve a követelményeket. Esetemben a kutatás és az oktatás kéz a kézben jár” – mondta mosolyogva. A felmérés alapját egy rendelet alkotja, ami Magyarországon szabályozza a szak képzési és kimeneti követelményeit. „Megmutatja, hogyha valaki elvégzi a gazdaságinformatikus képzést, akkor milyen szaktudással, speciális kompetenciákkal kell rendelkeznie” – magyarázta Ágnes. Emellett az üzleti tapasztalataiból is merített. Rájött arra, hogy vannak olyan kompetenciák is, amik szakterülettől függetlenül elengedhetetlenek: a kommunikáció, a kreativitás, a kollaboráció és a kritikai gondolkodás. „Egy olyan átfogó mérést alakítottunk ki, amivel mind a szakmaspecifikus, mind az általános készségeket valamilyen szinten mérni tudtuk”.  

A végzős hallgatók egy háromórás, online szimulációban vettek részt, melynek során egyénileg és csoportban is kellett megoldaniuk feladatokat. A cél az volt, hogy egy üzleti környezetet szimuláljanak számukra, ahol próbára tehetik magukat. „Ebben a szimulált környezetben ők mint gazdaságinformatikus tanácsadó kollégák dolgoznak, és különböző ügyfélkéréseket kapnak, amiket megpróbáltunk nagyon valósághűen kialakítani. Így a hallgatók el tudják képzelni, hogyha kikerülnek az egyetemről, mi várhat rájuk”.  

Az eredmények elemzése során kirajzolódtak a fejlesztendő területek, az erősségek, és a klaszterelemzés segítségével a hallgatókat csoportosítani is lehetett. A felmérés visszajelzést nyújthat a szakfelelősök és az oktatók számára, a hallgatóknak pedig lehetőséget ad arra, hogy jobban megismerjék magukat. A szimulációt kétszer is megtartották, így Ágnes kutatásában összesen 160 hallgató vett részt. „A visszajelzésük pozitív volt. Látszódott, hogy nagyon értékelték, hogy egy innovatív felmérésben van részük”.  

Nemzetközi közösségek és mindennapi szerepek 

Nemcsak a kutatás résztvevői, hanem a nemzetközi kutatói közösség is adott visszajelzéseket Ágnesnek az elmúlt évek során. „Ha az ember elkezd egy bizonyos témával foglalkozni, érdemes a konferenciákat figyelni és megragadni a lehetőségeket”. A fiatal kutató először egy kisebb spanyol konferenciára ment el, ahová a következő évben már előadóként tért vissza. „Náluk van egy nagyon befogadó tanuláselemző közösség”, ahová Ágnes – a spanyoltudásának is köszönhetően – be tudott illeszkedni. 

Közben megtalálta azt a konferenciát is, ami a területén világszinten a legfontosabb. Eddigi legnagyobb sikerének tartja, hogy kiutazhatott Texasba, és részt vehetett rajta márciusban. „Ez nagy szó, mert összesen tizenkét doktoranduszt hívtak meg a világból”. A hallgatói közösséggel külön foglalkoztak a szervezők, illetve anyagi támogatást is szerveztek nekik. A poszterszekció pedig lehetőséget adott arra, hogy még több kutatóval megismerkedjen.  

A sok élmény hatására Ágnes úgy véli, nem ugyanaz az ember, aki akkor lenne, ha nem kezdett volna bele a doktoriba. Sokat fejlődött a szakmai tudása, például az adatelemzéssel kapcsolatos ismeretei, de közben az előadókészsége és az időgazdálkodása is. „Nagyon érdekesen formálja a személyiséget az is, hogy az embernek nagyon sok “kalapja” van, amit a fejére tehet. Vagyok hallgató, kutató, oktató, menedzser a céges munkahelyemen, közben feleség és most már anya is. Több szerepet ezek közül a doktori ad” – mondta Ágnes, aki nyárra várja a gyermekét. „Remélem, hogy meg tudom védeni a tervezetet a baba születése előtt” – zárta a beszélgetést mosolyogva. 

Írta: Taxner Tünde