Úttörő Projektmenedzsment Diplomamunka a Corvinuson: Németh György a 2024-es Év Díjazottja

Gratulálok még egyszer az Év Projektmenedzsment Diplomamunkája díjhoz! Nagyon köszönöm, hogy elfogadta a felkérést az interjúra. Kérem engedje meg, az Év Projektmenedzsment Diplomamunkája pályázat posztgraduális kategóriában nyerteseként a Budapesti Corvinus Egyetem oktatójaként őszintén gratuláljak a sikerhez.  

Mit jelent Önnek személyesen és szakmailag ez a díj? Mennyire látja fordulópontnak a karrierjében? 

Ha fordulópontnak nem is, egy útjelzőnek mindenképpen. Visszajelzésnek, hogy jó irányba haladok, bizonyítéknak arra, hogy a befektetett munka megtérül, és további motivációnak arra, hogy folytassam a tanulást. 

Egy ilyen komoly szakmai elismerés után sokakat érdekelhet: milyen közeli célokat tűzött ki maga elé? 

Mindenképpen szeretnék még visszamenni az egyetemre és folytatni a posztgraduális tanulmányaimat. Addig is igyekszem beépíteni a tanultakat a mindennapi munkámba, a kutatásom eredményeire támaszkodva pedig szeretnék hozzájárulni a céges AI használatának népszerűsítéséhez és fejlesztéséhez is. 

Érez-e változást a mindennapjaiban a díj odaítélése óta? Ha igen, milyen hatással volt Önre ez az elismerés? 

Szerintem még mindig nem fogtam fel teljesen, hogy ez mekkora dolog. Lehet, hogy ez a konferencia után változni fog. Nagyobb mosollyal fogok kapaszkodni a metrón valószínűleg. 

A rövid távú terveken túl, hol látja magát a jövőben? Milyen hosszabb távú célok motiválják? 

Szeretném a szakmámban hasznosítani a Corvinuson tanultakat és saját projekteket vezetni. Azt hiszem, erre minden lehetőségem meglesz a jövőben. 

Hogyan értesült a pályázati lehetőségről, és mi késztette arra, hogy jelentkezzen? 

Az egyetemen hallottunk róla csoporttársaimmal. Ez már a harmadik szakdolgozatom (és remélhetőleg nem az utolsó); kíváncsi voltam, meg szerettem volna mérkőzni a velem egy kategóriában indulókkal, hogy visszajelzést kapjak arról, hol tartok. Illetve a téma is nagyon jól kapcsolódik a projektmenedzser szakmát jelenleg érintő egyik fő kérdéskörhöz, az AI-hoz. Gondoltam, másnak is hasznosak lehetnek a dolgozatban talált eredmények. 

Mi adta a legnagyobb inspirációt a pályázaton való induláshoz, és mi jelentette a legnagyobb kihívást az elkészítés során? 

Igazság szerint a párom, a barátaim és a csoporttársaim biztatása inspirált a leginkább. Hatalmas megtiszteltetés volt ennyi új és nagyszerű embert megismerni ezen a képzésen, és velük együtt tanulni úgy, hogy sokan közülük már tapasztalt projektvezetőként érkeztek. Innen szeretnék üdvözölni mindenkit és köszönöm a támogatást! 🙂 

A legnagyobb kihívás az volt, hogy szinte semmit nem tudtam az AI-ról, mielőtt elkezdtem volna, de pont ez volt a vonzó is benne. Elég magas volt a hegy, amin át kellett verekednem magam, hogy megértsem, miért is jelent kihívást sokunknak, illetve különösen a projektmenedzser szakmának a mesterséges intelligencia használata. 

Ön a Budapesti Corvinus Egyetem „International Project Manager” szakirányú továbbképzési szakon végzett. Mi motiválta arra, hogy jelentkezzen erre képzésre? 

A munkám során többször volt alkalmam komplex projektekben részt venni szakértőként (SME) különböző projektmenedzserek vezetése alatt, és szerettem volna megszerezni a tudást, ami ahhoz kell, hogy én is a nyomdokaikba léphessek.   

A diplomamunka témája, a mesterséges intelligencia hatása a projektmenedzsmentre, nagyon izgalmas és aktuális. Hogyan választotta ezt a témát, mi inspirálta? 

A PMI tavalyi, 11. Art of Projects konferenciája volt a fő inspirációm. Láttam, mennyire fontos most ez a kérdéskör a szakmának, és szerettem volna megérteni, hogy a két terület,  az AI és a projektmenedzsment hogyan kapcsolódik egymáshoz. Szerencsém volt, hogy találtam egy olyan konzulenst, akit szintén érdekelt ez a téma, és aki minden segítséget meg tudott adni, hogy megértsem és jó szögből közelítsem meg a kutatásomat. 

Kérem röviden foglalja össze, hogy a szakdolgozatában végzett kutatási kérdés, illetve hipotézisek vizsgálata során milyen megállapításokra jutott. 

A legfontosabb talán az, hogy még nagyon hosszú út áll előttünk az AI sikeres és teljeskörű integrálásához, és ez nem feltétlenül csak a technológia jelenlegi állása miatt van így. Nekünk is nyitottabbnak kell lennünk, bele kell vetnünk magunkat ezekbe az új lehetőségekbe, és el kell kezdenünk megtanulni használni ezeket az eszközöket. Emellett segítenünk kell a kollégáinknak is, hogy maguk is meglássák, mennyi mindenre tudják használni a mesterséges intelligenciát. Ez önmagában is legalább akkora kihívást jelent, mint az AI fejlesztése és integrálása a folyamatainkba technikai szempontból. 

Az „International Project Manager” szakirányú továbbképzési szak mennyiben járult hozzá a szakmai céljai eléréséhez? Mennyire elégedett a képzéssel és kinek ajánlaná azt? 

Ha lehetne, szívesen elvégezném újra, egy hatalmas kalandnak éltem meg az egészet. A szakmai céljaimat messze sikerült túlszárnyalnom a képzés után, és nem egy csoporttársam tudja ugyanezt elmondani magáról. Mindenkinek csak ajánlani tudom, aki úgy érzi, többre képes, mint amit a jelenlegi munkájában elvárnak tőle. Ha nem is válik mindenkiből projektmenedzser, ez egy olyan készség, amit az élet számos területén használhatunk a későbbiek során is. 

Milyen területen szeretne a jövőben elhelyezkedni, és mit képzel el ideális munkakörként? 

Mindenképpen IT területen képzelem el magam a továbbiakban is. A jelenlegi munkámban minden megvan, amit eddig akartam: változatosság, intellektuális kihívás, támogató közösség és az egésznek keretet adó, számomra pozitív célokért dolgozó cég.  

Ha a szakmai karrierjét nézzük, mit szeretne mindenképpen elérni, mire vágyik leginkább? 

Örömmel mondhatom, hogy elértem, amit eddig szerettem volna, így arra a kérdésre, hogy mi a következő lépés szakmailag,  még keresem a választ. Lehet, hogy itt az ideje, hogy megfogadjam a business coachom tanácsát és kicsit megálljak, hálát adjak a jelenlegi helyzetemért, megéljem a sikereimet, és ne mindig csak a következő cél felé rohanjak. 

Visszatekintve, melyik döntése volt a legnehezebb, amivel eddig szembenézett szakmai munkája során? 

Talán az, hogy otthagytam egy sikeres csapatot, ahol már minden folyamat ki volt dolgozva, azért, hogy új kihívásokat keressek. Utólag sokszor gondoltam vissza rá, amikor komolyabb nehézségek jöttek szembe, hogy biztosan jó döntés volt ez? Most már tudom, hogy igen, de azért közben ez nem mindig volt ennyire egyértelmű. 

Csapatban dolgozni sokszor komoly kihívásokat rejt egy projektvezető számára. Hogyan írná le magát csapattagként, miért tartja magát jó csapatjátékosnak? 

Ha jónak még nem is, tanuló, fejlődni akaró csapatjátékosnak inkább nevezném magam. Nagyon el tudok merülni a saját feladataimban, és ilyenkor tudatosítanom kell, hogy mások munkája szorosan kapcsolódik az enyémhez, így a hirtelen felmerülő helyzetekre, kérdésekre rugalmasan kell tudnom reagálni. Emiatt viszont én is türelmes vagyok, ha valaki más téved el egy kicsit ebben a komplex mátrixban. A munkában és azon kívül is igyekszem elfogadóan, támogatással fordulni a csapattagok felé, hiszen mindenki egy külön világ, saját szokásokkal, elvárásokkal és kihívásokkal, amit minden projektvezetőnek észben kell tartania. 

Mennyi időre előre tervez? Hogyan látja magát például öt év múlva, hol szeretne tartani akkor a szakmai és személyes életében? 

Általában egy-két évre előre tűzök ki célokat. Jelenleg egyébként mind szakmailag, mind a személyes életemben úgy érzem, hogy a helyemen vagyok, így most azon dolgozom, hogy ezt megélve visszaadjak a közösségnek abból, amit idáig kaptam. Ahogy említettem, a jövőben szeretném még tovább képezni magam, új, izgalmas projekteken dolgozni érdekes emberekkel, és többet önkénteskedni – most ezek szerepelnek a távlati terveim között.  

Köszönöm az interjút!