Hídépítés a politikai és a gazdasági élet között

Az új mesterszak olyan társadalomtudományi képzésen végzett hallgatóknak ajánlott, akik mélyebb gazdasági ismeretekkel kötnék össze a politikai és a gazdasági világot.

Mit jelent a korrupció egyik és másik országban? Minél jobban belemegyünk a részletekbe finomabb elemzésekkel, annál kétértelműbb fogalommá válik a korrupció a szorosan vett lefizetéstől kezdve az anyagi előnyszerzésen át odáig, hogy akár közérdekké válik az átlépés bizonyos merev jogi struktúrákon, bekapcsolva például a bizalom hatékonyságnövelő hatását. Sok más téma mellett például ezzel is foglalkozhatnak a jövő szeptemberben először induló politikai gazdaságtan mesterszak hallgatói.

A téma elemzése nemcsak társadalomtudományi, hanem gazdasági, sőt, gazdaságelméleti kérdés is. „Sok társadalomtudományi szakon tanuló hallgató részéről érkezett igény, hogy jó lenne, ha mélyebb közgazdasági ismeretekre is szert tennének, főleg a számukra releváns makrogazdasági és komparatív területeken és szempontokkal” – mondja Dr. Balázs Zoltán, a Corvinus egyetemi tanára, aki a szakfejlesztési folyamatban is részt vett.

A tervek szerint a szakon végzett hallgatók mélyen megalapozott rendszerösszehasonlító elemzéseket készíthetnek, figyelembe véve például a gazdasági növekedés és politikai stabilitás összefüggéseit, beleértve a stabilitás fogalmának mélyebb megértését (például a demokratikus kormányzatok változékonyságát és az intézményrendszer állandóságát); az infláció, a munkanélküliség, az államháztartás közötti összefüggéseket és azok politikai és gazdasági környezetét; a sikeresség és sikertelenség értelmezését országokra és régiókra nézve; a különböző politikai és gazdasági intézményrendszerek közötti kapcsolatokat; a rendszerszintű reformok, átmenetek történeteit és tanulságait.

Nemzetköziség helyi fókusszal

A szak csak angol nyelven indul el, ezzel az a célja az egyetemnek, hogy az itt végzett hallgatók már a nemzetközi piacon is versenyképes tudással rendelkezzenek. Magyarországon jövő szeptemberben indul először ilyen képzés, de nemzetközi szinten viszonylag sok helyen vannak hasonló szakok. Fontos tisztázni, hogy a Political Economy nem keverendő össze a Political Economics-szal, amely formalizáltabban, a közgazdaságtudomány nyelvén elemez politikai-társadalmi intézményeket és folyamatokat.

A Corvinuson induló Political Economy klasszikusabb, politikaibb nyelvezetet beszél. „Képzésünk beágyazottabb a közép-kelet-európai környezetbe, ahol kevés hasonló képzés van. A nyugati képzések vagy más régiókra koncentrálnak, vagy eleve széles nemzetközi fókusszal dolgoznak, igazodva a globálisabb munkaerőpiachoz. Nálunk nem feltétlenül szükséges, hogy Botswanától a Salamon-szigetekig minden országról részletes elemzést tudjunk készíteni, nálunk a helyi adottságok a fontosak” – mondja Balázs Zoltán arról, hová kerül majd a képzés fókusza.

A specializációk is ezt erősítik. A közép-európai specializáció főként olyan ismereteket ad, melybe szervesen beépülnek a helyi ismeretek is. Az Európai Uniós politikai gazdaságtan specializáción az EU intézményeinek döntéshozatalával foglalkoznak majd, megvizsgálják például az Uniós pályáztatási mechanizmusokat, és a közpénzek elköltésének kockázataival is foglalkoznak. Mindemellett a tágabb kitekintés iránt érdeklődő hallgatók a nemzetközi specializációt is választhatják majd a második évben. 

A képzés negyedéves rendszerben épül fel, minden negyedévben 2-2 darab 6-9 kredites tárgyat kell teljesíteni. A magas intenzitás miatt érdemes a tanulmányokra fókuszálni az első évben, cserébe a második két félév könnyebb lesz, olyannyira, hogy a negyedik félévben már nincsenek tantermi tárgyak, hanem szakmai gyakorlattal és szakdolgozatírással szerezhetik meg a szükséges krediteket a hallgatók, ezeket könnyebben össze lehet, és érdemes is kötni a munkavállalással.

Közvetítő szerep a politikai és a gazdasági szereplők között 

A végzett hallgatók egyfajta hídszerepet tölthetnek majd be Balázs Zoltán szerint. „A közgazdászok és különösen a jogi végzettségű politikusok számára hiányzik egy közvetítő nyelv, egy olyan személy, aki érti mind a két logikát. Például a World Bank vagy a National Bureau of Economic Research közöl egy gazdasági, politikai-gazdasági elemzést, ami egy jogász vagy mérnök számára kevésbé érthető, a politikai gazdaságtant végzett hallgató pedig le tudja azt fordítani úgy, hogy a döntések gazdasági, társadalmi hatásai, saját környezetben való alkalmazhatósága is láthatóvá váljon” – mondja Balázs Zoltán.

Minőségi gazdasági, gazdaságpolitikai újságírás, államigazgatási, közigazgatási munkakör, politikai agytröszt, uniós döntéshozatal és a körülötte mozgó intézmények: számos olyan terület van, ahol egyszerre fontos a politikai és a gazdasági elemzői készség. Ezen túl a nagyvállalatoknál is van igény hasonló tudású munkatársakra, ilyen például a kockázatminősítés területe. Ha például egy vállalat külföldi befektetésben gondolkodik, a célországban várható kockázatok elemzéséhez mélyebb politikai és gazdasági elemzés szükséges.

Ehhez az összekötő szerephez társul az a szemléletmód, hogy a hallgató legyen nyitott, objektív, pártatlan és pontos, anélkül, hogy a merőben mechanikusan és helyi kulturális hagyományok és értékorientációk iránt közönyösen végezne elemzéseket és tenne javaslatokat. „Például milyen ország Szingapúr? Szabad vagy nem szabad? Demokrácia, vagy nem demokrácia? Liberális, vagy nem liberális? Lehet-e egy ország egyszerre demokratikus és nem liberális, vagy éppen liberális, de nem demokratikus? Ezek releváns és érdekes kérdések, amiket fel kell tenni. A lényeg, hogy értsük, miről beszélünk, és ne keverjük össze a fogalmakat egymással”.

Minthogy egyetemi képzéssel van dolgunk, nagyon is szükséges, hogy a hallgatók akarjanak és képesek legyenek megalkotni egy saját álláspontot, majd megvédeni azt. 

 – mondja Balázs Zoltán.