Prof. Shrivastava: új üzleti modellekre van szükség, amelyek ökológiailag értelmesek és jól-lét orientáltak

„Doctor et Professor Honoris Causa” címet adományozott Paul Shrivastavának, a fenntarthatóság és a vállalati környezetmenedzsment világhírű tudósának 2024. november 12-én a Budapesti Corvinus Egyetem. Paul Shrivastava a Pennsylvania State University Smeal College of Business menedzsment professzora és a Római Klub társelnöke. Húsz könyv és százötven tanulmány szerzője. Munkáit közel 25000 alkalommal idézték; Hirsh indexe 55. 

Összefoglalná véleményét az üzlet szerepéről és felelősségéről az antropocén korban? 

Ahhoz, hogy megértsük az üzlet szerepét az antropocén korban, be kell látnunk, hogy a világ megváltozott a természeti környezet, a technológia, a társadalmi és gazdasági környezet szempontjából egyaránt. A vállalkozásoknak továbbra is az anyagi javak előállításának motorjaiként kell működniük, de ezt már nem tehetik ugyanúgy, mint az elmúlt ötven évben. Az antropocén korszak új ökológiai korlátokat és új társadalmi elvárásokat támaszt velük szemben, ezért nem folytathatják tovább a szokásos üzletmenetüket (“business as usual”). A társadalmi elvárások abban is tükröződnek, hogy az emberek a szükségleteik kielégítése mellett önmegvalósításra is törekednek. A Föld és az emberek közös jólléte, valamint a bolygó ökológiai határai együtt határozzák meg azt a biztonságos működési teret, amelyen belül az üzleti szervezeteknek működniük kell. 

A vállalkozásoknak szerepet kell játszaniuk az anyagi javak igazságosabb elosztásában is. Hozzá kell járulniuk ugyanakkor a természeti ökoszisztémák regenerálásához is, mert a jövőben a Földön élő várhatóan tízmilliárd emberrel az ökológiai lábnyomunk óhatatlanul növekedni fog. Felelősségük van annak biztosításában is, hogy a természeti ökoszisztémák ne omoljanak össze. Mindehhez egészen másfajta üzleti működésre van szükség. A hagyományos üzleti modelleket, amelyek nagyrészt kitermelő és tőkefelhalmozó jellegűek, módosítani kell. 

Lát-e pozitív potenciált az üzleti életben a Föld jövője szempontjából? 

Az üzleti életben rejlő lehetőségek létfontosságúak, mert gazdagság nélkül nem jöhet létre megosztható jólét. Változtatnunk kell azon, hogyan határozzuk meg, mekkora aggregált keresletet kell kielégíteni a vállalkozások, de az árképzési struktúrán is, valamint azon, hogy a vállalkozások milyen mértékben hatnak a Földre. Nagyon pozitív szerepet látok a vállalkozások számára, de nem a hagyományos modellt képviselő vállalkozásokra gondolok. Új üzleti modelleken kell gondolkodnunk, amelyek társadalmilag felelősebbek, ökológiailag érzékenyebbek és kevésbé fogyasztásorientáltak. 

Az elmúlt száz évben sokat fejlődtünk a vállalkozások létrehozása, működése tekintetében, de közben kritika nélkül hagytuk, hogy túl nagy vagyont és hatalmat halmozzanak fel anélkül, hogy megértenék ennek társadalmi következményeit. Ma nagyszerű lehetőség adódik a vállalkozások számára, hogy újragondolják, hogyan lehetnek eredményesek és hasznosak a társadalom számára a következő száz évben. 

Hogyan újítható meg az üzleti oktatás az antropocén kor hatalmas kihívásaira válaszul? 

Az üzleti oktatás mindig reagál az üzleti élet igényeire. Az üzleti oktatásnak azonban reflektálnia kell a társadalom igényeire is. Oktatóként és tudósként a Business Schoolok oktatóinak független gondolkodóknak kell lenniük. Elemeznünk kell, hogy mire van szüksége a világnak, a társadalomnak, a közösségeinknek. Az üzleti iskoláknak emelniük kell kutatásaik színvonalát, hogy összekapcsolják a való világ problémáival, de a földtudományokkal és az élettudományokkal is. Figyelnünk kell a globális társadalom igényeire, és le kell győznünk a mesterséges akadályok által felállított korlátokat. A profittermelésre koncentráló üzleti oktatás nem elegendő, ha olyan vállalkozásokat akarunk fejleszteni, amelyek képesek válaszolni az antropocén kor kihívásaira. Sok olyan megközelítést, amely nacionalistábbá vagy túlzóan helyivé tesz bennünket, az üzleti iskolák oktatóinak újra kell gondolniuk a munkájuk során. Ez nem könnyű feladat, mivel ezek az oktatók nincsenek felkészítve arra, hogy bolygószinten gondolkodjanak. Az antropocén kor az üzleti iskoláktól a gondolkodás kiterjesztését igényli. 

Tudna említeni néhány innovatív, úttörő példát az üzleti iskolák közül? 

Ha megnézem a legjobb üzleti iskolák tananyagát, bizonyos mértékig elismerik, hogy vannak kihívások, de a kereteik meglehetősen hagyományosak és nem megfelelőek az antropocén kor óriási kihívásainak a kezelésére. Ismerek néhány üzleti iskolát, amelyek innovációra törekednek, és ahol az oktatók multidiszciplinárisan gondolkodnak és kapcsolódnak a föld- és az élettudományokhoz. Egyes üzleti iskolák Green MBA programokat dolgoztak ki, mint például a Bard College, a University of Vermont, a Cornell University, a Valparaiso University stb., mások fenntarthatósági menedzsment kurzusokat hoztak létre, illetve beépítették a fenntarthatóság témáját más tantárgyaikba. Szeretném, ha megváltozna, hogy mit tekintünk jó üzleti iskolának. A jelenlegi minősítő rendszerek és rangsorok a sikert azzal mérik, hogy a végzett hallgatók mennyi pénzt keresnek a diploma megszerzése után. Ez rossz kritérium. Újra kell gondolnunk, hogy mit jelent az, hogy egy üzleti iskola valóban innovatív, és reagál a társadalom igényeire. Ez lehetőség is egyben az üzleti iskolák számára, hogy belépjenek e területre, és meghatározóvá váljanak az elkövetkező években. 

Melyek ma a Római Klub fő projektjei és kutatási prioritásai? 

A Római Klub fő fókuszai a bolygó vészhelyzete, a kialakuló ökológiai civilizáció, a fiatalok vezető szerepének kérdése, illetve a generációk közötti párbeszéd. Hadd emeljek ki néhány tevékenységünket. 

A „Reframing Economics” irányvonalunk azon a feltételezésen alapul, hogy az elmúlt száz év közgazdaságtana nem fogja túlélni az antropocén kort, és az emberiség sem fogja túlélni azt, ha a hagyományos közgazdaságtant követjük. Egyik projektünk arról szól, hogyan kell újragondolnunk a gazdaságot a jövőre való tekintettel. Ennek eredménye az „Earth4All” című Római Klub jelentés, ami 2022-ben jelent meg. Az “Earth4All” öt fontos átalakítást sürget: a szegénység felszámolását, a nők helyzetének a javítását, az energiarendszereink megváltoztatását, az élelmiszer-termelési rendszereink átalakítását, valamint a nemzetek közötti és a nemzeteken belüli egyenlőtlenségek csökkentését. Ezen átalakítások némelyikét jelenleg már több országban alkalmazzák, például Németországban, Ausztriában és Kenyában. 

Egy másik terület, amelyen dolgozunk, az “Emerging New Civilizations”. Ehhez tartozik a „The Fifth Element” projekt is, ahol az “ötödik elem” az életet képviseli. Hogyan éljünk regeneratív módon, ahelyett, hogy erőforrásokat vonnánk ki a Földből? Képesek vagyunk-e újragondolni magunkat oly módon, hogy a természeti környezet fejlődéséhez hozzájárulunk, tehát egyfajta „ökocivilizációban” éljünk? Ezen a keretrendszeren belül számos kisebb projekt található, mivel ez kulturálisan nagyon változatos terület: Afrikában, Európában vagy az Egyesült Államokban eltérő módon valósítják meg. Számos kutatást végzünk ezen a területen. 

Szívesen fejlesztjük tudásunkat a “planetáris béke” területén is. Nagy nemzetközi konfliktusok kellős közepén vagyunk. Folyamatosan háborúk zajlanak Ukrajnában, Gázában és Izraelben, valamint a dárfúri konfliktus Szomáliában már csaknem egy évtizede tart. Ezekben több, nukleáris fegyverekkel rendelkező nemzet is érintett. Ez nagyon aggasztó, mert ha nincs béke, akkor nem tudunk előrelépni a fenntarthatóság terén sem. A múltban a békéről úgy gondolkodtunk, hogy az a konfliktus vagy a háború hiánya. A történelmi békediskurzus a nemzetek közötti biztonságról szólt. Mi úgy gondoljuk, hogy az antropocén korban az erőszak forrása nem csak a háború lehet, hanem az ökoszisztémák összeomlása is. Már tudjuk, hogy egyes ökoszisztémák összeomlása több százezer ember halálát okozhatja, és hamarosan ez emberek millióira fog kiterjedni, ahogy az éghajlatváltozás súlyosbodik. Tehát a bolygószintű békének védelmet kell nyújtania minden, az antropocén korra jellemző egzisztenciális kockázat ellen: világjárványok, éghajlatváltozás, nukleáris háborúk, esetleg még a mesterséges intelligencia ellen is. Az az ideánk, hogy az élet minden területén törekedni kell a békére. Léteznie kell egy „békegazdaságnak”, egy társadalom- és közösségépítésnek békecentrikus folyamatokkal. Az oktatásnak békeközpontúvá kell válnia. A planetáris békét az élet minden területén meg kell jeleníteni. 

Miben áll az együttműködése a Corvinusszal? 

Zsolnai László professzorral több, mint egy évtizede dolgozunk együtt. Kezdetben az együttműködésünk főként gazdaságetikai kérdésekről szólt, majd az idők során a közös munka a fenntartható üzleti modellek kérdéseivel is bővült. A Palgrave-Macmillan kiadónál – a Future Earth Program támogatásával – könyvsorozatot indítottunk, amelynek keretében már 15 kötet jelent meg. Intellektuálisan azt találom a legérdekesebbnek az együttműködésünkben, hogy végiggondoljuk, mi az üzleti élet jövője az antropocén korban. Megpróbáljuk összehozni az antropocén kort meghatározó földtudományokat, élettudományokat, humán tudományokat, művészeteket és a spiritualitást az üzleti életre gyakorolt következmények megértésében. 

A közelmúltban írtunk a jól-léti (“well-being”) gazdaságról és az általunk „jól-léti szervezeteknek” nevezett vállalkozásokról. Az üzleti élet nem foglalkozik komolyan az emberi jól-léttel. A gazdasági termelékenységre és a hatékonyságra, valamint a gazdasági és munkateljesítményre fókuszálnak, de arra nem gondolnak, hogy ez hogyan válik jól-létté egy közösség vagy a társadalom egésze számára. Oktatási oldalról szeretnénk modelleket kidolgozni az egész ember (“whole person”) fejlesztésére. Remélem, hogy több fiatal tudóst is be tudunk vonni ebbe a közös diskurzusba.  

A Corvinusszal való együttműködésünkről az a vízióm, hogy olyan helyet hozzunk létre, amellyel utat mutatunk a jövő felé. Ezt nem csak kutatásban, hanem cselekvésben is meg kell tennünk, azáltal, hogy bevonjuk a vállalkozásokat és a közösség tagjait, hogy ténylegesen változtassunk a világ helyzetén. Szeretnénk ezt magasabb szintre emelni: hogyan gondolkodik egy egyetem innovatívan, és hogyan vonja be a közösségeket az ötletek megvalósításába. Bízom benne, hogy a jövőben az együttműködést ilyen irányban is folytathatjuk.