Szenátus: elfogadták a megújuló társadalomtudományi alapszakok új specializációit

A 2023/2024. tanév II. félévének utolsó szenátusi ülésén, július 16-án elsőként a Demonstrátori szabályzat módosításáról szavazott a testület. Zsóka Ágnes akadémiai fejlesztésekért felelős rektorhelyettes elmondta, az őszi és a tavaszi szemeszter esetében eltérő bírálati időszakot fognak meghatározni annak érdekében, hogy már az elsőéves hallgatók is jelentkezni tudjanak: az őszi szemeszter esetén legkésőbb az adott vizsgaidőszak utolsó napját követő 5 munkanapon belül, a tavaszi szemeszter esetén a vizsgaidőszak utolsó napját követő 15 munkanapon belül kell a pályázatok elbírálását lefolytatni. Ezen kívül az angol nyelvű szabályzatban – a nemzetközi gyakorlathoz igazodva – a „demonstrator” helyett a „teaching assistant” kifejezést fogják használni. A módosításokat a szenátorok egyhangúlag támogatták. 

A második napirendi pontban a társadalomtudományi portfólió három alapszakjának megújításáról tárgyalt a testület.  Szántó Richárd alapképzésekért felelős dékán elmondta, a portfólió átalakításának utolsó szakaszához értek az új tervezett specializációk létrehozásával, így előreláthatólag 2025 őszétől az alapszakos hallgatók mintegy negyede már a megújult kurzusok szerint fog tanulni. A kevesebb, de átfogó, integratív alapképzés mellett az Egyetem számos specializációt kínál a hallgatók számára tanulmányaik utolsó éveiben, melyek remélhetőleg a kapcsolódó mesterszakokra fogják átvezetni őket.  A specializációk között több közös, a Global Social Challenges specializáció minden társadalomtudományi szakon elérhető lesz. A dékán kiemelte, két magyar nyelvű specializációt (Közéleti kommunikáció, Magyar politikai rendszer) is kidolgoztak az alapvetően angol nyelvű portfólión belül, így ez a hazai közegben releváns tudásanyag is elérhető lesz a hallgatók számára. A szenátorok egyhangúlag támogatták az alapképzési programok megújítását. 

Ezt követően személyi ügyeket tárgyalt a Szenátus. 

Először az Akadémiai Életpálya Bizottság (AÉB) összetételét véleményezték: miután a mandátumok egy része lejárt, ezért azok meghosszabbítása, illetve új tagok felkérése vált szükségessé. A szenátorok egyhangúlag támogatták Tasnádi Attila egyetemi tanár (Adatelemzés és Informatika Intézet) mandátumának meghosszabbítását, illetve Benczes Réka egyetemi tanár (Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet) csatlakozását belső tagként. A testület szintén egyhangúlag támogatta Prof. Christopher Ball (Quinnipiac University) külső tagságának meghosszabbítását, valamint két új külső tag, Prof. Timothy Havens (University of Iowa) és Prof. Karin Hoisl (University of Mannheim, Copenhagen Business School) csatlakozását. A megbízások 1 évre, azaz 2024. augusztus 1-től 2025. július 31-ig szólnak.  

Egyhangúlag javasolta Szenátus Jakovac Antal (Adatelemzés és Informatika Intézet) egyetemi tanári kinevezését. A professzor több mint 20 éves egyetemi oktatói tapasztalattal rendelkezik, kutatási érdeklődése elsősorban a mesterséges intelligenciára, az adattudományra, a modellezésre és az utóbbi időben a reprezentációs tanulásra irányul.  

Szintén egyhangúlag támogatták két új kutatóprofesszor kinevezését: Amitabh Anand az Excelia Business School, LA Rochelle egyetemi tanára; 2023 őszétől a CIAS tudományos főmunkatársa, ahol szakmai tevékenysége négy Q1-es publikációt eredményezett. Kutatási területei a menedzsment, a szervezeti magatartás, az emberi erőforrás menedzsment és a vállalkozásfejlesztés. Lengyel Balázs a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a térbeli közösségi hálózatok nemzetközileg ismert szakértője, az ANET Lab – az ország egyik legsikeresebb, nemzetközileg is elismert társadalomtudományi kutatóműhelye – alapítója és a CIAS NETI Laboratórium alapító tagja; szerepet vállal a doktori képzésben és a mesterképzés szakfejlesztési folyamatában.    

Új külső tagja lesz az Egyetemi Doktori Tanácsnak: Kardos Gábor lemondását követően Tarrósy Istvánt, a PTE egyetemi tanárát javasolták a pozícióra, a Szenátus egyhangúlag támogatta megválasztását. 

Utolsó napirendként a Corvinus QTEM (Quantitative Techniques for Economics & Management Masters Network) nemzetközi oktatási célú hálózatba való jelentkezését vitatta meg a testület. Havran Dániel, mesterképzésekért felelős dékán előterjesztésében kiemelte, a QTEM a kvantitatív gazdasági és közgazdasági képzések (pl. pénzügy, közgazdaságtan, informatika, adatelemzési vagy kvantitatív menedzsment területek) hallgatói számára kínál egyedi lehetőséget. A hallgatók egy vagy két szemeszterben tanulhatnak a QTEM tagsággal rendelkező egyetemek képzésein, részt vehetnek nemzetközi adatelemző csapatversenyen, valamint a QTEM hálózat speciális vállalati partnereinél tölthetnek el fél év gyakorlatot. A 37 egyetemi és vállalati partnert tömörítő QTEM hálózat létrejöttét Bruno van Pottelsberghe, a Corvinus leendő rektora kezdeményezte társalapítóként 2012-ben, a szervezetnek jelenleg is elnöke. Havran Dániel hangsúlyozta, a csatlakozási előnyök mellett azt is meg kell vizsgálni, a részvételnek lehet-e bármilyen hatása a Corvinus jelenlegi partnerei körére, utalva a CEMS hasonló profilú, globális szakmai közösségére, amelynek a Corvinus elkötelezett és aktív tagja. Ebben a kérdésben több szenátor is óvatosságra intett, ezért a pályázat potenciális benyújtását azzal a feltétellel támogatták egyhangúlag, hogy az Egyetem vezetése megvizsgálja, milyen a QTEM-tagság megítélése a jelenlegi nemzetközi partnerek körében és amennyiben szükséges, egyeztet a partnerekkel. Mindez azt a célt szolgálja, hogy bármely új szervezethez való csatlakozás vagy a nemzetközi hálózat bővítése ne veszélyeztesse az intézmény korábban elért eredményeit, megszerzett értékeit. 

Az ülés végén, napirenden kívül Barta Márton stratégiai vezető adott rövid összefoglalót az Intézményfejlesztési Tervben és a kapcsolódó funkcionális stratégiákban foglalt lépések első féléves eredményeiről. A vezető ebből pár dolgot emelt ki: kulcsfontosságú eredménynek tartja az EQUIS reakkreditáció megkezdéséhez szükséges alkalmasság (eligibility) megszerzését, a mesterportfólió megújítását, a kutatási teljesítmény folyamatos emelkedését (azzal együtt, hogy a Horizont pályázatokból való kimaradásunk továbbra is komoly kockázat), valamint a vállalati kapcsolatok terén a tényleges, bevételt generáló stratégiai vállalati partnerségek rendszerének kialakítását. Barta Márton azt is fontosnak tartja, hogy az Egyetem már szisztematikusan fordul a fenntarthatósági témák felé, amit az egyre növekvő számú projektek is mutatnak.