A szavazás érvényes és eredményes volt, a szavazásra jogosultak 69%-a adta le voksát. Az új szenátor Stanley Allen Ward Jr. mesteroktató I., póttag Bokor Tamás egyetemi docens lett.
Stanley A. Ward a Marketing- és Kommunikációtudományi Intézet, Interkulturális Marketing és Fogyasztói Magatartás Tanszék) mesteroktatója. 1997-ben szerezte meg első diplomáját a Virginia Politechnikai és Állami Egyetemen, ahol angol szakon elvégezte az alapképzést, valamint a Virginia Műszaki Kadét Hadtestnél a katonai vezetői képzést. Ezután Japánba költözött, és az ott eltöltött nyolc év alatt tanárként dolgozott, majd végül egy globális japán oktatási vállalat több fióktelepét vezette. Ez idő alatt mesterdiplomát szerzett alkalmazott nyelvészetből. Ezt követően 2005-ben Magyarországra költözött.
Magyarországon az Eötvös Loránd Tudományegyetem főállású oktatójaként, valamint a Bécsi Egyetem részmunkaidős oktatójaként dolgozott. 2007-ben került a Corvinushoz, amelynek 2017-ben főállású munkatársa lett. Jelenleg a Gazdálkodási és Menedzsment, a nappali tagozatos MBA és a CEMS programokon dolgozik. Elsősorban üzleti angolt, üzleti kommunikációt és nemzetközi vitatechnikát tanít. Emellett a Magyar Fulbright Egyesület elnökségi tagja.
Rövid villáminterjúban kértünk rövid bemutatkozást tőle:
Mi volt a motivációd a szenátorjelöltség vállalásában?
Tanárként azt szeretném, ha az egyetem még versenyképesebb lenne mind regionális, mind tágabb nemzetközi szinten. A Corvinus már több fontos mérföldkövet is elért az új alapítványi modell első magyarországi egyetemeként. Az egyik nagy változás természetesen az egyetem nemzetköziesítése. Olyan hellyé szeretném tenni a Corvinust, ahová nemcsak külföldi tanárok jöhetnek dolgozni, hanem ahol külföldi adminisztratív dolgozók és vezetői képességekkel rendelkező emberek is esélyt kapnak arra, hogy csatlakozzanak hozzánk és sikerrel boldoguljanak.
Hogy látod, szenátorként miként fogod tudni támogatni az egyetem fejlődését?
Először is, úgy tekintek magamra, mint olyan emberre, akinek sok tapasztalata van abban, hogy mit jelent “külföldinek” lenni egy egyetemen, ha úgy tetszik, elég harcedzett vagyok. Az évek során több egyetemen is dolgoztam, Japánban, Ausztriában és Magyarországon, és sokszor én voltam az egyetlen külföldi professzor az adott tanszéken, vagy legalábbis egyike a kevés külföldinek. Tudom milyen érzés, amikor nyomulni kell, hogy információt vagy segítséget kapj valakitől, mert nem tudod, hogyan működnek a dolgok azon a helyen, vagy segítened kell valakinek, aki új az egyetemen, ráadásul idegen országban is él. Úgy gondolom, hogy ez a tapasztalat nagyon hasznos lehet, amikor a Corvinus tovább halad a nemzetközivé válás útján. A Fulbright elnökségi tagjaként végzett munkámnak köszönhetően magas szintű szervezeti ügyekben is van tapasztalatom, és úgy gondolom, hogy ez szintén előnyére válhat az egyetemnek.
A Corvinuson milyen változásokat tapasztaltál a nemzetközi kollégák integrációja kapcsán?
Ami konkrétan a Corvinust illeti, amikor 2007-ben először jöttem vissza, gyakorlatilag minden magyarul zajlott. Ma már ez teljesen más világ. Számos dokumentum már angolul is elérhető számunkra, többek között az intraneten, valamint az intézeteken és tanszékeken belül is (ennek ellenére még mindig nincs minden lefordítva). Sok intézet és tanszék ma már angol nyelven tartja üléseit (de néha különböző nyelvű ülésekre oszlanak). A magasabb szintű testületek (például a Szenátus) ülései egészen a közelmúltig csak magyar nyelven zajlottak, ami nyilvánvalóan kizárja, hogy a jövőben külföldiek is csatlakozni próbáljanak. Ezekben a dolgokban szeretném elősegíteni, elindítani a változásokat.
Szenátori munkájához sok siker kívánunk!