„Számomra a tanítás egy életcél volt” – Interjú dr. Sárosi Tündével

A hivatás

„Kisgyermekkorom óta tanárnak készültem.” Sárosi Tünde már gyermekkora óta pedagógus szeretett volna lenni, mivel családjában többen választották ezt a pályát. Elmondása szerint ez sosem volt kérdés számára, és már általános iskolában megfogalmazta tervét. „Számomra az, hogy taníthatok, egy életcél volt.” A francia nyelv mellett egy nyelvi tagozatos iskola és egy meghatározó középiskolai tanára miatt döntött. 2019-ben kezdett el a Corvinuson dolgozni, mivel ötvözni szerette volna a kutatást és az oktatást.

Számára a tanítás igazi hivatás, amit úgy fogalmazott meg, hogy „pedagógusként olyat adhatunk, amit a hallgatók egész életükben magukkal visznek”. Véleménye szerint hiába vannak tökéletesnek tartott oktatási módszerek, ha azok nem passzolnak valakinek a személyiségéhez, akkor nem érdemes követni őket. „Hitelesen tanítani csak tiszta szívvel lehet” – mondta, majd kifejtette, hogy akkor lehet igazán jó pedagógus valaki, ha szereti a munkáját, szereti, amit csinál.

Saját tanórái során egyformán fontosnak tartja a különböző nyelvi készségek gyakorlását, ezért a hallgatók életszerű, mindennapi és szakmai szituációkon keresztül mélyíthetik el tudásukat. Ugyanakkor fontosnak tartja, hogy a feladatok mindig az adott csoport céljaihoz és szintjéhez legyenek igazítva. „Folyamatosan arra törekszem, hogy egy olyan belső motivációt hívjak elő belőlük, ami fenntartja a franciatanulás vágyát.” Ezért Sárosi Tünde minden eszközt megragad, legyen az játék vagy digitális eszköz. Ezzel az a célja, hogy a hallgatók megtalálják az örömöt a nyelvben, és kellő elszántsággal álljanak az új kihívások elé.

A tanórák

Sárosi Tünde elmondta, hogy kurzuson belül az óra anyagában nincs differenciálás, mivel a hallgatók szintenként vannak csoportokba osztva, azonban amennyiben valaki extra anyagokat keres, szívesen ad plusz feladatokat és javaslatokat akár applikációk, sorozatok és könyvek terén is.

Meglátása szerint a tanulók megnyerésének első lépése a bizalmat és nyitottságot sugárzó személyiség, ami mellett a hallgató meg tud nyílni, és így nem érzi magát kellemetlenül vagy feszélyezetten az órák során. „Fontos, hogy érezzék azt a szeretetet, amit az oktatás, a tárgyam és a hallgatók iránt érzek.” A tanulási motiváció fenntartására olyan hallgatóbarát módszereket használ, amik felkeltik és fenntartják az érdeklődésüket. A feladatoknak pedig nem szabad se túl könnyűnek, se túl nehéznek lenniük, hogy megoldásuk kihívás legyen, viszont a hallgatók ne veszítsék el lelkesedésüket közben.

„A kommunikációs szándék az alapja mindennek, ha egy nyelvet szeretnénk elsajátítani.”

A tanórákon nagy hangsúlyt kapnak a szituatív páros és kiscsoportos beszélgetések, mivel a mindennapi élet interakciókból áll, és a valós szituációkban használható készségek elsajátításához elengedhetetlen a párbeszédek gyakorlása. „Az élet pont ugyanilyen: van egy helyzet, és azt meg kell oldani” – a nyelvórán ugyanez zajlik, hiszen a hallgatóknak különböző szimulált élethelyzeteket kell megoldania. Sárosi Tünde célja, hogy minél többször próbálja a hallgatókat a legkülönfélébb helyzetek elé állítani, így az adott tematikus szókincset és nyelvtani anyagot a kommunikációs készség fejlesztésével egyszerre gyakorolják. Szerinte a nyelvtanulásban az a legélvezetesebb, amikor az ember rádöbben, hogy bizonyos helyzeteket már önállóan meg tud oldani, ami további lendületet tud adni a későbbiekben. „Fantasztikus érzés, hogy képesek vagyunk valamire és megálljuk a helyünket váratlan, eddig ismeretlen helyzetekben is.” 

Sárosi Tünde úgy véli, hogy ha ezek a tényezők mind teljesülnek, akkor a megteremtett légkör továbblendíti a hallgatókat az esetleges nehézségeken. Mindig arra törekszik, hogy senkit ne érjen kudarc, viszont, ha ez nem befolyásolható tényezők miatt mégis megtörténik, akkor a lehető legnagyobb segítséggel és támogatással fordul a diákok felé, hogy tovább tudjanak lépni. „Ha ezeket nem kezeljük jól, az a nyelvtanulás szempontjából akár végzetes is lehet.”

Újdonságok a nyelvoktatásban

Egyre gyakoribb jelenség, hogy az emberek rövid időn belül szeretnének megtanulni egy nyelvet. Erre a trendre Sárosi Tünde úgy reagált, hogy ez szinte lehetetlen, mivel a nyelvtudáshoz nem lexikai tudást kell elsajátítani, hanem készségeket és képességeket fejleszteni, ami pedig csak a gyakorlás útján lehet sikeres. Ezért fenntartásokkal kell kezelni a gyors nyelvtudást ígérő programokat, mivel azok csak a szabályrendszert tanítják meg. Úgy gondolja, hogy minimum pár év intenzív tanulás szükséges egy nyelv elsajátításához. 

„A változásokra figyelnünk kell, és máshogyan kell oktatnunk.”

Sárosi Tünde elmondta, hogy szerinte egy pedagógusnak alkalmazkodnia kell az új jelenségekhez, mivel a diákság számára azok már természetesek. Tapasztalatai alapján a digitális eszközök használata megkönnyíti mind a nyelvoktatást, mind a nyelvtanulást, hiszen így nem a figyelem elnyerésére kell koncentrálni, hanem annak fenntartására és arra, hogy érdekfeszítő legyen az órai tevékenység. „Csak olyannal tudjuk megfogni a hallgatókat, ami érdekli őket.”

A Duolingót és a hasonló alkalmazásokat hasznosnak ítéli kiegészítésként, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy nem lehet vele teljesen megtanulni egy nyelvet, mivel ezek nem fejlesztik a tanuló minden nyelvi készségét. Legnagyobb előnyüket abban látja, hogy ezek megnövelik a nyelvre fordított időt és kellő motivációt adhatnak a tanuláshoz. „Ha bármilyen minőségben többet foglalkozunk a nyelvvel, annak pozitív hozadéka van.” Ezért kiemelte azt is, hogy az ilyen applikációk használatát mindenképpen motiválni kell, mert kifejezetten hasznosak is lehetnek.  A mesterséges intelligencia megjelenése új lehetőségeket nyithat majd a személyre szabott tanulási útvonalak és az automatizált értékelés területén is.  

„A nyelvoktatás célja, hogy a lehető legközelebb hozza az adott kulturális közeget.”

Meggyőződése, hogy az autentikus közeg megismerése elengedhetetlen a nyelvtanuláshoz. Órái során arra törekszik, hogy az anyagok azt a nyelvi, formai és kulturális közeget tükrözzék, amivel az ember Franciaországba vagy más frankofón államba utazva találkozhat. Ezt nemcsak eredeti videók és hanganyagok lejátszásával segíti elő, hanem olyan kulturális elemekről való beszélgetésekkel, mint az énekesek, írók, tudósok, filmek és könyvek. „Ezek ugyanúgy hozzájárulnak a nyelvhez, mivel a nyelv igazából együtt élő emberek lenyomata.”

A francia nyelv nemcsak az ország vezető szerepe miatt nagyon fontos Európában, hanem a történelemben elfoglalt helye miatt is, hiszen Franciaországnak tekintélyes befolyása volt a politikai eszmékre, a demokráciára, a kultúrára, a művészetekre és az irodalomra is. Sárosi Tünde mindenkinek ajánlja óráit, mert szerinte „a francia a legszebb nyelv a világon és bár sokan nehéznek gondolják, csak a nyelvi logikája más, mint az eddig megszokott”. 

Az év nyelvoktatója

Dr. Sárosi Tünde már másodjára nyerte el a félév nyelvoktatója díjat, ami nagyon sokat jelent számára. Saját feltételezése szerint ez azért történt, mert a hallgatók érzik, hogy a teljes szívvel végzi hivatását. „Ennél nagyobb szakmai elismerés nem létezik” – számára a diákok pozitív visszajelzése jelenti a pedagógusi pálya csúcsát, hiszen ők azok, akikért nap mint nap dolgozik. Nagyon megtisztelőnek tartja, hogy így vélekednek róla a hallgatók, és reméli, hogy tudott olyat adni, amit a jövőben fognak majd használni. Külön kiemelte, hogy a hasonló díjak nagyon fontosak, mivel a pedagógusi pálya sokszor nehéz és társadalmilag alábecsült, ezért az ilyen szakmai elismerések azok, amik további motivációt tudnak adni a kitartáshoz.

„Innen is szeretném megköszönni a hallgatóknak a szavazatokat, és nagyon hálás vagyok, hogy részese lehetek a fiatalok mindennapjainak.”