Takáts Előd: a cél, hogy olyanokat vegyünk föl, akiknek a legtöbbet számít a segítség 

Takáts Előd elmondta, sokan jelentkeztek a Corvinusra, és várhatóan magasak lesznek a pontszámok, ami jelzi az egyetem népszerűségét. Az angol nyelvű képzésekre kiugróan megnőtt az érdeklődés, ahova több mint 50 százalékkal több hallgató szeretne bekerülni tavalyhoz képest.  

Sikeresen debütáltak az új szakok 

Kiemelte: egyszerűbb lett a szaklétesítés, ami lehetőséget ad az egyetemnek arra, hogy olyan szakokat indítsanak el gyors átfutással, amire a hallgatóknak, a munkaerőpiacnak szüksége van. A két új alapszakot – a filozófia, politika és gazdaságot, illetve az üzleti adattudományt – a piac nagyon jól fogadta. Különösen az előbbi múlja felül a várakozásaikat, tehát egy ilyen tág ismeretanyagot nyújtó a szak is jól rezonál a hallgatók érdeklődésével. A mesterképzésben új, egyéves szakokat is indítottak: ilyen a diplomácia, a közösségi kormányzás, marketingstratégia és innováció vagy a haladó ellátásilánc- menedzsment. Emellett vannak olyan szakok, amik kétéves és egyéves formában is választhatóak. Az előremutató reformoknak köszönhetően a hallgatók igényeit jobban kiszolgálják és munkaerő-piaci esélyeiket növelni tudják.  

A 2024-es felvételi rendszerről szólva kijelentette: fontos, hogy az egyetemek nagyobb szabadságot kaptak abban, hogy hogyan alakítsák a felvételi rendszert, mert így a maguk sajátos kihívásainak, jövőbeli stratégiájuknak megfelelően tudnak pontozni. A Corvinus Egyetem a nemzetköziesítés erősítése céljából több pontot ad majd a nyelvvizsgákra az eddigiekhez képest, és elismeri a nemzetközi érettségit. Az esélyegyenlőség növelése és a Corvinusról részben hamisan kialakult elitista kép megváltoztatása érdekében – bár a közoktatásból érkezők gyenge társadalmi mobilitási képességét az egyetem egymaga nem képes megoldani, csak enyhíteni – a Corvinusra jelentkező hátrányos helyzetű diákok akár 100 pontot is szerezhetnek az intézményi 100 pontból. Azok is számíthatnak pluszpontokra, akik tehetséggondozó programokban vesznek részt, pl. az egyetem Illyés Gyula programjában, illetve más, hasonló programban Szabó Kálmán tehetségprogramban vagy a Luca Pacioli programban. 

„Ők is ugyanolyan tehetségesek, még ha nem is volt zongora a nappaliban” 

Takáts Előd a műsorban felidézte az Illyés Gyula Program születésének körülményeit, azt, hogy meghatározó volt számára Illyés Gyulának a Puszták népe című könyvében leírt visszaemlékezése a gyerekkoráról, amikor a pusztai iskolában azért nem ismert rá önnön magyarságára, mert a tanulmányai alapján a magyarokat valami távoli, boldog eszményi népnek képzelte. Érdekes egybeesés volt, hogy az író örököse ugyanezt a könyvrészletet említette, amikor a névadásról egyeztettek. Hozzátette, diákként ő is az egyetem Studium Generale (SG) diákszervezet tagja volt, amely önkéntesekkel segíti a felvételire való felkészülést, és jelenleg is nagy szerepet vállal az Illyés-programban. A diákokat tartja a legjobb mentoroknak, mert kortársként személyes példát mutatnak, a mentoráltak nekik köszönhetően viselkedési mintákat, kultúrát, problémamegoldást tudnak hatékonyan megtanulni. Az interjúban többször kitért az SG kitűnő munkájára. 

A rektor hangsúlyozta: személyre szabott, családias mentorálás nélkül ugyanis nem lehet a hátrányos helyzetű diákokat felzárkóztatni a felső középosztály közegébe, mert nincs meg a közös hang. Érzékenyíteni kell a befogadókat, hogy a hátrányos helyzetűek is ugyanolyan tehetségesek, mint ők, még ha otthon nekik nem is volt zongora a nappaliban. Takáts Előd elmondta, mindenki, aki ebben a programban dolgozik, önkéntesként vesz részt, a meglévő munkakörén felül, senki egy fillér extra fizetést nem kap ezért. És szerencsére sok önkéntesük van.  

A Corvinus rektora leszögezte: az Illyés-program nem romaprogram, hanem nyitott mindenféle hátrányos helyzetből érkező fiatalra, tekintet nélkül a bőrszínre, származásr,a mert nemcsak romák vannak hátrányos helyzetben. „Vannak romák, nem romák, határon túli magyar, háborús menekült Ukrajnából, zsákfalu[ból érkező], árván maradt fiú, olyan fiatal, aki belekényszerült, családfenntartó legyen, mert a szülei betegsége erre kényszerítette. Van nagyon sokféle úton jönnek.”  

A rektor büszke az egyetem közösségére 

Hozzátette: a következő hónapokban fog eldőlni a felkészítés sikerességre, az újra letett érettségikkel és az azok alapján kapott új pontokkal. A programot alapítványokon keresztül népszerűsítik, tőlük kérnek ajánlásokat a következő jelentkezési időszakra. Jelenleg nyolc fiatal vesz részt a programban, akik fantasztikusan motiváltak. „Nem azt nézzük, hogy mi mint a program gazdái minél inkább sikeresnek mondhassuk magunkat, azaz nem olyan diákokat keresünk, például a roma középosztályból, akiknek csak egy kicsit kell segíteni. Az a cél, hogy olyanokat vegyünk föl, akinek a legtöbbet számít a segítség. Olyan potenciát keresünk, aki a legtöbbet tudja elérni azzal a segítséggel, amit mi tudunk adni.” 

Takáts Előd hangsúlyozta, nagyon büszke az egyetem közösségére, arra, hogy a diákok, a tanárok, az egyetemi adminisztráció és mindenki beletette az erőfeszítését, a munkát, hogy ez a program ilyen jól tudjon működni. 

A teljes interjú meghallgatható itt: Karc FM (10.05-10.30-as sáv)