Támogatta a Szenátus az Egyetem 2022-es költségvetését

Az intézmény 2022-es költségvetését is elfogadták, valamint több fontos kérdésben saját jövő évi feladatait jelölte ki a testület.

A napirendi pontok előtt Takáts Előd rektor megköszönte Sárközi-Kerezsi Marica igazgatási vezető két évtizedes munkáját, aki utolsó szenátusi ülésén vett részt, pályáját a jövőben máshol folytatja. A rektor bejelentette, hogy a munkaszerződés feltételeinek tekintetében nem jött létre megállapodás Aczél Petra és az Egyetem között, ezért a rektorhelyettesi munkáját nem kezdte el. A rektor helyette Zsóka Ágnest nevezte ki az akadémiai fejlesztésekért felelős rektorhelyettesi pozícióba. 

Elfogadták a 2022-es költségvetést 

Első napirendi pontként az Egyetem 2022-es költségvetését tárgyalta a Szenátus, amelyet Domahidi Ákos ismertetett. A kancellár megköszönte a legutóbbi ülésen adott javaslatokat, elmondta, hogy értelmezése szerint a Szenátus egy olyan konzervatív költségvetést szeretne, amelyben csak az alacsony kockázatú bevételek szerepelnek. Bevételi oldalon az RRF támogatásokat kivették, illetve a Vállalati és Intézményi Kapcsolatok által generált bevételeket korrigálták lejjebb, s csak a nagyon biztos bevételekkel terveznek. A tervezett bevételek összege így 14,66 milliárd forintról 13,8 milliárd forintra csökkent. 

A személyi jellegű ráfordításokban nem történt változás, de bekerült az előző Szenátuson megfogalmazott kérés, mely szerint a jövő évi költségvetésnek része lesz, hogy a bérfejlesztés mértéke nem lehet kevesebb a 2021-es bérfejlesztés mértékénél. Ez a szolgáltatói területen 8 százalék volt, akadémiai területen pedig 12 százaléknak felelt meg. A dologi kiadások tekintetében 430 millió forintot helyeztek a függő tételek kategóriába, a Vállalati és Intézményi Kapcsolatok kiadásait pedig a bevételeikhez igazították. Jelentősen csökkentették a beruházások költségeit, 800 millió forint került a magköltségvetésbe, amely elősorban a Sóház épületének felújítását és az ehhez kapcsolódó oktatástechnikai fejlesztéseket érinti. 

Domahidi Ákos elmondta, hogy a fejlesztések egy részét kontingenciába helyezték át, így ezek akkor valósulnak meg, ha további forrásokat sikerül szereznie az Egyetemnek. A tervezett kiadások 24,81 milliárd forintra csökkentek, de a jövő évi költségvetés így is kétmilliárd forinttal magasabb lesz, mint a 2021-es várható tény. A kancellár kiemelte azt is, hogy a fenntartó alapítvány felé jelzett támogatási igény 11,33 milliárd forintos összegre mérséklődött, ez megegyezik a várható osztalékbevételükkel. 

Hozzászólásaikban Felsmann Balázs és Dunavölgyi Mária is megköszönték, hogy a legutóbbihoz képest sokkal részletesebb költségvetést kaptak. Utóbbi ugyanakkor kiemelte, hogy egyre több modellváltó egyetemnek van szüksége angol nyelven tanítani képes kollégákra, és elindultak olyan beszélgetések, hogyan tudnák elcsábítani a Corvinus oktatóit, ezzel a következő bérfejlesztések során számolni kell.  

Toronyai Gábor véleménye szerint a költségvetés az alapítványnak spórol, mert a jelenlegi felállás szerint 1,7 milliárd forinttal kevesebb forrást igényel az Egyetem, miközben tavalyhoz képest továbbra is csak 3 százalékkal magasabb összeget fordít bérekre. Hozzátette, hogy ezzel együtt elfogadja a költségvetést, de ez a prés nagyon fáj számára. Zárásként elmondta, hogy szeretné kérni, hogy megfelelő pályázati bevétel esetén a kontingenciából bejövő pénzt ne csak fejlesztésekre, hanem bérekre is fordítsák. Domahidi Ákos válaszában elmondta, hogy erre nem tehet ígéretet, mert nem minden pályázati pénzt lehet bérekre fordítani, például az RRF 5 milliárd forintos összegéből semennyit nem lehet bérekre elszámolni. 

Kovács Erzsébet felvetette, hogy lesz-e forrás az olyan kifizetésekre, mint a jutalmak, kitüntetések, vagy éppen a jövőre bevezetendő Teaching Excellence? Csenterics Zsuzsa stratégiai HR vezető válaszában kijelentette, hogy ezeknek lesz forrása, van tervük a kifizetésekre. 

Rosta Miklós továbbra sem támogatja a költségvetést, miután nem változott a humántőkére fordított összeg. Nagy bizonytalanságokat lát a költségvetésben, és aggasztja a Szenátus alacsony jogköre, ezért szeretné kérni, hogy kapjon a Szenátus negyedéves jelentéseket a kancelláriától a költségvetés megvalósulásával kapcsolatban. 

Domahidi Ákos a felvetésre reagálva kijelentette, hogy a tendenciákat megfigyelve a személyi jellegű ráfordítások folyamatosan fókuszban vannak, hiszen az elmúlt 4-5 évben majdnem 10 százalékponttal növekedett a mértékük, az anyagjellegű és fejlesztési ráfordítás pedig évről évre csökken. Hozzátette, hogy semmi akadálya a negyedéves beszámolóknak, ennek szükségességével pedig Takáts Előd is egyetértett. 

Tátrai Tünde hozzászólásában a székesfehérvári kampusszal kapcsolatos tervekről kérdezett, amire Anthony Radev elnök válaszában elmondta, hogy jelenleg tárgyalásokat folytatnak a kampusz sorsáról.  

A szavazáson a szenátus 20 igen és 5 tartózkodás mellett a szenátus támogatta a költségvetés elfogadását. 

Foglalkoztatási követelményrendszer, oktatói kiválóság, kitüntetések 

Második napirendi pontként az Egyetem foglalkoztatási követelményrendszerének átalakítását tárgyalta a testület. Az előterjesztés három különböző részből állt: foglalkoztatási követelményrendszer, kitüntetések és a Teaching excellence. A szenátorok összességében üdvözölték, hogy ezek a szabályozók már az alapkoncepció megalkotásakor is a Testület elé kerülnek, a kitüntetési rendszer átalakításának irányát pedig kifejezetten üdvözlendőnek tartották. 

A foglalkoztatási követelményrendszer lényegét Csenterics Zsuzsa stratégiai HR vezető foglalta össze, amellyel kapcsolatban több szenátusi tag is félelmet fogalmazott meg. Toronyai Gábor véleménye szerint a foglalkoztatási szabályzat keretszabállyá változtatásával az Elnöki testület vezetőihez kerülnek a részletszabályozások és döntési kompetenciák, ezáltal csökkenni fog a Szenátus jogköre. Hozzászólásaikban Kováts Gergő és Rosta Miklós is egyetértettek az aggodalmakkal. 

Csenterics Zsuzsa válaszában elmondta, hogy hatalmas eredménynek tekinti, hogy a kollektív szerződést az Egyetem átalakulása után sikerült megkötni. Ahogyan eddig is mindig a Szenátus elé kerültek a fajsúlyos ügyek – mint például az akadémiai életpálya, a teljesítményfejlesztés és javadalmazás ügye – így a jövőben is így jár majd el. Feltette a kérdést, hogy ezeken kívül még milyen ügyben szeretne a Szenátus véleményt formálni az Elnöki testület döntése előtt, amire Rosta Miklós az alábbi ügyeket sorolta fel: toborzás, pályáztatás, fegyelmi eljárás, összeférhetetlenséggel kapcsolatos ügyek. Csenterics Zsuzsa erre reagálva azt mondta, hogy szívesen a Szenátus elé hozza majd véleményezésre a három anyagot, mielőtt az Elnöki testület elé kerülne. 

Elhangzott az is Toronyai Gábor részéről, hogy ő az egyetemi autonómia megőrzése mellett érvel, és azt várja el, hogy tudományos és oktatási szempontból az egyetem egységei „önkormányzati rendszerben” tudjanak működni. Takáts Előd rektor erre reagálva elmondta, hogy egyetért az alulról felfelé építkező egyetem elvével, ahol az intézetek maguk döntenek a kollégák felvételéről, és hosszú távon ebbe az irányba tart az egyetem, de még nem jutott el idáig. 

Dunavölgyi Mária arra vonatkozóan fogalmazott meg javaslatot, hogy jövőre a vezetőket is lehessen értékelni, erre reagálva Csenterics Zsuzsa azt mondta, tervben van a 360 fokos értékelés bevezetése, ebben pedig a vezető munkáját is véleményezni fogják. 

A Szenátus elé kerülő, kitüntetésekkel kapcsolatos tervezet abból a gondolatból ered, hogy a jelenlegi rendszer az individuális teljesítményt jutalmazza, ehhez képest azt szeretnék, ha lenne olyan kitüntetés is, amely csapatmunkára ösztönzi a kollégákat. Amennyiben ezt támogatja a Szenátus, további részletszabályokat dolgoznak ki ezzel kapcsolatban – foglalta össze röviden Csenterics Zsuzsa. Szintén része az előterjesztésnek, hogy az Év dolgozója díj odaítélését egy alulról jövő, közösségi kezdeményezés útján döntenék el, valamint várható egy kuratórium által alapított díj, amely a jövő generációért tett erőfeszítésért ítélnék oda. 

Felsmann Balázs szerint egyelőre nem világos, ez alapján kiket minősítenének műhelynek, pontosítani kellene a fogalmat. Takáts Előd erre reagálva megerősítette, hogy egyelőre csak elképzeléseik vannak, ezekről még egyeztetniük kell. Két fontos alapelvet említett: ne csak személyeket díjazzon az egyetem, hanem csapatokat is, valamint legyen lehetőségük a munkatársaknak egymást díjazni. 

Nagy Zsuzsa hozzászólásában az Év dolgozója díj odaítélésével kapcsolatban fogalmazta meg, hogy nem lenne szerencsés, ha a nagyobb létszámú szervezeti egységek döntenék el a szavazást azzal, hogy ők egyszerűen többen vannak, erre Csenterics Zsuzsa kijelentette, hogy a szavazás ésszerű rendszerének összeállítására megvannak a módszertani lehetőségek, így nem kerülnének előnybe a nagyobb szervezeti egységek sem. 

Az oktatási kiválóságról, a Corvinus Egyetem támogató, fejlesztő értékrendszeréről Bodnár Éva beszélt a Szenátusnak. A cél, hogy az oktatási kiválóságokat azonosítsák és szakmai elismerést adjanak érte, azonosítsák az egyetem által támogatandónak ítélt jó gyakorlatokat, segítsék az oktatókat a fejlődésben, valamint szakmai értékelést és visszajelzést adjanak számukra. Több mint 20 workshopot tartottak, elmentek minden intézetbe a koncepcióval, ami rengeteg diskurzust eredményezett. A tapasztalat szerint örülnek a kollégák, hogy a kutatás mellett az oktatási kiválóságot is értékeli az egyetem, de van egy erős félelem attól, hogy az értékelő rendszer mikortól válik kontrolláló eszközzé az egyetem vezetői kezében. A modell bevezetése két lépcsőben valósul meg, így a 2022-es év a rendszer megismeréséről szól majd. 

Felszólalásaikban Rosta Miklós és Kováts Gergő is dicsérték a rendszert, utóbbi annyi javaslatot tett a félelmek kezelésére, hogy vezetői szinten szükséges folyamatosan ellentartani a folyamatnak, hogy ebből nehogy bármilyen kontrollra alkalmas eszköz váljon. 

A matematika-statisztika intézet nevében Kovács Erzsébet elmondta, hogy náluk nem aratott sikert az új rendszer. Attól tart, hogy az oktatók nem fogják érteni, felesleges plusz teherként tekintenek majd rá, amelyben a kontrollt látják. 

Toronyai Gábor kijelentette, hogy kultúraváltásra valóban szükség van, ő támogatja a koncepciót, főleg azért, mert a jelenlegi leegyszerűsítő hallgatói véleményezéssel szemben ez a rendszer a fejlődést támogatja, ami pozitív. 

A szavazáson a szenátus 19 igen és 7 tartózkodás mellett támogatta az egyetem foglalkoztatási követelményrendszerének átalakítását. 

Rendkívüli óraterhelések kompenzációja 

A harmadik napirendi pont Rosta Miklós felvetése volt a rendkívüli óraterhelések kompenzációjáról (ROK). Nehezményezte, hogy hiába történt ígéret korábban a Szenátuson, az oktatók közül nem kapta meg senki, aki 10 százalékkal túlteljesítette az óráit. 

Csenterics Zsuzsa válaszában elmondta: nem változtatták a javadalmazást, egy év kompenzációját ki fogják fizetni, ezek egyszerűen eddig nem kerültek folyósításra. 

Szabó Lajos általános rektorhelyettes a témához kapcsolódóan megjegyezte, hogy a szabadon választható tárgyak elindítása eredetileg dékáni engedélyhez kötött, az utóbbi időben mégis megszaporodtak, ezért nem érezné jogosnak, hogy az engedély nélkül elindult tárgyak után lennének oktatók, akik plusz javadalmazást vesznek fel. A rektor válaszában megkérte az újonnan kinevezett oktatási rektorhelyettest, hogy nézzen utána az engedély nélkül indított szabadon választható tárgyaknak. 

Szavazást nem rendelt el a rektor ebben az ügyben, hiszen mindenki úgy emlékszik, ahogy Rosta Miklós kifejtette: az egyetem ki fogja fizetni a rendkívüli óraterhelések kompenzációját. 

Szakdolgozati bírálat, szakszemináriumok 

Negyedik napirendi pontként Dunavölgyi Mária és a Corvinus Alkalmazotti Tanács által összeállított anyagot tárgyalta a Szenátus, amely az egyetemi jövedelmeket, a makrogazdasági folyamatokat és az oktatókat érő terheléseket egyaránt vizsgálta.  

A Dunavölgyi Mária által összeállított anyag javaslataival kapcsolatban a Szenátus arra jutott, hogy a megfogalmazott fő célokkal egyetértenek, de hiányoznak olyan konkrétumok, amelyekkel érdemben tudna foglalkozni a Testület. Ezért Takáts Előd rektor javaslata, hogy ezeket a kérdéseket először az Intézetvezetői-, majd az Oktatási-, valamint a HR-bizottságokban tárgyalják meg Mária részvételével, a szükséges adatok elemzését követően pedig készülni fog egy olyan számszerű, konkrét javaslat, amelyről már a Szenátus is tud érdemben tárgyalni.  

A rektor javaslatát a szavazáson 19 igen és 3 tartózkodás mellett elfogadta a Szenátus. 

A Szenátus szerepe 

Ötödik napirendi pontként Toronyai Gábor egy eseti bizottság felállítására tett javaslatot a Szenátus feladatköreinek, valamint a Szervezeti és Működési Rend felülvizsgálatának céljából. Több hozzászóló is egyetértett abban, hogy az elmúlt időszak változásairól érdemes lenne beszélni, azonban az eseti bizottság kérdésében többen nem értettek egyet. A rektor is támogatta, hogy érdemes a Szenátusnak gondolkodnia saját szerepéről az Egyetem életében, de ő az újdonsült akadémiai fejlesztésekért felelős rektorhelyettest bízná meg azzal, hogy vezesse ezt a feladatot, és történjenek meg az ehhez szükséges beszélgetések. Takáts Előd javaslatában a februári ülést jelölte ki határidőnek, ekkorra érkezik majd konkrét javaslattal Zsóka Ágnes rektorhelyettes. 

A Szenátus 23 igen szavazattal, tartózkodás és nem szavazat nélkül elfogadta a rektor javaslatát. 

Napirend utáni pontban Kovács Erzsébet beszámolt arról, hogy 2021. szeptembertől megalakult a professzori testület a Corvinus Egyetemen, szeretnének foglalkozni a kutatásfinanszírozás és az akadémiai előmenetel kérdéseivel, valamint segíteni szeretnék a docenseket, hogy habilitáljanak. Tavasszal tartanak majd élőben is találkozót, ahol az MTA doktori cím megszerzésének folyamata lesz a fő témájuk.  

Zárásként Takáts Előd minden Szenátusi tag számára kellemes karácsonyi ünnepeket és boldog új évet kívánt, a következő ülést januárra tervezik.