TDK-sztorik: Így tehetsz eleget a tudományos írás követelményeinek

Az innováció és a technológia-elfogadás, valamint a turizmusmarketing a legnépszerűbb témák, amelyeket az utóbbi években Kenesei Zsófiánál választanak a hallgatók. A Marketing Intézet oktatója szerint ezek a témák több perspektívából vizsgálhatók, egyebek mellett megközelíthetőek kommunikációs, stratégiai vagy a fogyasztói magatartás irányból. Ennek megfelelően a dolgozatok több szekcióban is megjelenhetnek, így Zsófia a Marketingstratégia, Marketingkutatás és fogyasztói magatartás, valamint a Turizmus szekcióban is aktívan részt vesz. Az elmúlt években több szerepkörben is megjelent a Tudományos Diákköri Konferencián, volt bíráló, bizottsági tag, elnök, mostanában pedig leginkább konzulensként segíti a hallgatók munkáját.

TDK-dolgozatot írni nem egyszerű feladat, ennek ellenére sokaknak megdöbbentően jól sikerül. „Előfordult, hogy egy szakirodalom-elemzés után leesett az állam, mert PhD-színvonalon írta meg a hallgató, de ennek az ellenkezőjével is találkoztam már. Ez a fogalmazóképesség azonban semmit nem mond a személy tudományos érdeklődéséről. Volt olyan hallgatóm, akivel végigküzdöttem egy dolgozatot, majd PhD-hallgató lett, és annak ellenére, hogy a legkiválóbbak közül való, mégsem az írás a legerősebb képessége” – emlékezett vissza Zsófia. Az oktató szerint emiatt nem érdemes lemondani a tudományos pályáról, hiszen gyakorlással javítható az akadémiai íráskészség.

Minden tudományos munkának, mint szakdolgozat, doktori disszertáció és TDK, ugyanaz a szakmai követelménye, csupán szofisztikáltságban és elmélyülésben vannak különbségek. Hogyha valaki sosem írt ilyen jellegű dolgozatot, érdemes tájékozódni. Ezt első kézből megtehetjük a konzulensünknél. “Az én polcaimon is van pár példaértékű szakdolgozat, amelyből lehet tanulni, emellett az egyetemi könyvtár is szervez workshopokat, illetve összegyűjtöttem a legfontosabb információkat, mint a dolgozat felépítése, a különböző szakaszok, mit tartalmazzon a bevezető és a szakirodalmi összegzés, és így tovább” – hangsúlyozta a mentor.

Zsófiának azok a TDK-dolgozatok voltak a legemlékezetesebbek, amelyekből ő is tanult, de lenyűgözőnek tartja azt az esetet is, amikor az egyik hallgató önszorgalomból sajátított el új képességeket. Éppen az adatbázis elemzéséhez érkeztek, amikor a diák észrevette, hogy a szakirodalomban nem regresszióval, hanem sokkal komplexebb módszerrel dolgoznak és jelezte Zsófiának, szeretné megtanulni a másik technikát. „A hallgató egy hónap alatt megtanulta azt a módszert, amelyet még a kollégáim közül is nagyon kevesen ismernek, majd elkészítette az adatelemzést és összességében fantasztikus lett a dolgozat” – részletezte Zsófia.

„Nagyon szeretem a hallgatókkal való munkát, mert rendkívül inspirálnak engem is. Amikor szükséges volt, online tartottuk a konzultációkat, de sokkal jobban kedvelem, ha személyesen zajlik a közös gondolkodás” – folytatta Zsófia, aki azt tapasztalta, hogy a beszélgetések során az újabb és újabb gondolatok továbbviszik a hallgatókat a témájuk feldolgozásában. Szerencsés abban a tekintetben, hogy valamennyi TDK-zója aktív és lelkes, nem kell őket noszogatni.

“A szakszeminaristákkal szeptemberben kezdődik a közös munka, más hallgatók pedig már november-december környékén felkeresnek. Ők általában márciusra már elkészültek a szakirodalomelemzéssel és elkezdhetik az empirikus kutatást, amely történhet kvalitatív interjúkészítéssel vagy kvantitatív kérdőíves adatfelvétellel” – részletezte Zsófia. Bár nem követelmény mindenhol az empirikus adatfelvétel, a marketing szekcióban kívánatos. Ideális lezárni a kutatást március végéig, így áprilisban az adatok feldolgozásával és leírásával folytathatjuk a dolgozatunkat. Nagy kihívás, hogy a leadás határideje előtt két héttel elkészüljünk mindennel, de megéri, hiszen így bőven marad idő arra, hogy a mentor is alapos és elmélyült visszajelzést adhasson a hallgatónak.

Az idei Tudományos Diákköri Konferenciával kapcsolatos információkért látogassatok el az egyetem honlapjára, és kövessétek a BCE TDK Facebook–oldalát.

A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás, az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.