Nem kevesebb, hanem más lesz a munka, ehhez pedig az alkalmazkodóképesség a legfontosabb

“Az alapszintű képzések jelentik az ugródeszkát a szakmai karrier felé” – áll a 2023-as EFMD alapképzésekről szóló konferencia nyitóoldalán. A menedzsment és az ahhoz kapcsolódó területek alapképzési programjainak vezetői és adminisztrátorai számára szervezett éves konferencia középpontjában a mesterséges intelligencia állt. 

A konferencia utolsó napján Dr. Szántó Richárd, alapképzésekért felelős dékán, egyúttal a konferencia levezető elnöke köszöntötte a résztvevőket. A zárónap első szekciója Dr. Fehér Péter nemzetközi kapcsolatokért felelős vezető által moderált kerekasztal-beszélgetés volt. A beszélgetésen vezető hazai vállalatok képviselői, valamint Nagy Judit, a Gazdálkodási és menedzsment alapszak szakfelelőse és Bunevácz Regina mesterszakos hallgató beszéltek arról, milyen hatással lehet a technológia a hallgatók karrierjére és hogyan lehet felkészülni ezekre a kihívásokra. 

Nem kevesebb, hanem más lesz a munka 

A mesterséges intelligencia hatása már most is érezhető a munkahelyeken, ez a trend pedig minden előrejelzés szerint folytatódni fog a beszélgetés résztvevői szerint. Ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a változás nem az elvégzendő feladatok mennyiségét fogja csökkenteni, hanem azok formáját változtatja meg. 

“A munkavégzés változik, ez egy nyilvánvaló trend. Ez viszont nem azt jelenti, hogy kevesebb lesz a teendő, hanem azt, hogy más” – mondta Bárány Tamás, a MOL Csoport toborzásért felelős vezetője. Szerinte a munkaerőhiány a jövőben is komoly probléma lesz, melynek megoldásában fontos szerepet kap a felsőoktatás, ezen belül az együttműködés a Corvinus Egyetemmel. 

A mesterséges intelligencia persze nem új jelenség, több éve jelen van valamilyen formában az életünkben, erről Fertig Balázs, az MBH Bank toborzási és felvételi igazgatója beszélt. A ChatGPT-t ő maga is kipróbálta, a munkája során pedig 80 százalékban jó eredményeket kapott. Amire koncentrálni kell, az a fennmaradó 20 százaléka a munkának. Ez olyan feladatokra vonatkozik, ahol nem elég általánosan megfogalmazott állításokat tenni, de ide tartoznak a konkrét vezetői döntések is, melyeket nem lehet a mesterséges intelligenciára bízni. 

Szintén egyfajta személyi asszisztensként képzeli el az AI jövőjét Bunevácz Regina, aki a Corvinus vezetés és szervezés – CEMS mesterszakos hallgatójaként vett részt a beszélgetésen. “A mesterséges intelligencia csak egy eszköz ahhoz, hogy prezentációt készítsek vagy valami újat tanuljak egy témáról” – mondta arról, hol használja már most is a tanulmányai és a munkája során.  

A munka 80 százalékát elvégzik az AI-alapú szoftverek, az egyetemeknek tehát a maradék 20 százalékban kell megerősíteniük a hallgatókat Nagy Judit, a Corvinus docense, valamint a Gazdálkodási- és menedzsment alapszak szakfelelőse szerint. A jövőben szerinte a legfontosabb a kreativitás, a kritikai gondolkodás, a mélyebb ismeretek megszerzése, valamint a rendelkezésre álló lehetőségek kiegyensúlyozott felhasználása lesz. 

Folyamatosan alkalmazkodni kell a kihívásokhoz 

Ahhoz, hogy ebben a felgyorsult és egyre nehezebben megjósolható jövőben is sikeresen küzdjenek meg a kihívásokkal a hallgatók, az alkalmazkodóképesség fejlesztésére van szükség. 

“Az összes nagyobb vállalat építi a saját, mesterséges intelligencián alapuló megoldását, ezek pedig nagyon eltérőek lehetnek” – mondta Fertig Balázs utalva arra, hogy lehetetlen egy egyetemi képzés során minden egyes szoftver kezelését megtanulni. Szerinte arra van szükség, hogy a kritikai gondolkodást segítségül hívva tudjanak alkalmazkodni a pályakezdők azokhoz a megoldásokhoz, melyeket az adott munkaadó használ. 

A vállalatok széles skálán mozgó hozzáállását erősítette meg Bárány Tamás is. A MOL-nál például az egészség és a biztonság a legelső szempont, így inkább a már jól bevált és kipróbált megoldásokra fókuszálnak. Ez viszont nem jelenti azt, hogy ne lehetne ebben a szektorban is új megoldások után nézni, ehhez pedig új menedzsment-programokra is szükség lehet. 

Kitért arra is, hogy a különböző iparágak és a vállalatméret szerint is jelentős eltérések lehetnek. Az IT- vagy más, digitális technológia által vezérelt szektorban nyilvánvalóan nagyobb szerepe lesz a mesterséges intelligenciának, de az eltérés jelentős lehet a nagyvállalatok és a kis- és középvállalatok között is. 

Egyre nehezebb pályakezdőnek lenni, pedig ők jelentik az új inspirációt és a jövőt 

“A vezetőknek ismerniük kell ezeket a megoldásokat és meg kell érteniük ezeket az elveket” – mondta Bunevácz Regina, de arra is figyelni kell szerinte, hogy a kiszervezési folyamat során a munkavállalók ne veszítsék el készségeiket. A pályakezdők helyzetére is igaz ez az állítás, mert hiába lehet elvégezni a munka 80 százalékát az AI segítségével, az igazi vezetővé váláshoz épp ezekben kell kellő jártasságot szerezni ahhoz, hogy a maradék 20 százalékhoz már megfelelő szakértelemmel láthassunk hozzá. 

Az AI megjelenése ráadásul egy másik nehézség elé is állítja a pályakezdőket. Épp abban jók ezek a megoldások, melyeket jellemzően a junior kollégák végeztek korábban. A pályakezdők által nyújtott munkavégzésre tehát csökken az igény, de “ha nem lesznek juniorok, nem lesznek később senior kollégák sem” világított rá az ellentmondásra Bárány Tamás. “Mi ráadásul új inspirációt is várunk tőlük, mert szükségünk van valakire, aki képes eredeti ötleteket hozni és fel tudja hívni a figyelmünket az új megoldásokra is” – tette hozzá.  

Ezért elvárás a frissen végzettektől, hogy a specifikus szakértelem mellett hajlandóak legyenek tanulni, a vállalat pedig egyre inkább egyfajta folyamatos tanulásra szolgáló intézményként jelenik meg számukra. 

Ebben a folyamatban a mesterséges intelligenciát is muszáj lesz használni. “Mutassuk meg a hallgatóknak, hogyan működik és hogy miként kell használni. Engedjük meg nekik, hogy használják és mentoráljuk is őket úgy, hogy közben megmaradjanak a saját gondolataik is” – mondta Nagy Judit arról, mi kell ahhoz az egyetemek részéről, hogy a mesterséges intelligencia ne elvegye, hanem támogassa az egyetemről kikerülő pályakezdők munkáját. 

“Az AI általános működési elveit kell megtanítanunk. Olyan hallgatókat kell képeznünk, akik flexibilisek és szeretnének tanulni. Akik elfogadják, hogy a változás folyamatosan jelen lesz az életben, és szeretnének ehhez alkalmazkodni”. 

Szerző: Kovács Máté (AI-mentes tartalom) 

A Panelbeszélgetés után Word Café-t is tartottak, ahol hét asztalnál hét különböző témát dolgozhattak fel a résztvevők. A témafelelősök és a beszélgetés irányítói egy téma kivételével a Corvinus AI committee tagjai voltak. 

“A pénteki World Café szekció résztvevői a generatív AI felsőoktatásra gyakorolt hatását vitatták meg. Dr. Bokor Tamás témája azt térképezte fel, hogy a generatív mesterséges intelligencia használatának elterjedése hogyan befolyásolja a hallgatók viselkedését. Dr. Balogh Zsolt asztaltársasága a generatív AI etikai kérdéseit és azok következményét boncolgatta. Dr. Csáki Csaba csoportja az új intézményi irányelvek szükségességét vitatta az AI oktatásban jelentkező kihívásainak kezelése érdekében. 

A beszélgetések résztvevői kilenc különböző országból érkeztek, így különféle szempontokat tudtak bemutatni. A legtöbb intézmény nem fogalmazott meg specifikus irányelveket a generatív AI-val kapcsolatban, az első reakciók a pániktól a meglepetésig terjedtek. Bár öt intézmény útmutatókat hozott létre elsősorban oktatóknak, az AI-hoz kapcsolódó vizsgaszabályokra már csak töredékük tért ki. Érdekesség, hogy egyetlen intézmény sem tiltotta meg a generatív AI használatát teljes egészében. Néhány egyetem AI-bizottságokat hozott létre a kapcsolódó problémák vizsgálatára, kettőnél a hallgatók is részt vettek a bizottságokban. 

Dr. Nagy Judit asztaltársasága körében kiemelte, hogy szükség van az értékelési módszerek átgondolására a generatív AI korában. Dr. Fehér Péter csoportja az oktatók felkészítésének fontosságát emelte ki. A felkészítéshez szükséges az oktatók közötti együttműködés, a csapatmunka, valamint a bottom-up kezdeményezések és top-down támogatás egyensúlyának megőrzése. Pintér Róbert és csoportja a személyes ChatGPT eszközök létrehozásának lehetőségét vizsgálta, Friedemann Schulze-Fielitz, az EFMD Global Business School Services igazgatója pedig csoportjával együtt feltárta az AI a munkaerőpiac jövőjére gyakorolt hatását. 

A konferenciát Nagy Róbert, az MBH Bank IT technológia ügyvezető igazgatójának előadása zárta, Back to the Future címmel.