Új „kötelező” gazdaságpolitikai olvasmány született az ukrajnai háború régiós hatásairól

Háború, migráció, gazdasági és költségvetési problémák, újjáépítés – mindezeket a témákat is felöleli a kiadvány, amit Csaba László (Corvinus, CEU), illetve Surányi György (Corvinus) és a szerkesztő Mátyás László (az MTA doktora, a CEU professzora) október végén mutatta be a Corvinuson, az MTA Közgazdaságtudományi Bizottság ülésén. Az angol nyelvű könyvet idén nyáron a Springer adta ki, a pontos címe Central and Eastern European Economies and the War in Ukraine.  

A könyv fejezetei foglalkoznak a fiskális politikával, a gazdasági helyzettel és mutatókkal, az inflációval, a külkereskedelemmel, a szankciókkal és azzal, milyen hatása van mindezekre az ukrajnai háborúnak a már említett országokban. A gazdasági növekedésről és rezilienciáról szóló fejezet nyílt hozzáférésű, a kiadó weboldaláról szabadon letölthető. 

A szerzők többsége magyar – a többi között Kónya István (Corvinus), Király Júlia (az MNB volt alelnöke), Győrffy Dóra (Corvinus), László Csaba volt pénzügyminiszter, Benczúr Péter (CEU), Kóczán Zsóka (Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank) –, de külföldi, a közép- és kelet-európai térséggel foglalkozó közgazdász szerzők tanulmányai is szerepelnek a kötetben. Mint Mátyás László hangsúlyozta, a kötet fejezetei szigorú adatelemzéseken alapulnak, megítélése szerint ebben rengeteg munka volt. Szerkesztőként megjegyezte: „a politikai tartalmú megjegyzéseket kihúztam a kötetből”. 

A költségvetés mozgástere szűk 

Először Csaba professzor mutatta be a könyvet, azzal kezdte, hogy „akit meg akar dicsérni az ember, azt mondja, hogy a Springernél jelent meg a tanulmánya”. Számára a legfontosabb az volt a könyvben, hogy kiderül belőle, a rendszerváltás első negyedszázadában egyértelmű volt a térség országaiban a gazdasági konvergencia, de ez az elmúlt években elakadt: a háborús válság miatt a régió lelassult. A könyv kimondja a professzor szerint az is, hogy az ukrán háború hatása az energiára és inflációra átmeneti volt. Csaba professzor úgy látja, jól bemutatják a szerzők, hogy a költségvetés mozgástere szűk, és úgy gondolja, fontos üzenete is a könyvnek, hogy „nem arról van szó, hogy csak akarjuk és belendül a gazdaság”.  

Nagyon lényeges szerinte a migráció kérdése: az európai gazdaságnak nem a dél-észak irányú, hanem a kelet-nyugat irányú migráció a fontos. Ukrajnából tízmillió ember ment el, és a fogadó társadalmak és gazdaságok viszonylag jól kezelték ezt a kihívást. Végül Csaba professzor szerint rendkívül lényeges Ukrajna újjáépítésének kérdése is: erről szerinte előre kell gondolkodni. A professzor néhány hiányérzetéről is beszélt a kötettel kapcsolatban, szerinte jó lett volna egy összefoglaló fejezet is. 

Az újjáépítésről már most gondolkodni kell 

Surányi György véleménye szerint „elképesztően sok és sikeres munka van a kötetben”, szerinte mind a tíz fejezete akár külön bemutatást is érdemelne. „A háború, a szankciók ellenére Ukrajna jelen pillanatban is működik, ez maga a csoda” – húzta alá a korábbi jegybankelnök. Ő is beszélt arról, mennyire fontos – bár jelen pillanatban még a tűzszünetre várunk –, hogy már most gondolkodjunk az újjáépítésről, ehhez az EU-nak mindenképpen új forrásokat kell feltárnia. Az unió a járvány után jó utat talált ehhez a közös kötvénykibocsátás révén. Surányi beszélt a szankciókról szóló fejezetről is, szerinte ez egy területen, az energetikai szankcióknál nagyon sikeres volt, az olaj és a gáz ára visszaállt, és mindez az infláció letörésében is szerepet játszott.  

Magyarként olvasva sajnos kiderül a könyvből, hogy a térség országaiban mindenben a legrosszabbak vagyunk, ez vonatkozik a költségvetésre is, meg a szociális védelemre is. Magyarország szakadt el a legkisebb mértékben Oroszországtól, s mi vagyunk az egyetlenek a régióban, aki mindenkinek ártámogatást ad az energiaiparban – még a lengyel jobboldali kormány is az energia-korszerűsítésre adta a legtöbb pénzt

– fejtette ki Surányi.  

Kulcs a régió megértéséhez: a migrációtól az oligarchákig  

Surányi azt is hangsúlyozta: „ha valaki meg akarja érteni, mi történt a régióban, érdemes elolvasnia ezt a könyvet”. A volt jegybankelnök ugyanakkor némileg bírálta az inflációról szóló fejezetet a kötetben, szerinte „ez a fejezet komoly matematikai módszereket és modelleket alkalmaz, de valahogy a valóság nem tükrözi mindezt. A módszereket és modelleket nem árt szembesíteni a tapasztalatokkal” – állította. (Később a fejezet egyik jelenlévő szerzője úgy reagált Surányi felvetésére, hogy a kötetnek nem a magyar olvasó a célközönsége, hanem éppen azok, akik nem ismerik ezt a régiót: a cél az volt, hogy olyan módszert találjanak a fejezet alkotói, amellyel egységesen lehet elemezni a térség országait.)  

A könyv bemutatása kapcsán beszélgetés kezdődött olyan fontos kérdésekről is, hogy Ukrajnában jelenleg demográfiai katasztrófa van, hiszen milliók hagyták el az országot, nagy kérdés, kik és milyen képzettséggel fognak oda visszatérni, erről jelenleg csak feltételezések vannak.   

Csaba professzor szerint sok kérdés nyitott még a későbbi újjáépítésben, nem lehet tudni, ha meg is szűnik a háború, ki fog oda befektetni a NATO biztonsági garanciája nélkül. Surányi úgy vélte, Ukrajnát nem lehet magántőkéből vagy hitelből újjáépíteni, szerinte donációra is szükség van.  

Szóba került az ukrán oligarchák kérdése is: egyes vélekedések szerint az ország újjáépítésének akkor van realitása, ha a korrupciót valahogyan kordában lehet tartani az országban. Van olyan vélekedés, tapasztalat is, hogy ha tűzszünet lesz, újból előjönnek az oligarchák Ukrajnában. Nyilván az is szerepet játszik ez utóbbi kérdésekben, mi lesz az amerikai választás végeredménye – az ülés napján ez még nyitott kérdés volt.  

Az ülésen László Csaba volt pénzügyminiszter (a könyv egyik fejezetének szerzője), arról beszélt, hogy az államadósság finanszírozásában sokat segít egy országnak az eurozóna-tagság. Ő is fontosnak tartja a menekültek kérdését, mint elmesélte, saját maga is segített az ukrán menekültek fuvarozásában a pályaudvarokon. Személyes élménye, hogy elsősorban női menekültekkel találkozott, azt azonban természetesen ő sem tudja, ha eljön ennek az ideje, kik térnek majd haza Ukrajnába, a nők vagy a férfiak. 

Török Katalin