Új szintre emelni a hallgatói jóllétet és élményt
_20250307083635.jpg)
Fontos, hogy minőségi, hallgatóorientált szolgáltatást tudjunk nyújtani, ami vonzó lehet nem csak a magyar, hanem a külföldi hallgatók számára is – hangsúlyozza az EXCO-tagok szakmai terveit bemutató sorozatunkban Nagy Judit, a Corvinus Egyetem hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettese. Elmondja, hogyan javítható a hallgatói jóllét és élmény, milyen új szervezeti egységek jöttek létre, és azt is, milyen formabontó tudományos versenyre számíthatunk szeptemberben.
Hogyan látod, hol tart most a Corvinus az átalakítási folyamatban?
December közepe óta töltöm be a hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesi posztot, de az egyetem vezetésének több tagja is új, ami számomra pozitív dolog, mert hiszek abban, hogy az általunk képviselt új szemlélet, új gondolatok meghatározóak lesznek az elkövetkező években. Rektor úron azt látom, hogy nagyon együttműködő, és csapatban gondolkodik, ez pedig igazán közel áll az én munkavégzési filozófiámhoz. Szívesen dolgozom majd együtt vele az egyetem további fejlődésén, és úgy látom, hogy az intézményünket irányító csapat többi tagja is így van ezzel. Persze még javában benne vagyunk az átalakulásban, formálódnak a felelősségi körök és a területek, de szerintem jó úton járunk, és ez a kooperatív környezet meghozza majd a gyümölcsét.
Hallgatói ügyekért felelős rektorhelyettesként mit tekintesz a fő célodnak?
Az én pozícióm nemcsak itt a Corvinuson számít újnak, az országban sem volt példa arra, hogy hallgatói ügyekért felelős dékánt vagy rektorhelyettest neveztek volna ki egy egyetemen. Ez bizonyos értelemben azért is meglepő, mert az egyetem a hallgatókért van, az ő oktatásuk adja a létezésének egyik fő értelmét, természetesen a kutatás mellett. Hogy én képviselhetem a hallgatókat, számomra nagy megtiszteltetés és egyben nagy felelősség. Egész egyetemi pályafutásom alatt igyekeztem hallgatóorientáltan gondolkodni, működni és dolgozni. Tehát számomra tulajdonképpen nincs lényegi változás, annyi az újdonság, hogy most nem szakfelelősként, hanem az egyetem teljes hallgatói közösségéért tehetem ugyanezt. A feladatom pedig az, hogy a hallgatói nézőpontot érvényesítsem a menedzsmentben. Arra gondolok például, hogy nagyszerű, hogy van egy új stratégiánk, vannak döntéseink, amelyek támogatják annak megvalósítását, de nem mindegy, hogy mindez milyen hatással lesz a hallgatókra. Annak érdekében, hogy minél pontosabban tudjam képviselni az ő szempontjaikat, szeretnék szorosan együttműködni a hallgatói önkormányzattal, és a köztünk lévő bizalomnak köszönhetően jó esélyt látok az eredményes kooperációra, illetve a többi diákszervezettel is hasonlóan jó együttműködésre törekszem. Teljesen nyitott vagyok arra, hogy beszéljünk, egyeztessünk, megismerjük egymás álláspontját, felmérjük, hogy mire van és mire nincs lehetőség, mert az én érdekem és feladatom, hogy őket segítsem.
A rektorhelyettesi pályázatodban az egyik legfontosabb célkitűzésedként egy befogadó és támogató közösség kialakítását jelölted meg. Hogyan tervezed ezt elérni?
Az egyetemünk még nemzetközibbé válásában az egyik hangsúlyos lépés az, hogy felkészüljünk a mostaninál nagyobb számú nemzetközi hallgató fogadására. Ebben egyébként elég jó úton járunk, de további komplex szolgáltatásfejlesztésre van szükség, hogy olyan célcsoportokat is elérjünk, akik jelenleg még nem választanak minket. Az oktatásban meglátásom szerint jó úton járunk, nemzetközi tanúsítványok, akkreditációk bizonyítják, hogy amit nálunk lehet tanulni és ahogyan lehet tanulni, az versenyképes. Vagyis a kiegészítő szolgáltatásokra nagyobb hangsúlyt kell majd fektetnünk, ami miatt mondjuk egy német, francia vagy amerikai diák a sok egyetem közül, amelynek a képzési díját ki tudja fizetni, minket választ. És itt kap szerepet például a Karrierszolgáltatás, illetve a Tehetségmenedzsment Központ. A Testnevelési és Sportközpont már létezett korábban is, de ezt is láthatóbbá kell tenni, hogy hozzájáruljon a hallgatói élmény javításához. A Hallgatói Élmény és Jóllét részleg megalakulása nem előzmények nélküli, hiszen Hallgatói Támogatás néven korábban is létezett a jóllétet támogató csoport, ami most kiegészül az élménnyel. Azt várom ettől a részlegtől, hogy összefogja azokat az egyetemen elérhető tevékenységeket, amelyeknek köszönhetően a hallgatók élvezik, hogy itt vannak, és megteremti az új, „corvinusos vagyok” feelinget. Számos olyan program van már most is az egyetemen, ami segíti a kulturális különbségek megértését, támogatják a nemzetközi diákok integrációját, akik esetenként teljesen más kultúrából érkeznek. De azért még ezen is dolgoznunk kell, mert bár szerencsére egyre több nemzetközi hallgatónk van, nekik sokszor más típusú problémáik vannak, kicsit jobban kell fogni a kezüket, több kérdésük van, mert nem ismerik a magyarországi viszonyokat, sajátosságokat, és elbizonytalanodnak, eltanácstalanodnak ebben a környezetben. A minél gördülékenyebb tanulmányi ügyintézés és adminisztráció is kulcsfontosságú az egyetem hallgatóbarát működése szempontjából. A Tanulmányi Ügyek egy klasszikus szervezeti egység az egyetemen belül. Itt olyan fejlesztéseket képzelek el, amelyeknek az alapja, hogy hallgatóorientáltan, folyamatokban gondolkodunk, a lehető legtöbb módot biztosítva arra, hogy a hallgatói problémákat gyorsan és konstruktívan megoldjuk. Erre egyébként jó eszköz a már működő Intézd online! digitális platform, és a terveim között szerepel, hogy ezt kiterjesszük. Itt arra gondolok, hogy az intézetek, tanszékek is integrálhatóak legyenek, mert számos hallgatói kérdés merül fel, ami az ő kompetenciájuk, de a jelenlegi rendszerben még nem tudjuk feléjük továbbítani a hallgatói kérdéseket. Hosszú távon pedig örülnék, ha indítani tudnánk egy AI chatbotot, ami segít a hallgatóknak egy csomó kérdés megválaszolásában.
Fontosnak tartom, hogy a most említett részlegek munkájának eredményeként olyan szolgáltatáscsomagok álljanak össze, amelyen keresztül minőségi, hallgatóorientált szolgáltatást nyújtunk nem csak a magyarok, hanem a külföldiek számára is.
A Corvinus Talent Program célja, hogy a hallgatók versenyképes készségeket sajátítsanak el. Hogyan támogatod a program megvalósulását?
Létrehoztunk egy teljesen új részleget Tehetségmenedzsment Központ (Centre for Talent Management) néven, amelynek feladata az említett cél megvalósítása. Egyelőre a szervezetépítésnél tartunk, sikerült megtalálnunk hozzá a vezetőt, de természetesen kellenek majd mellé olyan munkatársak, akik az operatív munkában támogatják, mint például a nyári egyetemek, tanulmányi versenyek szervezése vagy koordinálása, a szakkollégiumokkal, diákszervezetekkel való kapcsolattartás. Ennek a részlegnek lesz a feladata az egyetemi tudományos diákköri tevékenység fejlesztése, és bizonyos szintű újragondolása is. Ezen a vonalon egyébként elindultunk már, függetlenül attól, hogy ez a szervezeti egység még csak most alakul. Szeretnénk pilot jelleggel egy nyári egyetemet rendezni júliusban, egy egyhetes kurzust, ahova nemzetközi és természetesen corvinusos vagy más hazai egyetemek hallgatóit is várjuk, ennek most állítjuk össze a programját. Nagyon izgalmas témával készülünk egyébként, a nyári egyetem témája a fenntarthatóság és a mesterséges intelligencia lesz. Emellett tervezünk szeptemberben, még a tanévkezdés előtt egy TDK-s versenyt, melynek keretében egy vállalati és non-profit szektorból érkező zsűri előtt a mi hallgatóink, illetve más hazai, valamint külföldi egyetemeken tudományos munkákat publikáló diákjai egy pitchet tarthatnak, melynek célja, hogy a kutatási, tudományos ötletüket népszerűsítsék vagy akár eladják. Kicsit úgy, mint a Cápák között című tévéműsorban. Kíváncsi vagyok, hogy mit hoznak más egyetemek, vagy egyáltalán máshol milyen a diáktudományos tevékenység, és ez hogyan viszonyul mondjuk a mi diákjaink TDK keretében megvalósuló tudományos teljesítményéhez. Szintén a Tehetségmenedzsment Központ feladata lesz a Navigátor továbbvitele, amibe szeretnénk minél több hallgatót becsatornázni. Szeretnénk elérni, hogy minél többen tegyék próbára magukat, próbálják beazonosítani azokat a képességeket, készségeket, amikben jók, valamint azokat a területeket, ahol még fejlődniük kell, és ehhez segítséget is kapjanak akár mentorálás formájában, akár megfelelő tantárgyak, kurzusok ajánlásával.
Milyen elképzeléseid vannak a hallgatók karrierútjának beindítása kapcsán?
Erre a célra hoztuk létre a Karriertámogatási Szolgáltatások (Career Services) részleget, ami jelenleg „másfél” fővel dolgozik, és az a feladata, hogy kialakítson egy karrierszolgáltatási portfóliót. Ennek egyik eleme, hogy a hallgatók rendszeresen és kiszámítható módon tudjanak karrierszolgáltatásokat igénybe venni, akár egyénileg vagy csoportosan. Legyen lehetőségük például olyan csoportos konzultációra járni, ami a karrierválasztásukat, munkakeresésüket segíti. Olyanokra gondolok itt, mint egy rendszeres tréning-sorozat a CV-írásról, motivációs levél megírásáról, Linkedin–felület felépítéséről, vagy arról, hogyan kell állást keresni, milyen kulcsszavakkal, milyen portálokon. Emellett olyan konzultációs lehetőségek létrehozására is szükség van, ahol ugyanezekről a kérdésekről vagy akár még konkrétabb dolgokról egyénileg tud beszélni a diák egy konzultánssal, aki segíteni tud neki például abban, hogyan kezdjen hozzá a munkakereséshez. A Karriertámogatás másik fontos célja, hogy segítsük a hallgatókat releváns és tartalmas szakmai gyakorlati helyek, illetve álláslehetőségek megtalálásában. Számos szakon van kötelező szakmai gyakorlat, és jó lenne, ha a hallgatók ezek keretében olyan helyekre tudnának eljutni, ahol releváns munkát végezhetnek. Ehhez meg kell találnunk az erre nyitott cégeket vagy egyéb szervezeteket, amiben nagy segítségünkre van egyébként a Vállalati és Intézményi Kapcsolatok (VIK) szervezeti egység. Egyre több vállalattal köt partnerségi szerződést az egyetemünk, amelyeket szeretnénk bevonni ebbe a programba is. Fontos célkitűzés az is, hogy segítsük a hallgatókat a nemzetközi karrier elindításában, vagyis olyan szakmai gyakorlati lehetőségeket kínáljunk nekik, amivel kipróbálhatják magukat külföldön. Ezért most kifejezetten olyan munkatársakat keresünk, akik otthon vannak a nemzetközi szakmai gyakorlati helyek megtalálásában, és segíteni tudják ebben a diákokat.
A programodban is hangsúlyoztad, hogy a hallgatói jóllét és mentális egészség támogatása kulcsfontosságú a sikeres egyetemi évekhez. Milyen lépéseket tervezel ezen a területen?
Ahogy már említettem, korábban is működött az egyetemen egy Hallgatói Támogatás csoport. Ez a pszichológusokból álló csapat sok mindennel foglalkozik, többek között életútra és karrierre vonatkozó tanácsadássalis, de természetesen olyan esetekkel is, amikor valami komolyabb baj van, és pszichológus segítségére szorul a diák. Rengeteg hallgatónk van, sokféle háttérrel, vegyes „csomagot” hoznak magukkal, sokan nehéz terheket cipelnek, emellett pedig még az egyetemen is érik őket kihívások. A kérdés, hogyan tudunk nekik abban segíteni, hogy időben szakemberhez forduljanak, és felismerjék, hogy azért vannak ezek a szolgáltatások, hogy rajtuk segítsenek. Úgyhogy én a prevencióra helyezném a hangsúlyt, és ez a következő időszakban kiemelt figyelmet kap majd a Hallgatói Támogatás részéről. Ők a szakemberek, nem én fogom megmondani, hogy konkrétan mit tegyenek, ezt teljesen rájuk bízom. Az viszont fontos, hogy elkezdjünk azon dolgozni, hogy olyan eseményeket, találkozási lehetőségeket teremtsünk, ahol azok a hallgatók, akiknek szükségük lenne segítségre, megtalálhatják őket.
Ismerünk sztereotípiákat, sőt mémeket arról, milyen a Corvinus-hallgató. Te, aki a menedzsmentben képviseled őt, hogyan látod, milyen a Corvinuson tanuló diák?
A Corvinus–hallgató okos, és van valamilyen belső motivációja, nem csak el akar végezni egy egyetemet, hanem tudja, hogy van benne egy szikra, egy lehetőség, hogy változtathat valamit a dolgokon. Magyarországon biztosan, de akár az egész világon.
Gyakran ér minket a vád, hogy elitista egyetem vagyunk, de ez félreértés. Nem a mai elit gyerekeit képezzük, hanem a holnap elitjét, akik a gazdasági és társadalmi döntéshozók fontos részét fogják jelenteni. A covinusosok most is felülreprezentáltak ezekben a körökben, és ez valószínűleg a jövőben is így lesz. Az átlagnál jóval többen lesznek valamilyen vezető pozícióban olyan vállalatoknál, szervezeteknél, amelyek hatással vannak országos, regionális vagy néha világszintű döntésekre. Büszkék vagyunk rá, és érezzük a felelősségét annak, hogy olyan embereket képzünk, akik felelősen gondolkodnak a társadalomról, a környezetről, a gazdaságról, és hogy tanulmányaik segítségével képesek megtenni azokat a lépéseket, amivel aztán nemcsak a saját karrierjüket viszik előre.