Új többpólusú világrend? – konferencián vizsgálták Eurázsiát 

“Valóban egy többpólusú világ felé haladunk?” – tette fel a kérdést Matura Tamás, a Corvinus Egyetem adjunktusa, a rendezvény szervezője, miközben bemutatta az Európai Unió, az Eurázsiai Gazdasági Unió és az Övezet és Út című konferenciát: Felfogások, gyakorlatok és kockázatok Eurázsiában. A rendezvényt az Európai Unió Erasmus+ programja támogatta, és a Budapesti Corvinus Egyetem Faculty Clubjában rendezték 2023. május 11-én és 12-én.  

David Morris, a konferencia másik házigazdája megnyitó beszédében bemutatta az EUCON projektet. Beszélt a kezdetekről, amikor Matura Tamás és ő négy évvel ezelőtt elindították a pályázatot. Akkoriban az Övezet és Út kezdeményezés forró téma volt a tudományban. Azóta a figyelem középpontjába került az ukrajnai háború és a világjárvány, amelyek új perspektívákat adtak a térségben való együttműködéshez. A kihívások ellenére a projekt sikeresen elérte fő célját, nevezetesen a tudósok hálózatának kiépítését az eurázsiai régióban. A projekt végéhez közeledve a három projektzáró rendezvény egyike teret biztosít a régió átalakulásának és kihívásainak megvitatására.  

A török világ felemelkedőben 

Hóvári János nagykövet, a Károli Gáspár Egyetem professzora nyitóbeszédében sajátos nézőpontból közelítette meg ezeket a témákat. A Türk Államok Szervezete Képviseleti Irodájának vezetőjeként a türk világ fogalmáról és jelenlegi helyzetéről beszélt Eurázsiában. A professzor úr által bemutatott kormányközi együttműködés célja a lépésről lépésre történő integráció. Magyarország az elmúlt években nyitott a türk világ felé, és végül megfigyelő államként csatlakozott a szervezethez.  

Hóvári professzor 2019 óta vezeti a magyar irodát, és az összes tagállam diplomatáival együtt dolgozik a geopolitikai együttműködésen. Hangsúlyozta, hogy a szervezet egységesen képviseli a török világot. „Az EU-nak el kell fogadnia az elmúlt 20 évben kialakuló újfajta tük geopolitikát” – fejtette ki előadásában. Kifejtette, hogy hatalmas kiaknázatlan piaci potenciál rejlik a török világ és Magyarország közötti kereskedelemben, valamint az Ázsia és Európa közötti középső folyosóban. Utóbbi sikerét befolyásolják az eltérő pályaméretekből, a fejlesztésre szánt pénzeszközök hiányából, valamint az Örményország és Azerbajdzsán közötti megállapodás hiányából adódó kihívások. A professzor azonban arra a következtetésre jutott, hogy Eurázsia többpólusú, és a török világ növekvő hatalmat jelent ebben a régióban.   

Egy új vasfüggöny van kialakulóban 

Bizonyára mindenkit érdekel az ukrajnai orosz háború háttere és lehetséges geopolitikai kimenetele. Heinz Gärtner professzor, a Bécsi Egyetem politikatudományi tanszékének oktatója és a Nemzetközi Békeintézet tanácsadó testületének tagja a második világháború utáni helyzet ismertetésével kezdte előadását. „Európa szerencsésen túlélte a bipolaritást, amely ezt a korszakot jellemezte” – jelentette ki. Később az orosz paktum bukása egypólusú pillanatot eredményezett, amelyben az USA egyre nagyobb befolyásra tett szert. A professzor kifejtette, hogy ez a hegemónia még mindig jelen van a globális hatalmi viszonyokban. Kína növekvő befolyása azonban tagadhatatlan.  

Az előadás szerint a jelenlegi szakasz multipolaritásként értelmezhető. Számos fontos globális szereplő van, mint például Oroszország, India, Brazília és az EU. „Nem mindegyik pólus egyenlő” – magyarázta a professzor a Kína, az USA és más, kisebb gazdasági hatalommal rendelkező országok szerepe közötti különbségeket. Miközben sok ország törekszik arra, hogy pólussá váljon, a részleges egypólusúság is folytatódik. „A helyzet polarizációt ír le, amely mindig két fő jellemzővel jár együtt: a szövetségépítéssel és ideológiával” – magyarázta Gärtner professzor.  

A domináns nyugati szövetség a NATO, de az USA más kétoldalú kapcsolatokat is kiépített. Úgy tűnik, az új ideológiai választóvonal a hidegháború időszakához hasonlóan a demokrácia vs. autokrácia. A professzor szerint Kína nem igazán rendelkezik szövetségekkel, de céltudatosan építi ki a partnerségek hálózatát. Oroszországnak nincsenek jelentős szövetségei, és a jelenlegi ideológiája sem vonzó más államok számára. Az ukrajnai háború nem váltotta be az orosz várakozásokat. „A háború után Oroszország harmadosztályú ország lesz, gazdaságilag meggyengülve, rossz nemzetközi megítéléssel” – mutatott rá a professzor. Kifejtette, hogy ha Oroszország együttműködik Észak-Koreával, akkor valószínűleg egy új vasfüggöny választja el a világot, amelyben a pufajkás államok évtizedekre biztosítják a békét. A térség tartós megosztottságát egy együttműködő európai biztonság megszervezésével vagy az 1814-es bécsi kongresszushoz hasonlóan az erőegyensúly megtalálásával lehetne elkerülni. „Nagyon óvatosnak kell lennünk, hol ér véget a szövetségépítés” – zárta a professzor. 

Egy új világrend van kialakulóban 

Az utolsó előadást Mher Sahakyan, a Kína-Eurázsia Politikai és Stratégiai Kutatási Tanács igazgatója tartotta. Az örmény kutató a multipoláris világrend 2.0 koncepcióját mutatta be nekünk. A jelenlegi helyzetben proxy és totális háborúk várhatóak, amelyekben a kemény erő játszik döntő szerepet, a fegyveres szankciók biztosítják az innovációkat és korlátozzák a piacra jutást. A professzor egyetértett az előző előadással, miszerint új hidegháború zajlik, beleértve a digitális csatateret, a kibertérséget is. 

Az ukrán háború hátterét tovább részletezték, és a professzor rámutatott, hogy az a kínai-orosz gazdasági együttműködés erősödéséhez vezetett. „Peking nem akarja Putyin vereségét, mert akkor egyedül maradna a Nyugattal szemben” – magyarázta Mher Sahakyan. Ezért Kína a gazdaság stabilabbá tételével támogatja Oroszországot. Bár meg kell jegyeznünk, hogy ez a háború mindenkinek veszteséget jelent: „még ha Oroszország nyer is a csatatéren, gazdaságilag veszít”. Ukrajna számára a helyzet még aggasztóbb, mivel a leginkább érintett ország, amely nagy veszteséget szenvedett emberei és katonai felszerelései miatt. A kutató úgy véli, hogy az EU-nak kezdeményeznie kell a háború megállítását. Szerinte Ausztria lehetne a közvetítő, mert semleges állam. A fenti megoldások mérlegelése során az amerikai érdekeket is tudomásul kell venni. A háború azt jelenti, hogy az USA végre részt vehet az európai energiapiacon, és fegyvereket adhat el az Ukrajnát támogató EU-tagállamoknak.  

A konferencia további paneljei tovább vizsgálta az európai érdekeket, az Övezet és Út kezdeményezést, valamint a Kaukázus és Közép-Ázsia nézeteit. A konferencia középpontjában a konfliktusok és a verseny, valamint az eurázsiai konvergencia- és együttműködési kilátások álltak. 

Taxner Tünde