Újabb rangos nemzetközi tanúsítványt szerzett a Corvinus

Egyedüli magyar egyetemként ismét megszerezte a BSIS rangos nemzetközi tanúsítványt a Corvinus. Az értékelés ráadásul az egyetem számára különösen kedvező időszakban zajlott, mert most lesz esedékes a következő hároméves intézményfejlesztési terv kidolgozása, amelyhez a riport fontos szempontokkal járult hozzá. Fehér Péter nemzetközi vezetővel és Piross Antal minőségfejlesztési és akkreditációs szakértővel beszélgettünk a tanúsítvány jelentőségéről és arról, hogy mit profitál belőle az intézmény. 

Harmadik alkalommal ismerte el a Corvinus Egyetem hozzájárulását a helyi és regionális gazdasági-társadalmi fejlődéshez az üzleti oktatás vezető nemzetközi hálózata, az EFMD BSIS (Business School Impact System) hatástanúsítványával. A négyévenként megújítható tanúsítvány abban segíti az üzleti képzéssel foglalkozó intézményeket, hogy hét dimenzió mentén (pénzügyi, oktatási, üzletfejlesztési, szellemi, társadalmi, továbbá a régió imázsára, valamint az iskola regionális ökoszisztémájára gyakorolt hatása) le tudják mérni a helyi és régiós gazdasági-társadalmi életre gyakorolt hatásukat. Ez által az oktatási intézmények dolgozói, oktatói is világosabb képet kapnak munkájuk közvetlen és közvetett értékéről, továbbá az intézmények erősségeinek kommunikációjában is hasznos támpontot nyújtanak a BSIS szakemberei által megfogalmazott szempontok.  

Hatásban gondolkodni  

,,Szerintem az igazi erőssége ennek a tanúsítványnak abban rejlik, hogy egy újfajta gondolkodásmódot mutat az oktatási intézményeknek. Megtanítja, hogyan lehet az egyetem tevékenységeinek külvilágra gyakorolt hatásából kiindulva gondolkodni akár már a tervezés nulladik lépésénél is.” – mondja a BSIS nemzetközi értékelési rendszerről Fehér Péter.  

Jelenleg 19 országból összesen 62 intézmény rendelkezik a határozott időre szóló tanúsítvánnyal, köztük a svájci St. Gallen-i Egyetem vagy a holland Erasmus Egyetem Rotterdam School of Management intézménye is. A Corvinus esetében korábban a Gazdálkodástudományi Kar kapta meg a minősítést, ez alkalommal azonban már az egész egyetemre kiterjesztve zajlott az értékelési folyamat, amelynek a végén egy riport is készült. A dokumentum nem csak a Corvinus erősségeit, elmúlt években megvalósult eredményeit és azok helyi és regionális környezetre gyakorolt hatását veszi számba, hanem konkrét fejlesztési javaslatokat is megfogalmaz.  

A BSIS riportja kiemelte a Corvinus látványosan növekvő szellemi hatását, megjegyzik például, hogy a legutóbbi, 2018-as BSIS-eljárás óta jelentősen nőtt a rangos nemzetközi publikációk száma, ami nagy előrelépés az egyetem számára. A Corvinus helyi gazdaságra gyakorolt éves teljes pénzügyi hatását pedig több mint 170 milliárd forintra becsüli a riport. Ez az összeg a közvetlen (intézmény költségvetése, beruházásai) és közvetett pénzügyi hatásból (intézménnyel kapcsolatba kerülők, például diákok, hozzátartozóik, vendégprofesszorok, konferenciarésztvevők költései és ennek hatása a helyi gazdaságra), valamint a multiplikátorhatásból (hatásszorzó) adódik össze. Ahhoz, hogy ezt az összeget ki lehessen számolni, illetve az egyetem társadalmi, szellemi, üzletfejlesztési hatásáról is pontosabb képet lehessen kapni, a Nemzetközi Kapcsolatok és Akkreditációk kollégái hónapokon át sok más szervezeti egységgel, vezetővel és egyetemi munkatárssal közösen gyűjtötték és összegezték az adatokat.  

,,A BSIS-től kaptunk egy pontos útmutatót, de alapvetően a mi feladatunk volt ezek mentén elvégezni az értékelést, amit aztán átadtunk nekik elbírálásra. Ez egy nagy közös egyetemi munka volt, hosszú lenne felsorolni, hogy hány kolléga és szakterület vett részt adatszolgáltatással, értékes szakmai beszélgetésekkel a folyamatban. Az egészben a legizgalmasabb a kollégákkal való együtt gondolkodás volt.” – meséli az értékelési folyamatról Piross Antal.  

Fehér Péter szerint azért is szerencsés, hogy éppen erre az időszakra esett a BSIS értékelése, mert most lesz esedékes az intézményfejlesztési terv következő ciklusának újragondolása, amelybe már beépíthetőek a BSIS riportban megfogalmazott javaslatok. Az értékelő szakemberek látogatásuk alatt több egyetemi szervezeti egység vezetőjével, munkatársaival is beszélgettek, visszajelzéseik és konkrét javaslataik Fehér Péter szerint a legtöbb esetben azonnal visszacsatornázható volt a napi munkába.  

Az egyetem számára most az egyik legaktuálisabb téma az épülő Ménesi Campus kialakítása és hasznosítása. Az új épület nyújtotta lehetőségek maximális kihasználásával kapcsolatban is hasznos javaslatokat fogalmaztak meg a BSIS szakemberei a látogatás során: 

,,Képesek voltak madártávlatból az egész komplex képet egyben látni és e szerint adtak tanácsokat. A Ménesi Campusszal kapcsolatban például rögtön megkérdezték, hogy ha majd elkészül és belakta már az egyetem, az milyen hatással lesz a meglévő épületeink üzemeltetésére, mit tervezünk például a C épületben felszabaduló helyekkel.” – szemlélteti egy konkrét példával Fehér Péter a BSIS szakembereinek nagyon gyakorlati, az egyes döntések hatását maximalizálni próbáló megközelítését.  

A közeljövő akkreditációs céljai 

A BSIS hatástanúsítvány egyik előnye, hogy a segítségével számszerűsíthető az egyetem környezetére gyakorolt hatása, illetve a mérési szempontjai mentén nagyon konkrét fejlődési célokat tudnak kitűzni maguknak az oktatási intézmények. Piross Antal hozzátette, hogy a BSIS minősítés a Corvinusra készülő magyar és nemzetközi diákok számára egyaránt jelzés, hogy a legfrissebb nemzetközi sztenderdeket folyamatosan követi az egyetem.  

Ugyanakkor Fehér Péter szerint a BSIS eljáráshoz elkészült átfogó anyagok a közeljövő akkreditációs céljaihoz is jó alapul szolgálnak. Jelenleg éppen az AMBA akkreditáció megújítási folyamatának közepén van az egyetem, hamarosan pedig esedékes lesz a Gazdálkodási és menedzsment szak akkreditációjának megújítása is. Hosszabb, egy éves folyamat lesz az EQUIS akkreditációra való felkészülés. AZ EQUIS-t ezúttal már az egész egyetemre kiterjesztve szeretné majd megszerezni az egyetem várhatóan 2024 év végén vagy 2025 év elején.