Szorgalom, motiváció, jó konzulens. Mi kellhet ahhoz, hogy kiváló kutatást készítsünk, ha az ötletelésnél járunk? Ondrik Szonját, Best Paper-díjas TDK-győztest kérdeztük.
Írta: Klisóczki Fanni
Képzeljük el, hogy szeptember van. Sárgulnak a falevelek, egyre hevesebben fúj a szél, és elérkeznek a hallgatók a szakdolgozati témaválasztáshoz. Feszültséggel tele, meggondolatlanul kiválasztunk egy kutatási területet, és reménykedünk a legjobbakban. Biztosan sok frissdiplomás hallgató számára ismerős ez az érzés, ám nem kell a nehéz indulásnak megbélyegeznie a későbbi munkát. Ondrik Szonja, Corvinus Best Paper-díjas hallgató sikeresen előnyére fordította ezt a helyzetet.
„Csak nyerni lehet vele, veszíteni semmiképp. Ha esetleg nem jön össze, akkor nem adod le, nem történik semmi. Úgy érzem, hogy az ilyen írásokból tanulom a legtöbbet, nem pedig azzal, amikor leülök, és tételeket magolok. Amikor nekem kell átolvasni a szakirodalmat és következtetéseket levonni, az a gondolkodást elősegíti, hogy legyen véleményem, hogy felfedezzek azonos és különböző gondolatokat. Ez nemcsak a TDK-dolgozatra vagy a cikkre lesz jó hatással, ezt a tapasztalatot a jövőben is tovább lehet vinni. Mindenkit biztatok, hogy nyugodtan vágjon bele, mert nagyon jó, és tényleg megéri” – hangzott el a véleménye a Tudományos Diákköri Konferencia nyújtotta előnyökről.
Szonja szeptemberben kezdte meg a közös munkát konzulensével, Varga Ágnessel, aki a kiemelkedő ütemezés miatt már januárban felvetette hallgatójának, hogy próbálja ki magát a TDK világában. Ezzel már áprilisra elkészült a szakdolgozata, és minőségibb szakmai támogatást kapott. Hétről hétre konzultáltak, néha még este tizenegy órakor is beszéltek, hogy csiszolják az anyagot. Ez nagyon motiváló volt az ifjú kutató számára, hiszen érezte, hogy foglalkoznak vele, és a konzulense számára is fontos az, hogy kiváló minőségű anyag készüljön. Szonja azóta már a publikáción dolgozik, hogy szélesebb rétegekkel is megismertesse eredményeit.
Szonja néhány száz fős lélekszámú falusi lányból lett budapesti hallgató – ebből a tapasztalatából merített témát a dolgozatához. Azt figyelte meg, hogy általános iskolás társainak döntő többsége vidéken, szülőfalvukban maradt, a nagyobb lehetőségekről vagy anyagi sikerekről való lemondás árán is. Ennek okait tárta feli a vidéki immobilitásra fókuszáló kutatásában öt falu vizsgálatával. A megfelelő emberek elérése érdekében kérdőívét az érintett falvak polgármestereinek is továbbította. A kutatás eredménye annyira érdekes lett, hogy több településvezető visszavárta azt.
A vidéki immobilitás remek példája annak, hogyan lehet Földrajz, regionális fejlődés, geopolitika szekcióban elindítani egy kiváló szociológiai kutatást. Szonja a szociológia alapképzés vidék- és településfejlesztési specializációján végzett, és bár a földrajz nem kapcsolódik szigorúan a képzéséhez, mégis előnyösnek érezte, hogy ennek segítségével egy másik tudományágba is bepillantást nyerhetett, elmerülhetett benne.
Kutatását három fő tényező azonosításával kezdte, ezek mentén vizsgálta az adatokat. Az első a társadalmi kapcsolatokat, a közösség erejét és a falubeli normákat foglalta magában. Ebben a kategóriában találkozunk a falvakban fennálló illemszabályokkal is, amelyek szerint a mai napig kötelező mindenkinek köszönni, illetve a falunap szent és sérthetetlen. A második tényező a lehetőségek hiánya, amelynek okai lehetnek az anyagi források, a tudás vagy kapacitás hiánya. A harmadik tényező maga a vidéki idill. A tiszta levegő, a csend és a nyugalom, párosítva a család közelségével, többgenerációs együttéléssel, rugalmatlanságra sarkallja a kényelemre és biztonságra vágyó fiatalokat. A válaszok alapján a család bír elsődleges megtartó erővel.
Neked is van egy jó kérdésed? Amennyiben jelentkezni szeretnél az idei Tudományos Diákköri Konferenciára, azt március 16-ig tudod megtenni. Bővebb információért és a szekciók listájáért látogass el az egyetem honlapjára és kövesd a Corvinus TDK Facebook-oldalát. Ha pedig első kézből szeretnéd megkapni a legfrissebb információkat, úgy a Corvinus TDK Klub Facebook-csoportjában a helyed!
A TDK tevékenységét az Európai Unió, Magyarország és az Európai Szociális Alap társfinanszírozása által biztosított forrás az EFOP-3.6.3-VEKOP-16-2017-00007 azonosítószámú „Tehetségből fiatal kutató – A kutatói életpályát támogató tevékenységek a felsőoktatásban” című projekt támogatta.