Világhírű környezettudós kapott kitüntetést a Corvinustól

Az elismerést Prof. Dr. Paul Shrivastava számára a Corvinus Egyetem rektora, Bruno van Pottelsberghe adta át az ünnepségen november 12-én. A kitüntetett professzor a Pennsylvania State University fenntarthatósági vezetője, az egyetemen működő Smeal College of Business professzora. Korábban az ENSZ klímaváltozással foglalkozó paneljében, az IPCC-ben dolgozott, 2023-tól a Római Klub társelnöke is.  

A Római Klub kiemelkedő tudósok és gondolkodó vezetők platformja, akik holisztikus megoldásokat és kilábalási lehetőségeket keresnek az összetett globális problémákra. A szervezet öt kulcsfontosságú hatásterületet jelölt meg prioritásként: Új civilizációk kialakulása; planetáris vészhelyzet; a gazdaság újragondolása; a pénzügyek újragondolása; valamint az ifjúsági vezetés és a nemzedékek közötti párbeszéd. 

Radikális és rendszerszintű változás szükséges az üzleti életben 

A kitüntetés alkalmából tartott előadásában a professzor elmondta: mára az antropocén korba léptünk, amikor az ember visszafordíthatatlanul átalakítja a Földet. Paul Shrivastava professzor saját élettörténetén keresztül mutatta be az ünnepségen, hogyan jutott el oda, hogy a bolygó túléléséhez radikális és rendszerszintű változásra van szükség az üzleti életben, ehhez pedig az üzleti oktatásnak is jelentős mértékben változnia kell. A 10 ezer halálos áldozatot követelő, szülővárosában történt bhopáli tragédia vezette rá figyelmét először a környezeti problémákra az ipari katasztrófák krízismenedzsmentje és kockázatkezelése szempontjából. 

Máris több bolygószíntű határt léptünk át, gyorsuló ütemben fogyasztjuk az erőforrásainkat, a túlfogyasztás pedig ökoszisztémák összeomlását eredményezte. Szintén jelentős problémát okoznak az egyre növekvő társadalmi egyenlőtlenségek.  

Shrivastava professzor szerint három fő területen kell változást elérni. A kitermelés egyirányú, kizsákmányoló működése helyett regeneratív gazdálkodásra kell áttérni. Az egyéni vagyonteremtés helyett a közös jóllétet kell a középpontba helyezni, ahol profitmaximalizálást a valódi szükségletek elérése váltja fel. A hatékonyságot pedig rezilienciára, rugalmas ellenálló képességre kell cserélni, ami egyszerre teszi lehetővé a planetáris krízis hatásainak csökkentését (mitigáció) és a változáshoz való alkalmazkodást (adaptáció). 

A fiatalok látják, vannak más módjai is a létezésnek  

A vészjósló adatok ellenére optimista a jövőt illetően. A közönség kérdésére elmondta:

mi tettük tönkre a bolygót, de a fiatalok látják, hogy más útra kell lépni.

Szerinte a sok tüntetés, aktivizmus, ellenállás is azt bizonyítja, hogy egyre több fiatal ismeri fel, “vannak más módjai is a létezésnek”.  

A legfontosabb, hogy a fiatalok bátran kiálljanak a véleményükért, akár az egyetemeken is, amit az oktatók is támogatni fognak, ha látják a hallgatók elszántságát. Az egyetemeknek üzleti érdekük, hogy a hallgatókat helyezzék az első helyre, ha pedig a hallgatók változást követelnek, akkor ahhoz az egyetemeknek is alkalmazkodniuk kell.  

Az üzleti oktatást pedig mélyen, a gyökerektől kezdve át kell alakítani. A régi, elavult elméleteket meg kell hagyni a történelemkönyvek számára, helyette pedig arra kell törekedni, hogy az oktatás a teljes ember koncepciója köré épüljön. A cél ugyanis nem robotok képzése kellene legyen, hanem olyan önálló és autonóm polgároké, akik képesek megismerni önmagukat, saját testi-lelki és szellemi jóllétüket, és akik óvják az egészséges környezetüket, és akár az oktatókkal közösen tanulva találják ki azt, hogy milyen legyen a jövő, amiben élni fognak. 

A profitvezérelt, kizsákmányoló világ átalakításában a GDP-központú gondolkodást is meg kell haladni, amit teljesen félreértelmeztek az utóbbi évtizedekben, és egyáltalán nem a valódi emberi jóllétet mutatja. A folyamatos termelés kényszeréből tovább kell lépni, ebben pedig mindenkinek egyformán szerepe van, legyen szó a vállalkozásokról, az állami szabályozókról vagy a polgárok cselekedeteiről. Ez utóbbi a legelérhetőbb számunkra, hiszen a saját életünkön könnyebb először változtatni, de ez önmagában még nem elégséges feltétel.

Az egyének hatása atomizált marad, éppen ezért a teljes rendszert kell megváltoztatni. 

Azt elismeri a professzor, hogy vannak olyan alrendszerek, melyeknek már nincs esélye a túlélésre, de nagyon sok dolog még helyrehozható. A vészterhes jóslatok mellé sokszor nem teszik oda azok korlátosságát, és azt is sokszor elfelejtik, hogy a társadalmi rendszerek viszonylag gyorsan, akár 10-15 év alatt is gyökeresen meg tudnak változni. Ehhez a változáshoz azonban “minden kézre szükségünk van a fedélzeten”. 

Évtizedes együttműködés 

Paul Shrivastava 20 könyv és közel 150 tanulmány szerzője. Munkáira már több mint 23800 hivatkozás történt. PhD fokozatát a University of Pittsburgh-ön szerezte a stratégiai tervezés és a tudományfilozófia témakörében. Nevéhez számos tudományos és intézményi innováció kapcsolódik. Egyik alapítója volt a Hindustan Computers Ltd-nek (amely az egyik legnagyobb indiai komputergyártó cég).  

Paul Shrivastava együttműködése a Budapesti Corvinus Egyetemmel 2012-ben kezdődött. Ekkor “keynote speaker” volt az egyetem által rendezett “Spirituality and Sustainability: New Path for Entrepreneurship” című nemzetközi konferencián és előadást tartott az egyetem CEMS programjában is. Jó tudományos kapcsolatokat ápol a Corvinus különböző intézeteinek kutatóival és folyamatosan együttműködik a Corvinus Institute for Advanced Studies és a Gazdaságetikai Központ kutató munkatársaival, Prof. Dr. Zsolnai Lászlóval pedig 2024. november 11-én közös konferenciát is szerveztek az egyetemi polgárok számára, ahol az “Az üzleti oktatás és a bolygó jövője” volt a téma.