Bolyongás a metaverzumban: európai konferenciát tartottunk az e-részvételről

Szeptember elején a Corvinuson tartotta éves konferenciáját az e-részvétellel, e-demokráciával és elektronikus kormányzással foglalkozó International Federation for Information Processing európai szakmai szervezet. Ennek apropóján Csáki Csaba egyetemi docenssel, az IFIP EGOV2023 konferencia szervezőjével beszélgettünk a szakmát foglalkoztató aktuális kérdésekről.  

Mennyire kell ismernie az új technológiákat egy minisztériumi középvezetőnek ahhoz, hogy megalapozott döntést tudjon hozni azok közigazgatásban való alkalmazásáról? Milyen lehetőségei vannak az állami szerveknek a közösségimédia-felületeken zajló diskurzusok kontrollálására? Mik az elektronikus szavazás és az online politikai részvétel legégetőbb kérdései itthon és külföldön? Ezeket a szerteágazó kérdéseket mind a technológiai háttér rohamos fejlődése köti össze, amely mostanra világszerte szinte minden területet érint.  A fejlett technológia rengeteg lehetőséget ad a kormányok és az állami közszféra kezébe, de számos, korábban nem tapasztalt új kihívás elé is állítja az állami szerveket. Közszféra és technológia egymásra hatásának, kihívásainak legaktuálisabb kérdéseit vitatták meg az idei IFIP EGOV konferencia résztvevői szeptember 4. és 7. között a Corvinuson. 

A konferencia egyik meghívott magyar vendége, Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke a szólásszabadság és a közösségi média platformok viszonyáról beszélt, illetve arról, hogy milyen dilemmákat vet fel, ha az állami szervek szabályozni próbálják az ezeken az oldalakon zajló kommunikációt. 

„Ezek korántsem egyértelmű helyzetek. Az egyik oldalon például bizonyos állami szerveknek feladata a demokratikus jogokba ütköző diskurzus, például a gyűlöletbeszéd korlátozása, a másik oldalon viszont nem egyszerű a jogi helyzet azok tényleges korlátozására az online térben. Ellenben a Facebook, az Instagram vagy a Twitter adminisztrátorai le tudnak tiltani konkrét személyeket, és más esetekben is megvan a technikai hátterük ahhoz, hogy felemeljenek vagy éppen korlátozzanak egy témát az oldalaikon. A kérdést tovább bonyolítja, hogy ezeknek a platformoknak részben előírás is bizonyos tartalmak korlátozása, de ez egyrészt országonként igen eltérő lehet, másrészt a felügyelete is tisztázatlan” – magyarázza Csáki Csaba, a Corvinus Adatelemzés és Informatika Intézetének egyetemi docense.   

A három napos konferencia meghívott nemzetközi előadója volt Yogesh Dwivedi is, a Metaverzum vezető kutatója, aki nyitóelőadásában arról beszélt, hogy hol tart most a metaverzum technológiai fejlettsége, és ez milyen szabályozási kérdéseket vet fel.   

„A valósághoz megszólalásig hasonlóan felépített metavilágban, ahol az avatárodnak megvásárolhatod x dollárért a névre szóló Nike-cipőt vagy virtuális földdarabokkal kereskedhetsz, nos, mi történik, ha békésen sétálgat ebben a világban az avatárod, és hirtelen odalép valaki hozzá és megüti? Ez bűncselekménynek számít már?” – elevenít fel egy részletet Yogesh Dwivedi előadásából Csáki Csaba, aki szerint a virtuális valóság jelenlegi fejlettségi szintjén egy metatérben ismerős, aktívan mozgó embernek komoly pszichés traumát okozhat egy ilyen eset.  

Egy másik példa a valóság és a virtuális világ közötti határok elmosódásra és a területet érintő szabályozási dilemmákra a szimulációs játékok terepe. Ma már minden pilótaképzés része a szimulációs játékokon való gyakorlás, ugyanakkor fontos folyamatosan tudatosítani a pilótákban, hogy a virtuális térben különösebb következmény nélküli hiba a valóságban halálos kimenetelű is lehet. Ezeken az aktuális kérdéseken túl Csáki Csaba meglátása szerint a virtuális valóság szabályozásának egyik legvitatottabb területe most a kriptokereskedelem állami szabályozása.  

Az összesen tíz nagyobb témakörben zajló, három napos konferencián 21 országból 122-en vettek részt, az európai résztvevőkön túl Dél-Koreából, Brazíliából, Kínából, Japánból és az Egyesült Államokból is érkeztek előadók. A szakmai programok után fakultatív eseményeket is szerveztek a résztvevőknek, például borkóstolót Etyeken és dunai hajózást. A visszajelzések jók voltak, Csáki Csaba szerint pozitív benyomása alakult ki a résztvevőknek az egyetemről és Budapestről.  

A szervező szerint a Corvinus számára, illetve – a jövőbeli együttműködések tekintetében – a területet más magyar intézményekben kutató kollégák számára is jelentős eredmény volt, hogy idén sikerült Budapestre hozni az IFIP EGOV-ot.  

„Számomra az idei konferencia fő üzenete az volt, hogy felkészültnek kell lenni. Egyre több az új technológia, egyre több területet érint és a fejlődésük egyre bonyolultabb szabályozási kérdéseket vet fel. Nem lehet megkerülni, nem törődni vele, szerintem az egyetlen járható út a döntéshozók számára, hogy követik a terület alakulását” – összegezte az egyetemi docens.  

A konferencia esti programján készült képen Marijn Janssen, az IFIP 8.5 munkacsoportjának elnöke (b) és Csáki Csaba, a Corvinus docense, a konferencia szervezője