„Nem lokálisban vagy nemzetköziben kell gondolkodnunk, egyszerűen nemzetköziek vagyunk” – interjúnk a Corvinus rektorával

Fogalmazhatunk úgy, hogy nemrégiben zárult le az onboarding időszakod. Az elmúlt három hónapban számtalan találkozód és tárgyalásod volt az egyetemen belül és kívül is. Hogyan összegeznéd az eddigi tapasztalataidat és benyomásaidat?  

Nagyon intenzív időszakon vagyok túl. Igyekeztem minden érdekelt féllel találkozni, végiglátogattam az összes szervezeti egységet, találkoztam a kutatókkal, oktatókkal és a szolgáltató területen dolgozó kollégákkal. Nagyon hasznosak voltak ezek a beszélgetések, és nem pusztán azért, mert szeretem megismerni az embereket és látni, hogy ki mivel foglalkozik. Rengeteget tanultam, sok mindent megértettem az egyetem működéséről, ráláttam a szervezeten belüli dinamikákra. De találkoztam a hallgatóinkkal is a gólyatáborban és az onboarding héten, és partnerekkel, például a Magyar Tudományos Akadémia elnökével is egyeztettem. Hívhatjuk az elmúlt időszakot felfedező szakasznak, ahol az ismerkedésen túl már elkezdtünk dolgozni az intézmény jövőjén, első lépésként kidolgoztuk az új irányítási koncepciót. 

Összefoglalva a tapasztalataimat, először is nagy hatást gyakorolt rám, hogy milyen kiváló hallgatói minőséget képvisel az Egyetem, valójában az ország legtehetségesebb fiataljai vannak itt. Lenyűgöző az is, hány és milyen sokféle hallgatói szervezet és szakkollégium működik aktívan, büszkék lehetünk arra, egyúttal hálásak érte, milyen hatékonyan járulnak hozzá az egyetemi közösségi élethez. A tanulási út nem „csak” a tanteremben történik, hanem azon kívül is, számos lehetőségen keresztül, és meggyőződésem, hogy egyetemünk ebben a tekintetben a világ legjobbjai között van. 

Figyelemreméltó a kutatási eredményeinknek, a D1, Q1, Q2-es publikációk számának drasztikus növekedése is, ami azt mutatja, ebben a tekintetben az új modell és a bevezetett ösztönzők beváltak. Be kell valljam, bizonyos információk hiánya miatt az oktatási minőség megítéléséhez eddig kevesebb adat áll rendelkezésemre. Magas szakmaiságot és professzionalizmust tapasztaltam nemcsak a közvetlen munkakörnyezetemben, hanem a különböző szolgáltató területeken is, természetesen mindig lehet tovább fejlődni. Nagyon pozitívak a benyomásaim arról, sokan milyen kiválóan és keményen dolgoznak.   

Úgy érkeztem a Corvinusra, hogy tudtam, itthon nagyon jó híre van, minden bizonnyal megérdemelten. Most még jobban meggyőződtem arról, hogy ez egy kiváló intézmény – de mintha elfelejtett volna kommunikálni a világ többi részével, mintha nem látná, mire lehet büszke nemzetközi tekintetben is. Vannak értékes nemzetközi kapcsolataink és partnerségeink, el kell kezdenünk intenzíven dolgozni azon, hogy ne csupán láthatóak legyünk a nemzetközi színtéren, hanem jelentős szereplőként ismerjenek el bennünket az európai kontinensen és a világ többi részén is. Ezek elérhető célok, feltéve, hogy erősítjük a hallgatói és az akadémiai közösség nemzetköziesedését, és feltéve, hogy minden akkreditációt megkapunk és tovább növeljük a kutatási eredményeket. 

Átalakult az egyetem irányítási struktúrája, új szakmai területek jöttek létre, bizonyos funkciókat összevontak. Hogyan támogatja ez az új felállás a Corvinus stratégiai céljait, a nemzetközi terjeszkedést az erős helyi gyökerek megtartása mellett?   

Szeretném hangsúlyozni, hogy ez a szervezeti átalakítás nem pusztán a nemzetközi sztenderdekhez való igazodásról, egyik vagy másik stratégiai célnak való megfelelésről szól. A legfontosabb, hogy ez az új felállás azon a hajlandóságon alapul, hogy eredményesen működjünk együtt, javítsuk a Corvinus teljes ökoszisztémája felé irányuló kommunikációnkat a belső és külső érintettekre összpontosítva. Továbbá gyorsabban hozzunk megalapozott döntéseket, jobban előkészített és hatékonyabb javaslatokat nyújtsunk be a kuratóriumnak. 

Az eddigi hármas vezetés (Elnöki Testület) helyett egy olyan vezetői bizottsági (Executive Committe, EXCO) működésre állunk át, ahol a rektor mellett hét másik vezető vesz részt a döntésekben. Ez a hét vezető képviseli az összes szakmai területet: a hallgatói életút, az akadémiai karrier, a képzési programok megvalósítása és a szolgáltató terület mind az egyetemi ökoszisztéma részét képezik, és úgy kell konszenzusra törekednünk a bizottsági munka során, hogy a döntéseket az ökoszisztéma minden tagja mielőbb jóváhagyhassa.  

A Corvinus egy jelentős történelemmel és erős hagyományokkal rendelkező intézmény, ezért sokszínűségre van szükségünk az EXCO-ban, beleértve szenior vezetőket, akik tudják, milyen döntéseket hoztunk a múltban, milyen kontextusban és milyen céllal. Azt szeretném, hogy az új vezetés egy kollegiális csapatként működjön, ahol mindenki tisztában van azzal, hogy egy ökoszisztémát alkotunk, és mindenki tudja, ki-milyen feladatokat visz az intézményben.  

Láttunk a múltban néhány következetlenséget. Az egyik ilyen példa a nemzetközi terület, ahol korábban egy iroda foglalkozott a nemzetközi toborzással, a nemzetközi kommunikációval és a nemzetközi kapcsolatokkal. Amennyiben globális léptékű intézménnyé akarunk válni, minden egyes szakmai területnek szükséges tevékenységébe beemelnie a globális dimenziót, ez nem csupán egy szervezeti egység feladata. Nem lokálisban vagy nemzetköziben kell gondolkodnunk, egyszerűen nemzetköziek vagyunk. A szinergikus lehetőségek másik példája a digitális és informatikai szolgáltatásokat érinti. Az új irányítási struktúra célja az is, hogy megerősítse a bizalmat és a kölcsönös tiszteletet az adminisztrációs és szolgáltató terület és az akadémia között, illetve, hogy csökkentse az átfedéseket bizonyos funkciókban. 

Hogyan épül föl a közvetlenül a rektor alá tartozó terület? 

A képzési programokért az oktatási rektorhelyettes felel, ez a terület integrálja a nemzetközi oktatási mobilitási programokat is. Jelentős változás, hogy a hallgatói ügyeknek – a hallgatói jólétet, a teljes hallgatói életutat és karriertámogatást felölelve – rektorhelyettesi szintű képviselete lesz. A Corvinuson ez újdonság, de egyáltalán nem az a nemzetközi felsőoktatási intézmények esetében. Az intézetek munkáját, a kutatási tevékenységet és az akadémiai karrierút támogatását a kutatási és akadémiai közösségért felelős rektorhelyettes felügyeli. A végleges irányítási rendszer még finomhangolás alatt áll, marginális változtatásra még sor kerülhet. 

Három főigazgató irányítja az operatív és szolgáltató területet: az egyetem pénzügyi, jogi, beszerzési, üzemeltetési, informatikai működéséért felelős operatív főigazgató mellett az emberi erőforrásokért felelős főigazgató, valamint a kommunikációs főigazgató.  A kommunikáció terén meg kell alkotnunk egy nemzetközi kommunikációs és márkaépítési stratégiát, mivel ilyennel jelenleg nem rendelkezünk. Másfelől szükséges újragondolnunk a belső kommunikációnk módját, mert az nem csak e-mailekről vagy platformokról szól. Az EXCO minden tagjának kötelessége lesz gondoskodni arról, hogy a hozzá tartozó területeken a munkatársakat naprakészen tájékoztassák a folyamatokról, döntésekről.  

Az EXCO tagja lesz továbbá a kuratórium javaslatára a kabinetvezető (Chief of Staff) is, ez szintén egy új pozíció, amelynek elvárt hátterét és szerepét még körültekintően mérlegeljük. 

További változások a rektorhoz tartozó területen, hogy két új dékáni pozíciót hozunk létre a fenntarthatóság, illetve a mesterséges intelligencia témáinak transzverzális képviseletére a szervezeten belül. A nemzetközi kapcsolatokért felelős vezetőnek a nemzetközi intézményi kapcsolatok, double-degree programok kiépítésében lesz kiemelt szerepe. Az eddigi stratégiai terület pedig kiegészült a rangsorokkal és akkreditációkkal kapcsolatos minőségfejlesztési feladatokkal, mert egy sikeres akkreditációs felkészüléshez elengedhetetlen minden EXCO tag aktív részvétele.  

Mik az EXCO tagjaival szemben megfogalmazott legfontosabb elvárások? 

A legfontosabb, hogy minden vezető rendelkezzen a maga területén egyértelmű stratégiával és a napi működésre vonatkozó határozott elképzeléssel. Az utóbbiba én nem kívánok beleszólni. Kulcsfontosságú, hogy megtalálják az eredményes kommunikáció módját az irányításuk alá tartozó területeken belül, hogy minden egyes munkatársuk tisztában legyen az átfogó stratégiai elvárásokkal, irányokkal és a mindennapi folyamatokkal. Nekünk, vezetőknek észben kell tartanunk, hogy transzverzális szerepünk van a szervezet működtetésében. 

A jövőben szeretnénk elmozdulni egy bevonásra és együttműködésre épülő vezetési stílus irányába, amit én szolgáló vezetésnek (servant leadership) nevezek. Ezt egy példával érzékeltetném: minden kollégának számos KPI-a van, és ha valaki nem tudja teljesíteni a sajátját, azért nemcsak ő, hanem a közvetlen vagy felsőbb szinten lévő vezető is felelős. Mert ez az információmegosztás kultúrájáról árulkodik: olyan feltételekre, olyan biztonságos környezetre van szükség, ahol a munkatárs időben meri jelezni a vezetőnek az elakadását, és arra megoldást tudnak találni. A támogató és felhatalmazó vezetői stílus elsajátítása érdekében ezért elindítottunk egy kétéves komplex vezetőfejlesztési programot, amelyben az EXCO tagok mellett a teljes egyetemi menedzsment részt vesz. 

Mennyiben alakulnak át az új struktúrának megfelelő szakmai területek, milyen módon lesznek az új vezetők kiválasztva? 

Az új Szervezeti és Működési Rend november 1-jével lépett hatályba, a felsővezetői pozíciókat az egyetemi toborzási stratégiának megfelelően töltjük be. Egyes pozícióknál lesznek nemzetközi felhívások, két rektorhelyettesi pozícióra már kiírtunk két belső pályázatot, a kinevezéseket a fenntartónak kell jóváhagynia. Ahol a kiválasztási folyamat hosszabb időt vesz igénybe, interim periódusokat fogunk meghatározni. Az EXCO tagok részletes feladatait a következő hónapokban, az új vezetőkkel együttműködve alakítjuk ki.  

Néhány szakmai területen, leginkább ott, ahol a nemzetköziesedéshez kapcsolódnak, átrendeződésre volt szükség a koherencia érdekében, de a szervezeti egységek többségét nem érinti radikálisan a változás – a stratégiai célokhoz természetesen minden terület járuljon hozzá. Ahol már látom, hogy több új munkatársra lesz szükség, az a nemzetközi szintű hallgatói karrierszolgáltatások területe. 

Mik lesznek a következő lépések?  

A következő mérföldkő január-februárban lesz, amikor elkészül az egyetem finomhangolt stratégiai terve. A témákon már dolgozik – alulról építkező, bottom up folyamatként – az egyetem munkatársaiból álló öt munkacsoport. A javaslataikat november végére állítják össze, ezeket meg fogjuk vizsgálni a pénzügyi lehetőségek és a költségvetés tekintetében. Tehát jövő év elejére már sokkal mélyebb rálátásunk lesz, mely kulcsfontosságú stratégiai területekbe fogunk többet invesztálni, mely úttörő kezdeményezéseket, innovációkat akarjuk megvalósítani, és mely területeken folytatjuk a szokott mederben, a hatékonyság javításával a munkát. 

Milyen eredményeket vársz a megújult működéstől, milyen előnyökkel jár majd a Corvinus munkatársai és hallgatói számára?   

Szeretném elérni, hogy a közösségünk lelkesebb, motiváltabb és boldogabb legyen a munkahelyén. Cél, hogy növekedjen a nemzetközi láthatóságunk, nemzetközibbé váljunk hatásunkban és munkatársi szinten is, tovább emelkedjen a kutatási teljesítményünk és megszerezzük a legfontosabb nemzetközi akkreditációkat. A hallgatóknak több nemzetközi lehetőségük lesz a tanulásra, a tapasztalatszerzésre, és magasabb színvonalú oktatást kapnak. 

A legfőbb cél a kiváló színvonalú oktatási-kutatási tevékenység, ami nem attól függ, milyen a nemzetiségünk. Természetesen mi egy magyar intézmény vagyunk, nagyon erős gyökerekkel, de ha nemzetközivé akarunk válni, akkor keményen kell dolgoznunk. A végső cél az, hogy egy európai és globális szinten is kiemelkedő tudományos intézménnyé váljunk.