Hogy vezet egy PhD-hallgató útja a kutatói pálya felé?

Idén áprilisban adták át először a Corvinus Kutatási Kiválóság díjakat. Az ösztöndíjra az elmúlt három év kutatási anyagával lehetett pályázni. Három kategóriában (Phd hallgató, fiatal kutató, senior kutató) hirdettek győzteseket. A bírálás folyamatáról és az ösztöndíj céljairól korábban Vastag Gyula kutatásért felelős rektorhelyettessel beszélgettünk.

A díjazottak között fiatal PhD hallgatók is ott voltak, köztük a 30 éves Horváth Dóra, aki a Corvinus Vezetés és Stratégia Tanszékén negyedéves, végzős doktori hallgató, disszertációját megírta, már csak a védés választja el a doktori címtől. Főállásban az Erste Bank stratégiai elemzőjeként dolgozik, de ősztől részmunkaidőben tanársegédként dolgozik a Vezetés és Stratégia Tanszéken.

Fintech, Ipar 4.0, megújuló energiaforrások

Kutatásai során először az üzletimodell-innovációval kezdett el foglalkozni, később pedig a digitális transzformáció is kiegészítette ezt, hiszen a technológia fejlesztése nélkül manapság már nem lehet elképzelni az üzletimodell-innovációt. A gazdasági szektor szinte minden területén jelen vannak ezek a folyamatok, Dóra az energetika, az ipar 4.0 és a pénzügy területét vizsgálja alaposabban, így a megújuló energiaforrások használatától kezdve a fintech startupokig és az inkumbens bankokig rengeteg innovatív kezdeményezéssel foglalkozik.

Egyik tanulmánya, amelyet a Corvinus Kutatási Kiválóságra beadott pályázatában is szerepelt arról szólt, hogyan változtatta meg a napelemekre vonatkozó üzleti modelleket a digitális technológia. A tudományos dolgozat a Q1-es besorolású Renewable and Sustainable Energy Review folyóiratban jelent meg. A tanulmány egy literature review volt, tehát a témában készült kutatásokat összegezték szerzőtársával, egyben doktori témavezetőjével Dr. Szabó Zsolt Rolanddal. „A publikáció előtt felmértük, milyen dolgozat készült korábban a témában és azt láttuk, hogy sokan írtak már erről, de összefoglaló anyagból még hiány van” – mondja Dóra, miért döntöttek a literature review mellett.

Kiemelte, hogy minden publikáció előtt felméri, milyen dolgozatból van hiány, ez alapján dönti el, milyen irányból érdemes foglalkozni a témával. Próbál minél újszerűbb, aktuális témákat választani, amelyek a gyakorlati folyamatokat elemzik, például a Technological Forecasting and Social Change folyóiratban megjelent a gyártó-, termelő vállalatok digitális innovációval kapcsolatos motivációjáról szóló kutatás is ilyen volt, ahol többek között azt is vizsgálta szerzőtársával közösen, hogy milyen innovációs lehetőségei vannak a magyar kkv-k előtt a multinacionális vállalatokkal szemben.

Több tanulmányt is témavezetőjével, Dr. Szabó Zsolt Rolanddal közösen jegyez, aki korábban TDK, illetve OTDK dolgozatai során is a konzulense volt. Dóra szerint lényeges, hogy kit választ témavezetőnek egy doktorira jelentkező hallgató, számára fontos volt, hogy témavezetőjének legyen gyakorlati tapasztalata is a közös kutatási érdeklődés mellett, valamint szerinte azért tud jól együtt dolgozni témavezetőjével, mert mindkettőjüket az újszerű témák érdeklik.

Tanulni az elutasításból is lehet

Folyamatosan építi a kutatói pályához elengedhetetlen nemzetközi kapcsolatrendszerét, a szakmában elismert S. Ramakrishna Velamuri professzorral például a Corvinus Egyetemen ismerkedett össze, ő később meghívta a sanghaji China Europe International Business Schoolba is, ahol tanít. Rajta keresztül pedig nemzetközileg is elismert kutatókkal kezdett dolgozni, és társszerzője lett egy tanulmánynak, amely az MIT Sloan Management Review-ban fog megjelenni. Ennél a publikációnál kiemelte, hogy kulcsfontosságú volt számos cikket elolvasni a folyóiratból, így tudott ráérezni arra a stílusra, hogy a szerkesztők mit várnak el a publikációktól. „A formai követelményeken túl minden folyóirat stílusa más, emiatt érdemes azt is felmérni előre, hogy tartalmilag milyen cikkeket fogadnak be.”

A sikeres publikáció Dóra szerint sok szempontból függ a szerkesztőktől, ezért is érdemes még a publikáció beadása előtt tájékozódni, milyen formában és milyen témával érdemes készülni. Előfordult nála, hogy egy tanulmánnyal Q3-as folyóiratba próbált bekerülni, ahonnan visszautasították, de később egy kategóriával feljebb a Q2-es folyóiratban már elfogadták ugyanazt a dolgozatot.

Olyan példát is mesélt, amikor a Q1-es folyóiratnál számos kommentet kapott, de a megjegyzések alapján átdolgozott tanulmányt már jóváhagyták a szerkesztők.

Dóra szerint már azért is érdemes a tanulmányokat beadni publikációra, mert egy harmadik szem érdekes kommentjei segíthetnek átgondolni, kibővíteni a kutatást, amitől szakmailag is lehet fejlődni. Arra a kérdésre, megviseli-e, ha elutasítják egy-egy tanulmányát, Horváth Dóra egyértelmű nem válasszal felel: „A témavezetőm előre felkészített, hogy ez egy ilyen pálya. Inkább próbálom beépíteni a bírálatokból leszűrhető tanulságokat”.

A Corvinus Kutatási Kiválóság szerinte nagyon jó irány, hiszen a rendszeres, jó nevű folyóiratokban történő publikálásra motiválja a Corvinusos kutatókat. A pontozási rendszer szerinte kifejezetten előremutató és átlátható. Dóra szerint érdemes lenne az értékelés során a nemzetközi konferenciákon történő részvételt is számba venni, mert ez jól mutatja, mennyire aktívak a kutatók és milyen mértékben fogadja be kutatásaikat a nemzetközi tudományos közösség.