A „sokkelőrejelzés” azt a magatartást nevezi meg, ahogy a szervezetekben az egyének pusztán a várható külső, tágabb környezetben bekövetkező sokkhatások hírére önként elhagyják vezető pozíciójukat, még akkor is, ha a saját szervezetük nem érintett. A Corvinus Egyetem kutatása, amely bevezette ezt az új fogalmat, a kínai tőzsdén jegyzett cégek külföldi igazgatóira összpontosít, és a Kínával szemben 2018-ban kezdeményezett amerikai szankciók fényében vizsgálja fluktuációs mintáikat. 

Xiaomeng Liu, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusának friss tanulmánya sokkelőrejelzés néven új fogalmat vezetett be annak magyarázatára, hogy a potenciális zavarok előrejelzése hogyan váltja ki a munkavállalók önkéntes távozását. A 2014 és 2021 közötti időszak adatait elemző tanulmány szerint, amikor az Egyesült Államok szankciókat vezet be, a külföldi igazgatók közelgő korlátozásoktól kezdenek tartani azokban a vállalatokban is, amelyeket nem érintik a retorziók. A jövőjük miatti bizonytalanságot és a karrierkockázatokat mérlegelve sokan önként előzetesen lemondanak, ahelyett, hogy megvárnák a közvetlen hatásokat. 

Az ilyen, úgynevezett önkéntes fluktuációra jó példa, hogy a Japánban bekövetkezett fukusimai nukleáris baleset erőteljesen megnövelte a fluktuációt az Egyesült Államokban olyan cégeknél, amelyek atomerőművek közelében működnek. Az alkalmazottak baleseti kockázatot érzékeltek még azelőtt, hogy bármilyen incidens ténylegesen bekövetkezett volna náluk. 

Milyen feltételek mellett érzékelnek a vállalatvezetők nagyobb kockázatot? 

A tanulmány egyik legfontosabb megállapítása, hogy az állami tulajdonú kínai vállalatok külföldi igazgatói nagyobb valószínűséggel érzik úgy, hogy a jövőben szankciók célpontjává válnak. Nagyobb valószínűséggel hagyják el pozíciójukat, miután tanúi voltak a hasonló cégekkel szemben bevezetett szankcióknak. Vagyis a geopolitikai nyomás közvetve átformálhatja a kínai vállalati stratégiákat azáltal, hogy befolyásolja a külföldi tehetségek karrierdöntéseit.  

Ezzel szemben azok a külföldi igazgatók, akik kevesebb évre terveznek előre – például a nyugdíj előtt állók – kevésbé hajlamosak távozni. Mivel ők nagyobb értéket tulajdonítanak a jelenlegi karrierjükből következő előnyöknek, a kockázatok ellenére is nagyobb valószínűséggel maradnak. 

Fontosak a személyes benyomások 

A vállalkozások számára a tanulmány kiemeli, hogy geopolitikai feszültségek idején fontos újragondolni a tehetségek toborzási és megtartási stratégiáit. Az akadémiai közösség számára a Corvinus tanulmánya új megközelítést kínál annak megértéséhez, hogy miért hagyják el az egyének a szervezeteket még azelőtt, hogy a válságok ténylegesen bekövetkeznének. Az eddigi szakirodalom ugyanis elsősorban a sokkhatásokat tekintette a fluktuáció közvetlen kiváltó okának, ez a tanulmány viszont rámutat: az egyének előre érzékelik a lehetséges zavarokat külső jelek alapján, például amikor szankciók érik versenytársaikat.  

A kutatás azt is hangsúlyozza, hogy a kockázatok személyes értelmezése – amelyet olyan tényezők alakítanak, mint az állami tulajdon vagy a karrierkilátások – befolyásolja a proaktív távozási döntéseket. Ezzel a tanulmány nemcsak a – közvetlen sokkhatásokra adott reakciókon túlmutató – önkéntes fluktuáció megértését mélyíti, hanem a fluktuációkutatást is gazdagítja. 

Xiaomeng Liu, Abby Jingzi Zhou, Steven Shijin Zhou, Tao Bai és Xue Tan tanulmánya a Journal of Management Studies című folyóiratban jelent meg, a teljes szövege itt érhető el: https://onlinelibrary.wiley.com/doi/full/10.1111/joms.13204