Sörgyárak és barnamezők – a Corvinus Academy of Curiosity program eredményei
2021-2022 egyetemi tanév során a Budapesti Corvinus Egyetem, illetve a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói oktatóik irányítása mellett a 2021-ben Hild János-díjjal kitüntetett Kőbányán végezték terepgyakorlataikat, kutatásaikat.
Vizsgálatuk eredményeit a hallgatók a Magyar Urbanisztikai Társaság Székházában mutatták be 2022. június 2-án. Az esemény szakmai hozzászólója volt Erő Zoltán, Budapest főépítésze, Albrecht Ute, a Budapest Főváros Városépítési Tervező Kft. ügyvezető igazgatója, Hegedűs Viktória, Kőbánya Önkormányzatának városrendezési ügyintézője, Dr. Kocsis János Balázs, a BCE egyetemi docense, Marjainé Dr. Szerényi Zsuzsanna, a BCE egyetemi tanára, valamint Dr. Benkő Melinda, a BME egyetemi docense.
A Budapesti Corvinus Egyetem Regionális és Környezeti Gazdaságtan mesterképzés keretében két kutatás-sorozat is foglalkozott a kerülettel. Az első alkalommal megrendezett Corvinus Academy of Curiosity programban résztvevő hallgatók négy csoportja vizsgálta a jelenlegi és volt sörgyárak megújításának fontosabb kérdéseit. A fent említett képzés Urbanisztika Specializációjának hallgatói hat, a sörgyárak területét nem érintő kijelölt térséget vizsgáltak városfejlesztési szempontból. A két program vezető oktatói Dr. Szerényi Zsuzsanna és Dr. Kocsis János Balázs, illetve Bauer Ádám, Kiss Bence Álmos, Porhajas Gábor, Sipos Fanni, és Teveli-Horváth Dorottya doktoranduszok irányították a kutatásokat.
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Építészmérnöki Kar Urbanisztika Tanszék által gondozott harmadéves Városépítészet 2 tárgy keretében Dr. Benkő Melinda és Bene Bence irányításával tervezési műterem keretében vizsgálták a Kőbánya Sörgyár 1 területének két akcióterületét, amelyre összesen 11 kísérletező, városépítészeti koncepciótervet készítettek.
Dr. Kocsis János Balázs, a BCE egyetemi docense, a Magyar Urbanisztikai Társaság alelnökének köszöntője után a Budapesti Corvinus Egyetem mesterszakos urbanisztika szakirányos hallgatói kezdték előadásaikat.
A korábban említett hat munka közül az eseményen három került bemutatásra. A hallgatók helyszíni bejárások, kérdőíves felmérések, interjúk segítségével tárták fel a kőbányai Pongráctelep, az újhegyi lakótelep, valamint a Bosch-Richter ipartelep jelenlegi problémáit, érintve az egyes területek társadalmi, gazdasági, ingatlanpiaci, közlekedési helyzetét. Értékelve a feltárt jelenségeket, fejlesztési, megoldási, valamint szakpolitikai ajánlásokat is kidolgoztak, melyeket az esemény keretében Erő Zoltán, Budapest főépítésze, valamint Hegedűs Viktória, a Kőbányai Önkormányzat városrendezési ügyintézője is megismerhettek.
A folytatásban a 2021/2022-es tanévben első alkalommal megrendezett Corvinus Academy of Curiosity programban résztvevő hallgatók prezentálták kutatásuk eredményeit. Vizsgálatukban Kőbánya nagymúltú söripari múltjára építve alkottak jövőképet a volt Dreher Sörgyár területének funkcionális megújulására. Elképzelésükben a Kőbányai Önkormányzat, a kerületben termelő Asahi Group, valamint az M47 ipari parkban konglomerátumként létrejött kisüzemek együttműködésére építve, irodai funkciókkal is rendelkező, sörtematikájú kulturális, rekreációs központként újulna meg a Dreher család egykori üzemi területe. A volt Dreher Sörgyár jövőképének felvázolása után a programban résztvevő hallgatók vizsgálatuk eredményeit is ismertették: a kutatás során elkészített interjúk alapján elmondható, hogy habár az elképzelések egyeznek az önkormányzat terveivel, valamint illeszkednek is a kerület arculatába, a megvalósulást számos tényező befolyásolja. Ezek közül kiemelendő az egyes szereplők anyagi helyzete, kooperációja, de nem szabad megfeledkezni a terület hasznosítását befolyásoló külső, belső építészeti, műszaki, infrastrukturális, környezeti, valamint tágabb városrendezési szempontokról sem.
Végezetül a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem hallgatói mutatták be terveiket a Kőbányai Sörgyár két akcióterületének építészeti, valamint funkcionális megújítására. Az elkészített a Kőbányai Sörgyár kreatív, újszerű, nem utolsó sorban pedig fenntartható hasznosítására láttunk példákat, melyekben nagy szerep jutott a terület alatt futó, összesen több-tíz kilométer hosszú, egykori bányászati tevékenység során létrejött pincerendszernek is. A felvázolt tervekben egyaránt szerepelt a volt Dreher Sörgyár kulturális, rekreációs, irodai, gazdasági, valamint lakóterületi megújítása is, melyek jellemzően vegyesen, multifunkcionális formában jelentek meg.
A konferencia felkért szakmai hozzászólói értékes meglátásaikkal gazdagították az eseményt, gratulálva a hallgatóknak kutatásaik eredményéért, terveik kimagasló színvonaláért. Egyetértettek abban, hogy a közgazdász és az építész hallgatók együttműködésére a jövőben is nagyobb szükség lenne a városfejlesztésben, a barnamezős rehabilitációk során, hiszen a két szakma tudása nagyszerűen kiegészíti egymást.