Tartja stabil működését és nemzetközi kapcsolatokkal erősít a Corvinus

Az őszi félévhez hasonlóan tavasszal is online tájékoztatókat tart az intézmény megújulásával kapcsolatban a Budapesti Corvinus Egyetem. A Megújulási Projektek célkitűzéseiről, a 2021-ben tervezett lépésekről a szakterületi vezetők számolnak be az Egyetem munkatársainak több alkalommal március folyamán. Az egyes bemutatókról készített összefoglalókat a honlapon és a Corvinus Hírekben tesszük közzé.

 

Első alkalommal Anthony Radev elnök és Lánczi András rektor beszélt arról, hol tart jelenleg a Corvinus megújulási folyamata, és szóba kerültek az Egyetem stabil működésének feltételei, a nemzetközi tervek és a finanszírozási keretek is.

Közel 200 egyetemi munkatárs csatlakozott a Budapesti Corvinus Egyetem online vezetői tájékoztatójához március 3-án, csütörtökön. Anthony Radev elnök bevezetőjében elmondta, hogy a megújulási projekt lényege párhuzamba hozható az olimpiai mottóval. A citius (magyarul: gyorsabban) utal arra, hogy mindent, amiben az Egyetem eddig sikeres volt, tudnia kell még gyorsabban végrehajtani, még több innovációt megvalósítani. Az altius (magasabbra) azt jelenti, hogy a Corvinus munkatársai képesek legyenek egyre magasabb minőségben végezni a munkájukat, a fortius (erősebben) pedig azt, hogy az Egyetem képes legyen még nagyobb hatást elérni oktatási tevékenységben és kutatásban egyaránt a gazdasági és társadalmi élet minden területén.


Cél a stabil működés és az innováció

A Budapesti Corvinus Egyetem elnöke azt is kiemelte, hogy az Egyetem számára a hallgatók fejlődése az elsődleges szempont, illetve a minőségi képzésekkel közvetetten azt szeretnék elérni, hogy jól működő magyar vállalkozások jöjjenek létre, illetve fenntarthatóbb módon működjön a magyar társadalom.

Lánczi András a stabilitás és egyensúly fenntartását emelte ki, hiszen a járványhelyzet és a megújulási folyamat által jelentett kihívások közben is biztosítani kell az Egyetem stabil működését. A rektor szerint a Corvinus jól halad a megújulással, de még a folyamat elején jár. Kifejezte elismerését a rektorhelyettesek felé, akik nagy odaadással és profizmussal végzik a munkájukat: „Lassan 30 éve dolgozom az egyetemen, és amennyire meg tudom ítélni, az egyik legjobb vezetői csapat végzi jelenleg a munkát”.

Nemzetközi nyitás, kínai kapcsolat

A tájékoztató előtt és közben is fogalmazhattak meg kérdéseket az Egyetem munkatársai, így számos téma szóba került a tájékoztató során. A sajtóban gyakran csak „kínai szuperegyetemként” emlegetett Fudan Egyetem budapesti kampusznyitásával, valamint a Matthias Corvinus Collegium jelentős erősödésével kapcsolatban az a kérdés merült fel, milyen előnyökkel és hátrányokkal jelent ez a Corvinus számára? Lánczi András elmondta, hogy a Fudan Egyetemmel már a budapesti kampusz létesítésének híre előtt is stratégiai együttműködésbe kezdtek, ezt pedig a jövőben tovább szeretnék erősíteni. A rektor számos kutatási és oktatási együttműködésre lát lehetőséget, hiszen a világon elsőként Magyarországon nyílik majd Kínán kívüli kampusza az egyetemnek.

A Matthias Corvinus Collegiummal kapcsolatban kiemelte, hogy itt nincs szó versenyhelyzetről, hiszen nem egyetemről van szó, csupán egy kollégiumról, és ez a jövőben is így marad. Egy kapcsolódási pontja van a két intézménynek: „A tehetségkeresés és tehetséggondozás, de ebben a tekintetben eddig is együtt dolgoztunk velük” – fogalmazott a rektor.

A nemzetközi akkreditációkkal kapcsolatos tervekről, valamint korábban ezt a területet vezető Paprika Zita dékán távozásával kapcsolatosan is érkezett kérdés. Anthony Radev elmondta, hogy a nemzetközi akkreditációk lényeges minőségbiztosítást jelentenek az Egyetem számára, ezért ezt kiemelten fontos stratégiai kérdésként kezelik.

Az elnök szerint Paprika Zita jó munkát végzett dékánként és komoly érdemei vannak abban, hogy a korábbi struktúrában milyen eredmények születtek ezen a területen, de a szervezeti átalakítások során egyértelművé vált, hogy a kialakuló szervezetben nem szeretne dolgozni, ezért kellett az Egyetem vezetésének átgondolnia, ki vezesse ezt a területet. A tájékoztatón az is elhangzott, hogy a nemzetközi akkreditációs folyamatok jelenleg is zajlanak, Szántó Zoltán rektorhelyettes ad majd a saját projektbeszámolójában (március 10-én) naprakész információkat ezzel kapcsolatban.

Fejlődni kell a több külföldi oktatóhoz és hallgatóhoz

A korábbi hírekkel kapcsolatban is érkezett kérdés, mely szerint neves külföldi vendégoktatók érkezhetnek az egyetemre. Erre Lánczi András azt válaszolta, hogy szeretnék végigjárni a szükséges folyamatot, hogy legyen értelme vendégoktatókat szerződtetni, ebből pedig az Egyetem szellemi élete, a hallgatók és az oktatók is profitáljanak.

A rektor szerint először meg kell teremteni azt az intellektuálisan izgalmas kutatói közeget, amelyhez neves külföldi akadémikusok is szívesen csatlakoznának, ehhez pedig világos és egyedülálló kutatási irányok kijelölése szükséges, amellyel az Egyetem a tudományos közbeszéd részévé válik. Külföldi oktatók bevonzásáról szól a CIAS pályázat is, amellyel fiatal, pályájuk elején lévő kutatókat csábít magához a Corvinus. A programnak már konkrét eredményei is vannak, amelyről bővebben Szántó Zoltán rektorhelyettes ad tájékoztatást a saját projektbeszámolóján március 10-én.

A külföldi hallgatók számának növelésével kapcsolatban is érkezett kérdés, amelyre hasonló a válasz: itt is az izgalmas szellemi és kutatási közeget nevezték meg előfeltételként. Lánczi András a marketing fontosságát is kiemelte, a kommunikációs csatornákon is múlik, hogyan tudják felhívni a környező országokból érkező diákok figyelmét a Corvinusra. Jelenleg 13 százalék a külföldi hallgatók aránya az Egyetemen, a stratégiai cél ennek 20-25 százalékra növelése.

Az Egyetem finanszírozásával kapcsolatban is érkeztek kérdések: felmerült, tervezik-e a rendelkezésre álló MOL és Richter részvények eladását, esetleg a portfólió diverzifikálását. Erre Lánczi András rektor, egyben az Egyetemet fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány kuratóriumi tagja azt mondta, jelenleg elképzelhetetlennek tart ilyen lépéseket.

A felsőoktatási intézmények infrastrukturális, szervezeti és oktatásfejlesztési reformjával kapcsolatban szóló pályázattal kapcsolatban azt kérdezték, pályázik-e az Egyetem és milyen célra, erről Anthony Radev elmondta: „Igen, strukturális, oktatási és kutatási célokra”. 

A március 3-i projektbemutató felvételt itt tekinthetik meg.