Gellért Campus: A legfenntarthatóbb oktatási épület az országban

Az építkezés során milyen szerepet játszott a fenntarthatóság? 

“Az első koncepciótervek készítésekor az épület még nem volt a közel nulla kibocsátású épületek közé sorolható. Az alapítvány szándéka az volt, hogy ezt a fenntarthatósági szempontot minél kiemeltebben vegye figyelembe, így újabb tanulmányok megrendelése mellett döntött, melyek azt vizsgálták, hogy hogyan lehetne még energiatakarékosabbá tenni az épületet, ezután kisebb áttervezés során azokat, amik hatékonynak bizonyultak, beemeltük a tervekbe, erre az Alapítvány a szükséges hiányzó forrásokat biztosította” – mondja Somfai Kriszta, aki a Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány oldaláról koordinálja 2021 óta a campus építésével kapcsolatos feladatokat. 

“A fenntarthatóságnak nagyon fontos része az energiahatékonyság, ami különösen nagy hangsúlyt kapott a beruházáson. 

Az energiahatékonyság pedig az energiaigények csökkentésével kezdődik. 

Az épületburok kialakításával és egyéb, passzív tervezési eszközök alkalmazásával jelentősen sikerült csökkenteni az épület fűtési és hűtési energiaigényét, az ezek után is szükséges energiát pedig a lehető legfenntarthatóbb módon biztosítjuk. Így épült ki a talajszondás rendszer és a napelemes rendszer.” – mondja Herényi Barnabás, akik az Óbuda Grouppal a műszaki lebonyolítást és a LEED tanácsadást végzik. 

“Viszont a fenntarthatóság az energiahatékonyság mellett nagyon sok más területre is kiterjed, például a telekhasználatra is. A campus területére olyan növényeket terveztek be, amik szárazságtűrők, ezért sokkal kisebb a vízigényük, kevesebb öntözési ivóvizet kell általuk elhasználni, ráadásul egy sokkal gazdagabb, biodiverzebb növényfelületet biztosítanak. Kiterjed a fenntartható szemlélet a közlekedési megoldásokra, a campuson egy elég komoly kerékpáros infrastruktúra épült ki, tárolókkal, öltözőkkel, zuhanyzási lehetőséggel; elektromos autótöltők lesznek kialakítva az parkolóban. Fontos szempont a vízhatékonyság beltérben és kültérben is, a kézmosó csapok, a vécék vízhasználata jelentősen alacsonyabb, mint egy átlagos épületnél. 

Kiterjed a fenntarthatóság a hulladékmenedzsmentre is. A szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrája a kezdetektől fogva adott lesz, de a kivitelezés során is fontos volt, hogy minél magasabb százalékban legyen újrahasznosítva az itt keletkező bontási és építési hulladék. Ezt folyamatosan monitorozzák, a hulladékbefogadók folyamatosan igazolják vissza, hogy az elszállított hulladéknak mekkora százalékát milyen módon tudták kezelni. Nagy hangsúly volt azon, hogy minél több legyen a természetes fény a benti helyiségekben, és ebből adódóan minél kevesebb mesterséges világításra legyen szükség. Ezen kívül nagyon nagy mennyiségű friss levegő kerül be az épületbe, ezt megfelelően megszűrik, ezért sokkal kevesebb káros anyag van benne.” 

Mi kell ahhoz, hogy LEED Gold minősítést kapjon egy épület? 

H.B.: A LEED a világ legelterjedtebb zöld épület minősítő rendszere. A tanúsítást egy külső, független, amerikai szervezet végzi, ez biztosítja, hogy a LEED minősített épületek igazoltan a fenntartható szempontok figyelembevételével készültek el – éppen ezért a LEED egy szakmai körökben is általánosan elfogadott, nagy értékű minősítést ad. A minősítés megszerzéséhez szigorú követelményeknek kell megfelelni a korábban már említett témakörök mindegyikében, és a megfelelést részletes alátámasztó dokumentációval kell a minősítő szervezet felé igazolni. Az elérhető minősítési szintek közül a második legmagasabb, Gold szintet céloztuk meg a beruházáson. 

S.K.: A legelejétől azon vagyunk, hogy a beruházás ezt elérje. Ez várhatóan jövő őszig fog megtörténni. 

Milyen kihívásai voltak annak, hogy egy régi épületből LEED Gold minősítésű épületet tervezzenek? 

S.K.: Mivel az épületnek csak a szerkezete maradt meg, így az, ami az energiahatékonyság szempontjából fontos, tehát az épület külső burka, a gépészete, az elektromos hálózata, minden újjáépült, és ott már könnyű volt a legjobb és legmodernebb megoldásokra törekedni. 

H.B.: Azt talán fontos elmondani, hogy az alapvetően sokkal fenntarthatóbb egy meglévő épületet felújítani, mint nulláról újra kezdeni az építkezést. Így rengeteg hulladék, energia és építőanyag spórolható meg. Ennek ellenére a meglévő tartószerkezet – tehát az adott tájolás, tömegformálás – állított bizonyos korlátokat is a tervezés során, és a tervezőknek ezek között a korlátok között kellett a lehető legjobb terveket elkészíteniük. 

Magyarországon mennyire gyakoriak a LEED Gold minősítésű épületek? 

H.B.: Legalább LEED Gold minősített újépítésű, fully fitted (tehát belsőépítészetileg is teljesen kiépített) épületből most összesen 9 van az országban, a Gellért Campus lehet a 10., hogyha megfelelő időpontban szerzi meg a minősítést.  

Oktatási intézményekből pedig ez lesz az első az országban, ami a LEED Goldot meg fogja szerezni. 

A hallgatók mivel tudnak hozzájárulni a mindennapjaik során a fenntarthatósághoz a campuson? 

S.K: Az épületben ki lesz alakítva a szelektív hulladékgyűjtés infrastruktúrája. Ha a hallgatók partnerek abban, hogy ezt tudatosan használják, az nagyban hozzájárul a fenntartható működéshez.  Lesz lehetősége a hallgatóknak, hogy válasszanak a különböző világítási módok között – és lekapcsolják a világítást, amikor arra nincs szükség -, kulacs töltőpontok lesznek kialakítva, és a biciklis közlekedésre is fel lesz készülve a campus. Tehát minél tudatosabbak a hallgatók, annál jobban segítik a fenntarthatóságot.  

A lehetőségek adottak a fenntartható működéshez, de a hallgatók is kellenek ehhez.