Eljutni egy publikációig felér egy maratonnal

 Laurence Daures-Lescourret-t az amerikai és az uniós kutatási módszerek közötti különbségekről, az átlagos publikációs folyamatról, valamint arról kérdeztük, hogy a Bundesbank hogyan segítette őt és magyar kollégáját abban, hogy kizárólag a szabályozó intézmények számára hozzáférjenek az adatokhoz. A neves kutató a Pénzügyi Intézet és a Közgazdaságtudományi Intézet meghívására érkezett egyetemünkre. 

Hogyan kezdett el kutatni, és mit szeret benne? 

Az egyetem elvégzése után körülbelül két évig a bankszektorban dolgoztam. Lehetőségem volt opciós kereskedéssel foglalkozni, és megismerkedtem a banki tevékenység operatív oldalával. Aztán belevágtam a PhD-képzésbe, és rájöttem, hogy a kutatási folyamat jól illik hozzám. Szeretek időt szakítani arra, hogy mélyen átgondoljak egy bizonyos témát. Örömömet lelem a lehetséges megoldások megtalálásában, a módszertan, a kutatási kérdések és a válaszok azonosítási folyamatainak kidolgozásában. 

Emellett 2016 óta lehetőségem nyílt visszatérni az iparágba is. Jelenleg két nagyvállalat, a Le Credit Lyonnais és a Dassault Systems igazgatótanácsának vezetője vagyok. Ez lehetővé teszi számomra, hogy ötvözzem az ipar operatív oldalát a kutatási környezettel. 

A kutatási folyamat melyik részét kedveli a legjobban? 

Az első 12 hónap mindig nagyon izgalmas. Egy új modell kifejlesztése gyönyörű intellektuális kihívást jelent. Ezután a folyamat maratonná válik. Kutatóként kitartónak kell maradnunk, mert a publikációs folyamat évekig is eltarthat. Fülöp András kollégámmal például tíz évig dolgoztunk egy anyagon. 

Mennyi az átlagos várakozási idő a közzétételi folyamatra? 

Az Európából érkező kutatók esetében ez általában 4-5 év. A közzétételi folyamat USA-központú, így az Egyesült Államokban dolgozó akadémikusok valamivel gyorsabb folyamatot tapasztalnak, körülbelül 2-3 évet. A várakozási idő a kutató láthatóságától és magától a témától függ. Elég nehéz olyan tanulmányt írni, amely 4-5 év után is releváns marad, ezért a kutatók általában olyan gazdasági kérdésekre összpontosítanak, amelyek általános gazdasági kérdésekkel foglalkoznak, mivel ezek az idő múltával is relevánsak maradnak. Minél jellemzőbb a téma, annál nagyobb az esélye a publikálásnak. 

Mi a fő különbség egy európai és egy amerikai kutató munkája között? 

Az amerikai kutatók jelentős támogató infrastruktúrával rendelkeznek. 10-20 kutatóasszisztensük van, akik különböző feladatokban tudnak segíteni. Ezek a feladatok magukban foglalják az adatgyűjtést, az adatok tisztítását és a modell létrehozását. Európában mindent egyedül kezelek. Ugyanakkor az amerikai kutatóktól több tanulmányt várnak el, jellemzően 5 év alatt 5 nagyobb publikációt. Franciaországban az egyetemeken általában 2-3 nagyobb publikáció az elvárás 6-7 év alatt. 

Az ESSEC-nél dolgozik, amely Franciaország legjobb menedzsmentiskolái közé tartozik, és Európa egyik legjobb intézményének számít. Miért ilyen rangos intézmény? 

Az ESSEC presztízsének történelmi alapja van. Korábban az ESSEC csak olyan hallgatók számára volt elérhető, akik sikeresen teljesítettek egy országos versenyt. Bár ez már nem így van, még mindig vonzzuk a nagyon tehetséges diákokat. Ugyanakkor néhány tehetséges diákot is elveszítünk más iskolákban. Ezenkívül az ESSEC nem mentesül a tandíj alól. 

Az évek során az ESSEC kutatásai javultak. Az elmúlt években nagyobb hangsúlyt fektettünk a kutatási profilra, és karunk egyre inkább konkrét témákra összpontosít. 

Beszéljünk arról a témáról, amit a Corvinuson bemutat. Mi keltette fel az kíváncsiságát ez iránt?   

Andrást és engem is érdekelt a CDS-piac (a legelterjedtebb hitelderivatíva; egyfajta biztosítás hitelkockázatok átruházására). Kutatásokat végeztünk az iparági felépítéséről, például arról, hogyan működik és milyen tranzakciós költségei vannak. Kezdetben hiányoztak a szükséges adatok ahhoz, hogy mélyen belemerüljünk a témába. Az ilyen típusú adatokhoz való hozzáférést általában a szabályozók biztosítják, és szerencsénk volt együttműködni a Német Nemzeti Bankkal, a Bundesbankkal, amely hozzáférést biztosított számunkra az adatokhoz. 

Hogyan tudja beszerezni ezeket az adatokat? 

Szerencsére a Bundesbank kutatási tevékenységét tekintve Európa egyik legfejlettebb központi bankja. Felismerik, hogy adataik kutatása mélyebb megértéshez és a piaci szabályozás támogatásához vezethet. Ez különösen igaz a CDS-piacra, amelyet átláthatatlannak tekintenek, és fontos megérteni ennek az átláthatatlanságnak a következményeit. Ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy ez negatív szempont, de érdemes megvizsgálni a kompromisszumait. 

A Bundesbank egyik előnye a centralizált jellege. Ha bizottságuk hozzáférést biztosít az adatokhoz, akkor minden szükséges adatot megkapok. Ez egy kicsit kihívást jelenthet, mivel nem engedélyezik a VPN-hozzáférést, ami azt jelenti, hogy fizikailag jelen kell lennem Frankfurtban, hogy hozzáférjek az adataikhoz és dolgozzak velük. Viszont minden bizonnyal megéri az utazást. 

Milyen témák érdekelnék kutatóként? 

Folyamatosan úgy érzem, hogy több téma van, mint amin dolgozni tudok. Ha azonban lenne időm, két jelenleg nagyon érdekes terület a villamosenergia-piac és a szén ára.