Településföldrajzi terepgyakorlat

A tavaszi intenzív héten “Településföldrajzi terepgyakorlat” c. gyakorlati kurzusként, a járványhelyzet miatt online került lebonyolításra a hagyományos encsi terepgyakorlat. A programon “normál eseteben” a hallgatók a 4-5 napos terepmunka során több helyi szereplővel (polgármesterekkel, helyi vállalkozókkal, civil közösségek képviselőivel) találkoznak, interjúkat készítenek, ezáltal több irányból kaphatnak betekintést ennek a jobb sorsra érdemes térségnek a mindennapjaiba.


Ugyan a forma változott, a téma a digitális térben is változatlan maradt: a fókuszba ezúttal is a hátrányos helyzetű térségek fejlesztési tapasztalatainak, mindennapjainak, kitörési esélyeinek és jó gyakorlatainak megismerése került. A négy napban (2021. március 29.-április 1. között) 14 színvonalas előadás hangzott el a különböző témakörökben. Az előadásokat a kurzus online csoportjában megosztott számos tartalom színesítette, a térségről szóló dokumentumfilmektől hagyományos tájegységi receptekig, amelyekkel az oktatók igyekeztek a terepi élményeket közelebb hozni.



A terepgyakorlat legfontosabb célja a szakmai tudásátadás mellett a szemléletformálás, amely a hallgatói visszajelzések szerint az online forma ellenére is megvalósult:

Azt gondolom, hogy sokkal közelebb tudott vinni minket a hátrányos helyzetűek világába. Sokan közölünk élőben nem is találkoztak még ezzel, sokan nem is akarnak, nem is szeretnének foglalkozni a mélyszegénységgel. Ez a 4 nap rávilágított arra, hogy valójában mennyien is vannak, akiket ez mégis érdekel, konkrétan erre teszik fel az életüket, ami igazán példaértékű.

Az ország számomra eddig kevésbé ismert területeiről kaptam első kézből információt, olyan emberektől, akik szívvel-lélekkel dolgoznak az ott élők helyzetének javításán. Pontosabb képet kaptam a településfejlesztésről, beleláttam annak összetettségébe, köszönhetően a több területről érkező előadóknak. Megértettem az is, hogy a hátrányos helyzetűek segítése mennyire komplex és komoly feladat.

Szerintem a kurzus megmutatta, hogy a vidékfejlesztés valóban egy nagyon interdiszciplináris szakma, és egy-egy beavatkozásnak, tevékenységnek, projektnek mennyi olyan szempontja, mennyi olyan kimenetele lehet, amire elsőre nem is gondolna az ember.