Konferenciák
Utazás a tudományban – 2024.03.01.
A Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézet Corvinus Mobilitás és Turizmus Központja
immár hetedik alkalommal szervezi az
UTAZÁS A TUDOMÁNYBAN
konferenciát.
A konferencia témája 2024-ben:
Változó perspektívák, intelligens megoldások
Plenáris előadás:
- Dr. Bói Loránd, helyettes államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium
- Könnyid László, vezérigazgató, Magyar Turisztikai Ügynökség
- Dr. habil. Irimiás Anna, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem, Fenntartható Fejlődés Intézet Turizmus Tanszék, egyetemi oktató, University of Trento
- Dr. Hörcher Dániel, tudományos munkatárs, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem, Imperial College London
A konferencia időpontja és helyszíne:
- 2024. március 1. 9:00 (8:30-tól regisztráció)
- Budapesti Corvinus Egyetem (1093 Budapest, Fővám tér 8.)
A konferenciát 2024. március 1-jén a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezzük. A konferencia ingyenes, de regisztráció köteles.
Kapcsolat: mobilitaskonferencia@uni-corvinus.hu
A részletes programtervet lentebb tudják letölteni.
Utazás a tudományban – 2023.02.24.
A Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézet Corvinus Mobilitás és Turizmus Központja
immár hatodik alkalommal szervezi az
UTAZÁS A TUDOMÁNYBAN
konferenciát.
A konferencia témája 2023-ban:
Mobilitás és innováció
A konferencián tudományos igényű előadások hangzanak el az alábbi témakörökben:
- a mobilitás gazdasági és társadalmi kérdései,
- közlekedéspolitika,
- a mobilitás és turizmus kapcsolatrendszere,
- a közlekedés térségi szerepe,
- közlekedés fenntarthatósági szempontjai,
- a mobilitás környezet- és agrárgazdaságtani vonatkozásai.
Köszöntő:
- Dr. Keszey Tamara, kutatási rektorhelyettes, egyetemi docens, Budapesti Corvinus Egyetem:
- Dr. Szabó István, elnökhelyettes, Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH): A mobilitás útja AI-val van kikövezve
- Bődi Ivett, turizmus stratégiai megvalósításért felelős vezérigazgató-helyettes, Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ): Adatvezérelt ágazatirányítás
Vitaindító előadás:
- Dr. Bói Loránd, közlekedésstratégiáért felelős helyettes államtitkár, Építési és Közlekedési Minisztérium (ÉKM): Közösségi közlekedés összehangolásának eredményei és kitekintés
- Prof. Dr. Michalkó Gábor, egyetemi tanár, Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézet Turizmus Tanszék: Nincs új a nap alatt, vagy mégis? – Tradíció és innováció szimbiózisa a turisztikai mobilitásban
A konferencia időpontja és helyszíne:
- 2023. február 24. 9:00 (8:30-tól regisztráció)
- Budapesti Corvinus Egyetem (1093 Budapest, Fővám tér 8.)
A konferenciát 2023. február 24-én a Budapesti Corvinus Egyetemen rendezzük. A konferencia ingyenes, de regisztráció köteles.
A részletes programtervet lentebb tudják letölteni.
Utazás a tudományban – 2022.02.25.
A Budapesti Corvinus Egyetem Turizmus Továbbképző és Kutatóközpontja
immár ötödik alkalommal szervezi az
UTAZÁS A TUDOMÁNYBAN
konferenciát.
A konferencia témája 2022-ben:
Útkeresés a világjárvány alatt és után
A konferencián tudományos igényű előadások hangzanak el az alábbi témakörökben:
- a mobilitás gazdasági és társadalmi kérdései,
- közlekedéspolitika,
- a mobilitás és turizmus kapcsolatrendszere,
- a közlekedés térségi szerepe.
Vitaindító előadás:
- Könnyid László vezérigazgató-helyettes, Magyar Turisztikai Ügynökség
- Nagy Gábor főosztályvezető, Európai Bizottság Mobilitáspolitikai és Közlekedési Főigazgatóság
- Dr. Röst Gergely tanszékvezető egyetemi docens, SZTE Bolyai Intézet, Alkalmazott és Numerikus Matematika Tanszék
A konferencia időpontja és helyszíne: 2022. február 25.
Online (Microsoft Teams)
A konferencián a részvétel mindenki számára ingyenes, de regisztrációhoz van kötve.
Regisztrálni itt tudnak.
Kérjük, hogy aki munkahelyi e-mail címet használ a Teams felület eléréséhez, az esetleges technikai problémák elkerülése érdekében a munkahelyi e-mail címét adja meg a regisztráció során is.
Kérjük, jelen felhívásunkat ossza meg munkatársaival és más lehetséges érdeklődőkkel.
Végleges programterv
Regisztrációs link
Felhívás plakátja
Regisztráció itt: https://forms.gle/x29vktvEupxAVs9XA
Utazás a tudományban – 2021.02.26.
A Budapesti Corvinus Egyetem, Marketing Intézet, Turizmus Továbbképző és Kutatóközpontja 2021. február 26-án negyedik alkalommal rendezi meg az
UTAZÁS A TUDOMÁNYBAN (online) konferenciát.
A konferencia témája 2021-ben: Fenntarthatóság és reziliencia a mobilitásban
A konferenciát dr. Vastag Gyula tudományos rektorhelyettes nyitja meg, majd vitaindító előadást tart Révész Máriusz kormánybiztos és dr. Kiss Róbert, az I-Shou egyetem kutatója.
A továbbiakban tíz szekcióban zajlik a konferencia.
A turizmust érintő aktuális jelenségekről és kutatási eredményekről 2 magyar nyelvű szekcióban (Aktív turizmus, Közlekedés és turizmus), valamint 1 angol nyelvű szekcióban (Challenges in Transport and Tourism) hallgathatnak előadásokat az érdeklődők.
A konferencián a részvétel ingyenes, de előzetes regisztrációhoz kötött, melynek határideje 2021.02.25. (csütörtök). Kérjük, hogy a regisztrációs űrlap kitöltésével jelezzék részvételi szándékukat.
Minden érdeklődő részvételére számítunk.
Szívélyes üdvözlettel,
dr. habil. Jászberényi Melinda
egyetemi docens, központvezető
BCE Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont
Végleges programterv
Végleges programterv
Konferencia plakátja
Utazás a tudományban – 2020.02.21.
UTAZÁS A TUDOMÁNYBAN KONFERENCIA – 2020.02.21.
A Budapesti Corvinus Egyetem MMI Turizmus Továbbképző és Kutatóközpontja 2020-ban is megrendezte az
UTAZÁS A TUDOMÁNYBAN konferenciát, amelynek témája a “Mobilitás a jövőben” volt
A konferencia időpontja és helyszíne: 2020. február 21., Budapesti Corvinus Egyetem
Kapcsolódó dokumentumok
Utazás a tudományban 2020 – Tanulmánykötet
Utazás a tudományban 2020 – Tanumánykötet
Utazás a tudományban – 2019.02.22.
Konferencia a jövő közlekedéséről a Corvinuson – Beszámoló a II. Utazás a tudományban című konferenciáról
Utazás a tudományban címmel második alkalommal szervezett konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetemen a 2017-ben alakult Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont.
Az idei konferencia témája az „Innováció a közlekedésben”. A rendezvényt Dr. Zoltayné Dr. Paprika Zita, a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodástudományi Karának dékánja nyitotta meg, aki hangsúlyozta, hogy egyetemükön nagy hagyománya van a közlekedéssel kapcsolatos kutatásoknak. Jelenleg is több zajlik, és külön kiemelte az egyik stratégiai partnerükkel, a Normandiai Üzleti Tudományok Egyetemével (EM Normandie) közösen végzett munkájukat a logisztika és hajózás területén.
A konferencia vitaindító előadását Prof. Dr. Palkovics László, innovációs és technológiai miniszter tartotta, „A közlekedés jövője – társadalmi, gazdasági, szakpolitikai hatások” címmel. A világ járműipara jelentősen átrendeződik, Kína erőteljes növekedése dominál, és az USA-Kína-Európa kereskedelmi háború is jelentős hatással lesz erre a területre. Magyarország számára az autóipar nemcsak a gyártás, hanem a fejlesztés területén is fontos. Épp a napokban nyitotta meg a Continental Budapesten az első Mesterséges Intelligencia Fejlesztő Központját, ahol már a közlekedésre vonatkozó szándékfelismerő alkalmazásokkal foglalkoznak: hogyan fog viselkedni a járdáról lelépőgyalogos, hogyan változtat irányt majd a mellettünk haladó autó… A világon egyedülálló a május végén nyíló zalaegerszegi tesztpálya is. Egy épített tesztvárosban különböző szimulált környezetet tudnak létrehozni, és olyan forgalmi helyzeteket lehet kipróbálni, amellyel egy önvezető vagy elektromos jármű a közlekedés során találkozhat.
A plenáris ülésen Vitézy Dávid, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum főigazgatója „Innovatív megoldások a városi közlekedésben” című előadásában a múlt idézésével kezdte. Az 50-es évekbeli amerikai autóközpontú várostervezés intő példájaként említette Los Angelest, ahol ma már 100 emberből pusztán kettő közlekedik tömegközlekedéssel, míg Budapesten ez az érték 60 körül van. Az amerikai modell fenntarthatatlan, hisz egyre több teret vesznek el az utak, egyre több a dugó és a környezetszennyezés. A XXI.század trendjei között a megosztott szolgáltatások közül kiemelte a közösségi autókat, motorokat, amelyek száma folyamatosan nő. Az elektromos közösségi rollerek elsősorban Amerikában hihetetlen gyorsan elterjedtek. Több európai példát is hozott Vitézy Dávid a közlekedés központú várostervezés visszaszorítására pld Párizsban, Osloban. Az önvezető autók valószínűleg nem fogják kiváltani a tömegközlekedést, viszont a tömegközlekedés is lehet önvezető.
A konferencia szekcióülésekkel folytatódott. A „Közlekedés és turizmus” szekció elnöke, a konferencia szervezője, Jászberényi Melinda összegezte a Corvinus Egyetemen a közlekedés és turizmus kapcsolatára irányuló kutatásokat. Miskolczi Márk prezentációjának témája „A dunai szállodahajózás élményígérete és regionális hatása”. A folyami szállodahajózás az egyik leggyorsabban fejlődő ágazat a turizmusban. A Dunán jelenleg 150-200 hajó van forgalomban, öt domináns szolgáltatóval, átlagosan az év 8-9 hónapjában üzemelnek. Budapestet évente közel félmillió vendég látogatja a szállodahajók vendégeként és 2-3 napot töltenek fővárosunkban.
Sikó Botond előadását „A turizmus hatása a közösségi közlekedés átalakulására Budapesten” címmel hallhattuk. Bár javuló tendenciát mutat a turisták körében a budapesti közlekedés, a taxi szolgáltatást és a reptérről a városba jutást még joggal sokan kifogásolják. Kritikát kaptunk a járatok késése, az éjszakai hálózat menetrendje és lefedettsége, a nyelvtudás hiánya miatt is. Mindezek ellenére összeségében elégedettek voltak a közlekedéssel, négyesre értékelték az ötös skálán. Egyik legfontosabb teendőként az előadó a kommunikáció javítását emelte ki a helyi lakosok, a szolgáltatók és a turisták körében.
Nagy Dávid „A turisták által igénybe vehető intermodális közlekedési lehetőségek fejlesztése a Duna mentén Tolna megyében” címmel tartott előadást, amelyben az élmény oldaláról közelítette meg a témát. Annak érdekében, hogy a megyében új területeket vonjanak be a turizmusba, jelenleg komoly kerékpáros és vízi közlekedési fejlesztések zajlanak. Ma 109 településből 60 kapcsolódik a turizmushoz, a tényleges turistaforgalom azonban szűk körre korlátozódik, 8 település adta 86%-át a kereskedelmi vendégéjszakáknak. Tolna megye turizmusa 0,7% a kereskedelmi vendégéjszakák tekintetében, tehát nagyon kis szelete a hazai turizmusnak. Cél a turisták számának dinamikus növelése a régióban.
Figyelemfelkeltő volt Tóth Dávid „A repülőtér, mint turisztikai vonzerő” című előadása is. Összevetette point-to-point illetve a hub-and-spoke reptéri modelleket és többek között a repülőterek versenyképességének növeléséről beszélt. Kiemelte az egyediség fontosságát és azt, hogy hogyan lehet minél több helyi lakost bevonni a repterek pozitív megítélésébe. Érdekességként hallhatuk, hogy például a Müncheni Reptér vasárnap megtelik a környékbeli lakosokkal, mert ott minden üzlet nyitva van és színes programokat kínálnak a helyieknek is. A jövő feladataiként többek között fontosnak tartja a megváltozott kereslethez való rugalmas alkalmazkodást, a munkaerőpiaci igények és képzések szinkronizálását, hiszen általános kép, hogy ezen a területen is kevés a szakképzett munkaerő.
Minden előadónknak és hallgatónak köszönjük a szíves részvételt!
A cikk a turizmus.com-on jelent meg, 2019.02.25-én, Babik Edit szerzőtől. (https://turizmus.com/szabalyozas-orszagmarketing/konferencia-a-jovo-kozlekedeserol-a-corvinuson-1162439)
Fesztiválok társadalmi, gazdasági hatása és a turizmusfejlesztés – 2018.06.04.
KONFERENCIA A FESZTIVÁLOKRÓL A CORVINUSON – 2018.06.04.
A kijelölt turisztikai térségekben komplex fejlesztések és élménypontok sokaságát ígérte Guller Zoltán, az MTÜ vezérigazgatója a BCE konferenciáján.
A június 4-ei konferenciát a Budapesti Corvinus Egyetem Turizmus Továbbképző és Kutatóközpontja szervezte a fesztiválok társadalmi-gazdasági hatásairól. A rendezvény apropóját részint az adta, hogy július 15-éig lehet jelentkezni a BCE szeptemberben induló Kulturális turisztikai menedzser szakirányú továbbképzésére, amelynek fókuszában idén a fesztiválszervezés-fesztiválturizmus áll majd. A félnapos konferencián turisztikai szakemberek, a BCE oktatói és fesztiválszervezők osztották meg egymással tapasztalataikat.
Az utazók igénye folyamatosan változik, ezért a turisztikai fejlesztéseknél állandó trendérzékenységre van szükség, emelte ki köszöntőjében Szalay-Bobrovniczky Alexandra főpolgármester-helyettes, hozzátéve, hogy épp ilyen fontos megtalálni az ország és a főváros sajátosságait, és ezzel együtt a magyar vendégeketis szolgálni. Budapest imázsát leginkább a „minőségi város” értékkategória mentén érdemes erősíteni, ebben a fesztiválturizmusnak is kiemelt szerep jut, tette hozzá a főpolgármester-helyettes.
A Magyar Turisztikai Ügynökség desztináció alapú turizmusfejlesztésben gondolkodik, és a kijelölt turisztikai térségeken belül egymással párhuzamosan kívánja fejleszteni a különböző típusú termékeket – mondta el Guller Zoltán az MTÜ tavaly októberben kidolgozott új, 2030-ig terjedő stratégiájával kapcsolatban. 2010 óta rekordév rekordévet követ Magyarországon: 2017-ig 51 százalékkal emelkedett a turisták száma. Ez egyben azt is jelenti, hogy az európai és a világátlagot is meghaladó mértékben fejlődött a hazai turizmus-vendéglátás, ami érthetően a kormány számára is az egyik legfontosabb ágazattá vált.
Guller Zoltán az új típusú turisták szokásaira és igényeire hívta fel a figyelmet: ők azok, akik rövid idő alatt az élmények sokaságát szeretnék begyűjteni, ám ezért nem akarnak különösebb erőfeszítéseket tenni. Épp ezért az MTÜ új stratégiája szerint nem kell óriási attrakciókat létrehozni, inkább sok apró élménypontot érdemes kialakítani egy-egy turisztikai térségen belül. A kormányzat összesen tizenkét turisztikai térség létrehozását tervezi; ebből egyelőre ötöt jelöltek ki (a számok egyben azt is jelzik, hogy nem lesz minden település turisztikai térség része). Az önállóan márkázható térségeken belül komplex, párhuzamos fejlesztésekre lehet számítani. Erre most soha nem látott összeg, ezermilliárd forint áll rendelkezésre, aminek a felhasználása a szereplők közös felelőssége, tette hozzá az MTÜ vezérigazgatója. A célokat is egyértelműen megfogalmazták, 2030-ra a nemzeti össztermék 16 százalékát várják az ágazattól, s ezzel együtt szeretnék elérni az 50 milliós vendégéjszaka-számot, továbbá, hogy Budapest a látogatók számát illetően elérje vagy akár meg is előzze két legfőbb riválisát, Bécset és Prágát.
A fesztiválturizmus témájára áttérve Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Szövetség elnöke felhívta a figyelmet a fesztiválok szerepére az egyes desztinációk pozicionálásában, hozzátéve, hogy a lokális rendezvények a turizmus térbeli és időbeli koncentrációjának oldására is tökéletesek. A fesztiválszervezés azoknak a településeknek is lehetőséget ad, mondta, amelyek kívül esnek a kiemelt turisztikai térségeken. Ez azt jelenti, hogy ha nincs különösebb turisztikai vonzerő, akkor élményfejlesztésbe kell fogni, ami egyben az önkormányzatokra is új szerepet ró. A szakember arra is felhívta a figyelmet, hogy a fesztiválok érdeke a sajátságok hangsúlyozása, azaz fontos, hogy egymástól megkülönböztethetőek legyenek.
Ezt követően Fiák Krisztina (MTÜ) és Bán Teodóra (Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ) legfontosabb országos és budapesti fesztiválokról adtak körképet.
Kovács Balázs, a Good Deal Consulting munkatársa, a BCE kulturális turisztikai menedzser szakirányú továbbképzésének oktatója ausztriai tapasztalatairól beszámolva elmondta, hogy az osztrákok immár megelégelték a turisztikai rekordokat, és a közelmúltban új miniszteri programot hirdettek. Az egyéves projekt teljesen újfajta indikátorrendszerben, a fenntarthatóság figyelembevételével méri a turisztikai események hatékonyságát. Az iparvárosból Európa Kulturális Fővárosává avanzsált Linz sikertörténetében is megmutatkozik az osztrákok legújabb turizmusszemlélete, akik manapság már nem az élményturizmusra helyezik a hangsúlyt; ehelyett olyan turisztikai attrakciókat kívánnak létrehozni, amelyek az élet pozitív, örömteli megváltozását segítik elő, vagyis azt, hogy az élmény résztvevői megértsék, hogyan is lehetnek boldogabbak.
A konferencia előadásait két szekcióban kerekasztal-beszélgetések kísérték, az ismert és feltörekvő zenei és gasztrofesztiválok meghívott képviselői elsősorban a rendezvények társadalmi, kulturális és gazdasági hatásai elemezték.
Az összefoglalás a turizmus.com-on jelent meg, 2018.06.05-én, Szerdahelyi Krisztina.
A RÉSZLETES PROGRAM
12:40-13:00 Regisztráció
13:00-13:10 Köszöntő
dr. Zoltayné dr. Paprika Zita, dékán BCE G Kar,
Szalay-Bobrovniczky Alexandra, főpolgármester-helyettes
13:10-13:30 Kiemelt turisztikai fejlesztések
Guller Zoltán, vezérigazgató, MTÜ
13:30-13:50 Fesztiválok szerepe a desztináció pozicionálásában
Princzinger Péter, elnök, Magyar Turisztikai Szövetség
13:50-14:00 Fesztivál körkép
Fiák Krisztina, MTÜ
14:00-14:10 Budapesti fesztiválkörkép
Bán Teodóra, Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ (BFTK)
14:10-15:00 Kerekasztal: sikeres zenei és gasztro fesztiválok gazdasági és kulturális hatása
Bán Teodóra, BFTK
Csákovics Gyula, Zamárdi polgármestere
Dr. Fodor Tamás Sopron polgármestere
Glázer Tamás, Millenáris
Kádár Tamás, Sziget Kulturális Szervezőiroda
Lobenwein Norbert, Volt Fesztivál
Rókusfalvy Pál, Etyeki Piknik
Moderátor: Simon András, MagicMice Zrt.
15:00-15.20 kávészünet
15:20-15:30 BCE Kulturális turizmus menedzser szakirányú továbbképzésének bemutatása
Jászberényi Melinda, docens, BCE
15:30-15:40 Fesztiválszervezés nemzetközi tapasztalatai az oktatásban
Kovács Balázs, Good Deal Consulting
15:40-15:50 Tapasztalatok megosztása a képzésről
Babik Edit
15.50-16.40 Kerekasztal: feltörekvő és sikeres fesztiválok társadalmi, kulturális hatása
Bérczes László, Kiss Mónika, Ördögkatlan Fesztivál
Kis Domonkos Márk, Váci V4 Színházi és Zenei Fesztivál
Maszlavér Gábor, EFOTT
Miklósvölgyi Péter, CAMPUS Fesztivál
Muraközy Péter, Veszprémi Utcazene Fesztivál
Schönberger Ádám, Bánkitó Fesztivál
Valuska László, Margó Irodalmi Fesztivál
Moderátor: Simon András, MagicMice Zrt.
Kinek ajánljuk:
A konferenciát azoknak ajánljuk, akik a fesztivál turizmus valamely területén dolgoznak, érdeklődnek a jelenleg folyó és várható turisztikai attrakciófejlesztések és beruházások iránt, a kulturális turizmussal és a turisztikai fejlesztéssel kapcsolatos ismereteiket szívesen bővítenék és beszélgetnének a fejlesztési lehetőségekről.
Szeretettel várjuk ingyenes konferenciánkra!
Turizmus Fórum – 2018.02.27.
KERÉKPÁRVERSENY, MINT TURISZTIKAI ATTRAKCIÓ – 2018.02.27.
Két remek előadást hallhattak kedves vendégeink február 27-én, a magyar sportturizmusról és azon belül is a kerékpársportról és annak lehetséges hatásairól. Dr. Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke beszélt a komplex és átfogó gondolkodásról, és kiemelte egy-egy kerékpárverseny lehetséges sport, turisztikai, marketing és gazdasági hatásait, amelyből profitál a kerékpársport, a sportoló, a szurkoló, a szülő, a helyi közösségek, a rendező/befutó város és a nemzetközi versenyek révén javul az ország megítélése is. Az Elnök úr kiemelte, hogy céljuk a “Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2030” pontjainak való megfelelés és a benne foglaltatott célok elérésének támogatása a kerékpár sporton keresztül.
Szilasi László, a Tour de Hongrie versenyigazgatója bemutatta az új útvonalát az augusztusban rendezendő versenynek, illetve megemlítette, hogy komoly esélyt lát arra, hogy egy V4-es alapokon nyugvó nagy nemzetközi körverseny keretében hazánk még jobban bevonódjon a rangos kerékpárversenyek szervezésébe. Ha ez megvalósul, akkor lesz-e majd belőle egy negyedik nagy európai körverseny a Tour de France, a Vuelta és a Giro d’Italia mellett, az már nem csak a pénztől, hanem a hagyomány teremtés szintjétől is függ, amelyhez már a legkisebbeknél el kell kezdeni a bringázás iránti érdeklődés fokozását, illetve fontos lenne a médiumok figyelmét is felhívni.
Köszönjük a telt házas részvételt!
Utazás a tudományban – 2018.02.23.
Utazás a tudományban – Pálfalvi József 70. születésnapjára 2018.02.23.
A Konferencia szervezői:
BCE MMI Turizmus Továbbképző és KutatóközpontKTI Közlekedéstudományi Intézet
Időpont és helyszín: 2018. február 23. Budapesti Corvinus Egyetem, E épület (1093 Budapest, Fővám tér 8.), III. előadó
Utazás a tudományban szakmai-tudományos konferencia – Beszámoló
A Corvinus Egyetemen rendezett konferencia nyitóülésén köszöntötték az idén 70 esztendős Pálfalvi Józsefet, a KTI nyugalmazott tudományos tanácsadóját, korábbi tudományos igazgatóját, a BCE címzetes egyetemi tanárát. Egy fél évszázadot felölelő barátság emlékeit Mészáros Tamás, a BCE rector emeritusa, a közlekedési kutatásokkal töltött évtizedeket pedig Ruppert László, a KTI nyugalmazott ügyvezetője, volt közlekedési helyettes államtitkár idézte fel a laudációjában. A résztvevők megismerkedhettek Pálfalvi József fontosabb szakmai és tudományos eredményeivel, többek között a középtávú tervezéssel kapcsolatos új módszertani megoldásokkal az 1970-es és 1980-as évekből, az Európai Unió közlekedéspolitikájával összhangban végzett hazai stratégiaalkotással az ezredforduló időszakából, valamint a közlekedéstan egyetemi oktatásához kapcsolódó tananyagfejlesztéssel az utóbbi két évtizedből. Megnyitó előadást tartott Fleischer Tamás (MTA KRTK VKI), aki a közlekedés és a turizmus kapcsolatrendszerét budapesti példákkal, „jó” és „rossz” gyakorlatokkal illusztrálva mutatta be, valamint Molnár Éva (az ENSZ-EGB korábbi közlekedési igazgatója), aki a közlekedéspolitika jövőbeli kihívásait globális összefüggésben vázolta. Az ülés zárásaként Pálfalvi József a pályáját segítő egykori tanárainak és kollégáinak mondott köszönetet.
A nap folyamán három szekcióban hangzottak el előadások és folytak panelbeszélgetések:
- Jászberényi Melinda (BCE) vezetésével a közlekedés és turizmus kapcsolatrendszere került terítékre: az innovatív közlekedési múzeumok világa, a szállodahajó-turizmus hazai potenciálja Budapesttől délre, a kirándulóhajók szolgáltatási színvonala és az utaselégedettség, valamint a kisvasutak keresletének turizmussal összefüggő tényezői. A közlekedés gazdasági, társadalmi és politikai kérdéseit a résztvevők. A szekció előadásai a Turizmus Bulletin 2018/1 számában lesznek olvashatóak.
- Molnár Éva koordinálásával vitatták meg, például a megosztás alapú gazdaság közlekedési vonatkozásait, a tömegközlekedési zsúfoltság mikroökonómiáját, a közlekedés digitalizációját, a személyszállítási közszolgáltatások versenyeztetésének helyzetét vagy a forgalomterelések (gazdasági) hatékonyságát a gyorsforgalmi utakon. Számos hozzászólást, élénk vitát generált az autonóm járművek torlódásának kérdése, valamint a tömegközlekedési beruházások fenntarthatóságának dilemmája: érdemes-e több évtizedre elköteleznie magát egy városnak a kötött pályás közlekedés mellett.
- A térségi közlekedés volt a témája a nap utolsó szekciójának, amelynek elnöki feladatait Ruppert László látta el. Szó esett a térségi közlekedés szervezeti formáiról, például a falubuszok rendszerének integrálhatóságáról, a „közlekedési kirekesztettség” magyarországi megnyilvánulásáról, az intermodális központok szerepéről, az utazásmegosztás egy hazai példájáról, valamint a Közép-Európában is fejlődő „airport city” koncepcióról és gyakorlati megvalósításának eseteiről.
Több hozzászóló mellett zárszavában Pálfalvi József is arra utalt, hogy a rendezvényt kísérő érdeklődés a meghirdetett témák (közlekedés-gazdaságtan, közlekedéspolitika, közlekedés és turizmus) megvitatása iránti egyértelmű igényt jelez. A KTI és a BCE képviselői is egyetértettek, hogy erre az Utazás a tudományban konferencia rendszeres megszervezése lehet a helyes válasz.
Köszönjük a részvételt és az érdeklődést mindenkinek!
Letölthető konferenciakötet
A turizmusfejlesztések gazdaságélénkítő hatása – 2017.12.14.
A TURIZMUSFEJLESZTÉSEK GAZDASÁGÉLÉNKÍTŐ HATÁSA – HOGYAN ÉLJÜNK A LEHETŐSÉGEKKEL? – KONFERENCIA, 2017.12.14.
A Budapesti Corvinus Egyetem adott otthont a rendezvénynek december 14-én.
A BCE MMI Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont szervezésében, december 14-én került sor „A turizmusfejlesztések gazdaságélénkítő hatása – Hogyan éljünk a lehetőségekkel?” című szakmai konferenciára, amelyen bemutatkozott a kar új, turisztikai fejlesztési menedzser képzése is.
Zoltayné Paprika Zita, a BCE Gazdaságtudományi Karának dékánja köszöntőjében a kar hazai és nemzetközi sikereiről számolt be. A dékán kiemelte: a Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégiában foglaltak szerint 2030-ig 100 ezer új munkahely keletkezik a turizmusban, amelyből 15-20 ezer felsőfokú képzettséget igényel. Ezeknek az elvárásoknak igyekszik az egyetem elébe menni, és biztosítani az új kihívásoknak megfelelő szakemberek képzését, mind a prémium szegmensben (PHD képzés), mind a posztgraduális képzésekkel. A Turizmus Továbbképző és Kutató Központ a cél érdekében a szakma szereplőivel szoros együttműködést valósít meg.
Szalay-Bobroviczky Alexandra főpolgármester-helyettes Budapest turizmusának dinamikus növekedésével kapcsolatban felhívta a figyelmet azon veszélyekre, amelyekkel Európa legnépszerűbb turisztikai desztinációi küzdenek. A turisták és a helyi lakosok kapcsolatának kiegyensúlyozása, egy város élhető mivoltának megőrzése elsősorban a városvezetés feladata. A megoldás a minőségi és kifejezetten Budapestre jellemző turizmus támogatása, amelyhez elengedhetetlen, hogy a jövő szakemberei számára már most elinduljanak a megfelelő képzések.
Szilágyi Anna, az MTÜ szakmai és módszertani ügyekért felelős igazgatója a turisztikai fejlesztések főbb irányairól, logikájáról, a kiemelt turisztikai fejlesztési térségek lehetőségeiről beszélt. Mint ismeretes, a turizmus térbeli és időbeli koncentrációjának csökkentését a szervezet elsősorban a desztinációs szemléletű fejlesztésekkel kívánja elérni. A szakember elmondta, hogy megkezdték a csatlakozás óta megvalósult EU-s fejlesztések vizsgálatát, és az eddig górcső alá vett, 2004 és 2006 között megvalósult projektek esetében elkeserítő eredményre jutottak.
Az ebben az időszakban támogatott projektek egy része mára megszűnt, másik része ugyan továbbra is turisztikai céllal funkcionál, de csak nagyjából 20%-a működik olyan módon, hogy közben térségi integráló hatást is el tudott érni, márpedig elsősorban azok a projektek tekinthetők támogatásra érdemesnek, amelyek saját magukon túlmutató, „spill over” hatást tudnak generálni és amelyek kapcsolódnak az adott térség kínálati elemeihez.
Az igazgató emlékeztetett, a tavaly év végén törvény által kiemelt térségek nem közigazgatási, hanem turisztikai szempontból értelmezendő egységek, az ezen területeken tervezett fejlesztések előkészítése és megvalósítása zajlik. A Balaton, Sopron-Fertő, Dunakanyar, Debrecen-Hortobágy-Tisza-tó, a Felső-Tisza vidéke és Tokaj kiemelt területek mellett folyamatosan dolgoznak a többi kiemelt térség lehatárolásán. A szakember kiemelte, hogy a határ melletti kiemelt fejlesztési területek esetében határon átnyúló gondolkodás szükséges.
Princzinger Péter, az MTÜ vezérigazgató-helyettese a kiemelt fejlesztési térségeken kívül eső desztinációk lehetőségeiről beszélt. Ezeken a területeken elsősorban a hálózatba kapcsolható attrakciók, pl. Világörökségi helyszínek, vízi közlekedési útvonalak, kastélyok, kerékpáros turisztikai fejlesztések juthatnak forráshoz. Példaként említette a támogatható projektek között azokat a sporteseményeket is, amelyek turisztikai attrakciókká fejleszthetők.
A 2011-es önkormányzati törvény – amelynek alapján az állam átvette a klasszikus közhatalmi és hatósági feladatok többségét – hatására az önkormányzatok tevékenységében erősödött, illetve erősödhet a lokális szolgáltató, közösségfejlesztő karakter. Ezzel összefüggésben jelentősen módosul a településfejlesztés fogalom tartalma, hangsúlyos kérdéssé vált, illetve válik a település pozicionálásának, a stratégiaalkotásnak és a márkázásnak a képessége.
A rendezvény első kerekasztal-beszélgetésében Simon András moderálásával Nagy Júlia a Bükki Nemzeti Parktól, Horváth Orsolya a Hévízi Turisztikai Nonprofit Kft-től, Hirschberg Attila a Magyar Limes Szövetségtől és Náray Vilmos a Magyar Dragon Szövetségtől beszélgetett az önkormányzatok, szakmai- és non-profit szervezetek és az NTS kapcsolódási pontjairól, az állam és a turisztikai szolgáltatók szerepvállalásának megosztásáról.
A szakemberek egyetértettek abban, hogy az állami szerepvállalást az ország turisztikai pozicionálásában és a humánerőforrás-problémák megoldásában kiemelten fontosnak tartják. A desztinációs szint és az állam együttgondolkodásához mindkét fél részéről nyitottság szükséges, adta meg a beszélgetés végszavát Horváth Orsolya.
Berta Zsolt, Mórahalom turisztikai menedzsere bemutatta egy húsz évvel ezelőtt turisztikailag érdektelen település nagy ívű, s fenntartható fejlesztésének folyamatát. Bemutatta a város attrakcióit és beszámolt turizmusának sikereiről.
A konferencia második felében Sváby András megosztotta tapasztalatait egy új vendéglátó egység indításáról, vendéglátói tapasztalat nélkül, illetve annak kommunikációs kihívásairól.
Fiáth Attila, a BCE docense a bor és a turizmus értékalapú kapcsolatrendszeréről tartott előadást. Elmondta, hogy mivel Magyarországnak nincsen vezető szőlőfajtája, ezért a kommunikáció középpontjába a rendezett sokszínűséget kell helyezni. Bemutatta a magyar bor értékpiramisát, amelynek csúcsán a Tokaji Aszú áll, s amely keretet ad a hazai borkínálat struktúrába rendezéséhez.
Hegedűs Attila, a BDO Magyarország ügyvezető igazgatója Szállodafejlesztés vs. termékfejlesztés címmel tartott előadásából a közönség képet kaphatott a szállodafejlesztési trendekről, illetve a magyarországi szállodafejlesztések volumenéről.
A konferencia második kerekasztal-beszélgetésén Boros László (Büki Gyógyfürdő Zrt.), Csapodi Balázs (Pannon Gasztronómia Akadémia, Kistücsök Étterem), Erdei Bálint (MUISZ, Cityrama) és Flesch Tamás (Continental Group, MSZÉSZ) vitatták meg, hogy mit várnak a komplex desztinációfejlesztésektől, illetve mit gondolnak a fokozott állami szerepvállalásról.
Az első témakörben a szakemberek kívánatos célként említették a szezonalitás és a térbeli koncentráció csökkentését. Az állami szerepvállalással kapcsolatban a beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jogszabályi környezet több ponton változtatásra szorul és ezek a változtatások csak a szakma bevonásával lehetnek sikeresek. Az államtól ezen kívül még az alábbi területeken várnak megoldásokat a szakemberek: Boros László az gyógyfürdők áfacsökkentésének kérdését, az adatszolgáltatási szabályok optimalizálását és a turisztikai pozicionálást említette, Csapodi Balázs a szakirányú közép- és felsőfokú oktatás minőségének javítását emelte ki.
Erdei Bálint kifejtette, hogy közös gondolkodást várnak a marketingirányok meghatározásában is, illetve fontosnak tartják, hogy az utazásszervező szakma jó előre értesülhessen, s így alkalmazkodhasson a nemzeti marketingtervezetekhez. Az utazásszervezők számára a hiányzó statisztikai rendszer és az ellenőrzési eljárások és felelősségi körök pontos meghatározása is probléma. A MUISZ-elnök felvetette a konferencia-központ hiányának problematikáját is, amely évtizedek óta szerepel az állami ígéretek palettáján.
Flesch Tamás is a konferenciaközpontot és a ferihegyi gyorsvasutat emelte ki a szükséges állami fejlesztések közül. Habár az állami szálloda-beruházások ötletét nem üdvözli, a Kisfaludy-programot igen, hiszen a budapesti szállodafejlesztésekkel ellentétben, amelyek megállnak a lábukon, a vidékiekhez szükséges a támogatás.
Jászberényi Melinda, a BCE docense, a konferencia szervezője a tanácskozás végén felhívta a figyelmet az egyetem szakirányú továbbképzéseire. Ősszel elindult az egy éves, posztgraduális kulturális turisztikai menedzser képzés, amely a nem gazdasági/turisztikai területen végzettek számára jelenthet átképzési lehetőséget. A jó nyelvismerettel rendelkező hallgatók jó bázist jelenthetnek a turisztikai munkaerőpiac számára, fejtette ki a szakember.
A konferencia aktualitását az NST szakmai körben történő megvitatása mellett a turisztikai fejlesztési menedzser képzés indulása adta, amelynek fő célja a turizmus új kihívásainak megfelelő, aktuális – a konferencia tematikájára rímelő – ismeretekkel rendelkező szakemberek képzése.
Attrakciófejlesztés és kreativitás a kulturális turizmusban – 2017.06.13.
ATTRAKCIÓFEJLESZTÉS ÉS KREATIVITÁS A KULTURÁLIS TURIZMUSBAN – KONFERENCIA, 2017.06.13.
2017. június 13-án, a Budapesti Corvinus Egyetemen Attrakciófejlesztés és kreativitás a kulturális turizmusban címmel szervezett konferenciát a BCE MMI Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont.
Az előadók között volt dr. Baán László, aki a Liget Budapestet, mint turisztikai brandet mutatta be. Dr. Princzinger Péter, a Magyar Turisztikai Ügynökség vezérigazgató-helyettese Új utakon a magyar turizmus címmel tartott előadást. Bánhegyi Zsófia, az MTÜ marketing-kommunikációért felelős vezérigazgató-helyettese előadása arról szólt, hogy a megújuló turisztikai országmárkázás hogyan növelheti a versenyképességet. A Nemzeti Kastély- és Várprogramot dr. Virág Zsolt miniszteri biztos mutatta be, Bán Teodóra a BFTK ügyvezetője a Budapest márkáról és Budapest kulturális turizmusáról tartott előadást. Ezen felül bemutatkozott még a konferencián a szentendrei Skanzen, a Gödöllői Királyi Kastély, a Sziget fesztivál, a Ludwig és a Közlekedési Múzeum, valamint a Turizmus Továbbképző és Kutatóközpont.
